Újabb Vona Gábor-ámokfutásra bukkant a PestiSrácok.hu, ám ezúttal nem az általa butának tartott embereket sértette vérig, hanem az egész magyar parasztságot. A Jobbik elnöke a Magyar Hüperion című folyóirat 2013-as második számába írt egy hosszú értekezést Az érzelmi nacionalizmus felülvizsgálata címmel.
Cikkében Vona a népi gondolkodókat, a népi nacionalizmus kiemelkedő alakjait, például Szabó Dezsőt és Németh Lászlót kritizálta, és a lap 145. oldalán azt kezdte ecsetelni, hogy
a népi gondolkodók tévesen gondolták, hogy a parasztságban lehetnek a magyarság tartalékai,
belőlük alakulhat ki a magyar nemzet következő vezetőrétege, miután az egyházak szerepe jelentéktelenné vált, a magyar nemesség elbukott, a kialakuló polgárság pedig főként német és zsidó etnikumú volt.
Vona szerint a népi mozgalom „jócskán túlbecsülte a magyar parasztságban rejlő nemzetmentő lehetőségeket". Majd azt írta: A paraszti kultúrától várni a magas kultúra meggyógyítását, a nemzeti érzés megőrzését felettébb naiv elképzelés volt, hiszen a parasztság nem megőrizni akarta saját kereteit, hanem éppen abból kitörni, megszabadulni.
Itt tehát kétségbe vonta, hogy a parasztság egyáltalán képes lenne megőrizni a magyar nemzeti érzést. Már önmagában ez a kijelentés okkal-joggal háboríthatna föl minden, paraszti gyökerekkel rendelkező magyar embert – ám Vona Gábor ennél is tovább ment, ugyanis megpróbálta indokolni, miért is alkalmatlan minderre a parasztság. És ekkor a következőket vetette papírra:
Másrészt a népi mozgalom értelmiségi vezetői figyelmen kívül hagyták azt a tradicionális igazságot, hogy alacsonyabból magasabb rendű nem származhat, csak fordítva. Vagyis a parasztságtól várni, hogy valami magánál magasabb közösségi keretet, egy egész nemzetet egyfajta evolúciós erővel újrateremtsen, mindez megszületésének pillanatában kudarcra ítélt gondolat volt.
Tehát Vona szerint a parasztság, a paraszti kultúra alacsonyabb rendű, és alkalmatlan bármi magasabb rendű létrehozására. Ez a gondolatsor önmagáért beszél, és nem igényel további magyarázatot.
Mint arról az Origo is beszámolt, a Magyar Hüperion 2013-as első számában is durva ámokfutást rendezett a Jobbik elnöke. Abban az írásában típusokra osztotta az embereket, és a legalsó szintre az egyszerű, általa hülyének („stupid") tartott embereket sorolta, akiket aztán válogatott sértések kíséretében gyalázott és ócsárolt. Azt írta róluk:
olyanok, mint a moslékban hempergő, mindent megzabáló disznók, vagy mint a papucsállatkák.
Majd azon sajnálkozott, milyen kár, hogy nagyon sokan vannak.
Egy tavaly júliusi Facebook-bejegyzésében pedig azokat a nyugdíjasokat sértegette a pártelnök, akik szerinte fideszesek:
Azonnal eszembe jutott két ide kapcsolódó emlék a videót nézve. Az egyik a nemzeti ünnepeink, ahol most már rendszeres esemény, hogy hétköznapokon kedves bácsikák és nénikék magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, ordibálnak trágárul és hörgik fel a XX. század minden traumáját. A másik emlék a múlt heti dunaújvárosi utcai fórumom a piac mellett. Szép számú érdeklődővel sikerült beszélgetnem, de szinte kétpercenként káromkodva szavalta el a TV2 hazugságait egy-egy arra tévedt fideszes nyugdíjas.
Húzták maguk mögött a kis bevásárlókosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt.
Tehát Vona szerint a fideszességhez az is éppen elegendő, ha valaki a TV2-t nézi, és kritikával meri illetni a Jobbik politikáját. Ezekre az idős emberekre egyaránt vonatkozik, hogy „szájukból szennyvíz folyt", „szemeikben gyűlölet lobogott".