A neofóbia – vagyis az újdonságtól való félelem – valahol az ősi emberi tulajdonságokban gyökerezhet. Évszázadokkal ezelőtt biztonságosabb volt csak a jól ismert ételeket fogyasztani. Nem is próbáltak megkóstolni olyan zöldségeket, gyümölcsöket, amelyeket nem ismertek. Ma már inkább az otthoni környezet a meghatározó, vagyis az, hogy hogyan szocializálódik a gyerek, mit eszik otthon, mit vesz a boltban a család. Ettől függ elsősorban, hogy a gyerek megeszi-e az új, egészséges ételeket, vagy sem.
Enyedi Csaba azt mondja,
ha otthon sem túl heterogén a konyha, kevésbé szokja meg a gyerek, hogy az új ízeket is megkóstolja. Így a menzán sem eszi meg a reformételeket – a sok zöldséggel, különleges gabonákkal készült fogásokat.
Pedig – a kommunikációs vezető szerint – kóstolni mindig érdemes.
„A központi idegrendszernek hét-kilenc kóstolásra van szüksége ahhoz, hogy el tudja dönteni, ízlik-e az az íz, vagy sem. Éppen ezért folyamatosan kóstoltatni kell a gyerekkel a különböző ételeket, ízeket. Természetesen nem erőszakosan. Mondok egy személyes példát. A kislányom valamilyen oknál fogva egészen kicsi korában nem szerette a zöldborsót. Reggelente én vittem óvodába, de mielőtt elindultunk, mindig egy kiskanállal kapott a zöldborsópüréből. Nem többet. Csak egy kiskanállal. Ma már az egyik kedvence. Soha nem tudjuk, hogy a gyereknek mikor változik az ízlése. Ha minden nap más-más ízt kóstoltatunk a gyerekkel, azzal nyitottá tesszük az új ételekre. Erőltetni persze nem szabad. Az nem célravezető, ha azt mondjuk, hogy egy egész tányérral egyen meg, vagy hogy addig nem állsz fel, amíg meg nem eszed az egészet. Ez éppen az ellenkezőjét váltja ki” – mondta Enyedi Csaba.
A Hungast Magyarország 19 megyéjében 800 konyhát működtet.
A hagyományos magyar alapanyagokból készült ételek mellett újításokat vezettek be, kicsit másként készítik például a főzelékeket. Nem rántással sűrítik, hanem a zöldség pürésítésével. De a gyerekekkel a nemzetközi konyhát is próbálják megismertetni – egyelőre havi néhány alkalommal.
„A magyar közétkeztetés évtizedekre vezethető vissza. Korábban az volt a cél, hogy olcsón jól lehessen lakatni a gyerekeket. Semmi tudatosság nem volt benne. Az elmúlt 10-15 évben ez megváltozott. A 2014-es EMMI-rendelet után pedig még egészségesebb ételek kerültek az iskolai menzák asztalaira. A rendelet azóta egyébként már négyszer módosult, ugyanis közelebb kellett hozni a közétkeztetésben részt vevők igényeit a jogalkotók igényeihez. Természetesen, a rendelet megalkotói jót akarnak – egészséges, változatos, jövőbe mutató étkeztetést szeretnének az iskolákban. De voltak olyan elemei, amelyek túl nagy lépcsőnek bizonyultak a gyakorlatban.”
Ilyen volt például a sótartalomra vonatkozó előírás. A rendelet szerint csökkenteni kellett minden ételben a só tartalmát. Ezt azonban minden ételnél nem lehet megvalósítani. Vagy semmi íze nem lesz az ételnek, vagy éppen rossz ízű lesz, ha nincs benne elegendő só.
„A Hungast például megtette azt, hogy heteken keresztül független laborba küldtük a menüt, hogy az alapanyagokat szétválasztva is megmérjék benne a sótartalmat. Kísérleteztünk, hogy melyik fogás bírja el a csökkentett sótartalmat, és melyik nem. Rájöttünk, hogy a pékárukban jelentősen csökkenthető a sótartalom. Ott ugyanis konyhatechnológiai okokból használnak több sót. Az ízéhez nem szükséges ekkora mennyiség. Onnan tehát többet el tudtunk vonni, így több ételnél maradhatott a megszokott sómennyiség. Folyamatosan egyeztettünk a jogalkotóval, hogy közelítsük az igényeket. Most már például ott lehet a sótartó az asztalon, de az ételekben a napi sómennyiség normája szabályozott.”
Enyedi Csaba azt mondja, folyamatosan együttműködnek a rendelet megalkotóival, hogy hol lehet finomítani a szabályokat. Szerinte az a jó, ha a gyakorlatban részt vevő ágazati szakemberek, a fogyasztók és a jogalkotók együtt hozzák meg a döntéseket, hiszen a fejlesztés közös érdek.
Csaknem négy év telt el a menzarendelet bevezetése óta. Azóta már számos tapasztalatot is szerzett a Hungast.
„Már látjuk, hogy mire nyitottabbak a gyerekek, és mire nem. A kedvencek persze továbbra is kedvencek, és voltak olyan újítások, amelyeket visszavontunk, mert nem jöttek be. Érdekesség, hogy a Hungast az egész országban működtet konyhákat, és az ország különböző térségeiben más-más új ételeket fogadtak el a gyerekek.
Vannak fogások, amelyek Zalában például kiválóan működnek, de például Tiszaföldváron kevésbé.
Azért alakult így, mert valószínűleg azon a területen a gyerekek egy-egy alapanyagból többet kapnak, mert mondjuk ott terem a legtöbb abból a zöldségből vagy gyümölcsből, így jobban ismerik. Máshol viszont kevésbé ismerik és szeretik a gyerekek. Fontos a szezonalitás, de ugyanilyen fontos a területi elhelyezkedés is.”
Abban, hogy a gyerekek jobban elfogadják az újdonságokat, a nyári vakáció alatt a szülők is segíthetnek.
„Rengeteg ötletem van. Mindenekelőtt ügyeljünk a változatosságra. Persze, tudjuk, hogy a kedvenc gyorséttermek változatos szlogenjeivel, gusztusos reklámjaival nehéz versenyeznie a tökfőzeléknek. Soha nem volt még ilyen nagy a csábítóerő. De hisszük, hogy fel lehet mutatni egy egészséges alternatívát, ha a család, a szülők komolyan veszik a gyerek változatos étkezését. Meg lehet teremteni a táplálkozásban az egyensúlyt, hogy ne csak a pizza, a chips és a hamburger jelentse a gyerekek vágyálmát a táplálkozás terén.”
A Hungast kommunikációs igazgatója szerint minél több, úgynevezett organikus ételt kóstoltassunk a gyerekkel egész nyáron. Vagyis olyan ételt, amely a legkevesebb feldolgozáson ment keresztül.
„Itt a gyümölcs- és zöldségszezon. Nyugodtan kínáljunk a gyereknek kóstolásra nyers, jól megmosott gyümölcsöket, zöldségeket. A cseresznye és a meggy antioxidánsbomba. A meggyet ugyan az egész világon ismerik, de legtöbbször hőkezelve fogyasztják – süteménybe, lekvárnak vagy szörpnek. A kelet-európai országokban eszik legtöbben nyersen. Nyugodtan adjunk a gyereknek néhány szemet naponta, mert az összes B-vitamin-fajta benne van. Fiatalít, nyugtat, fogyaszt – tehát minden pozitív tulajdonsággal bír. Akár el is lehet mondani a gyerekeknek, hogy a meggy például milyen egészségessé teszi. Ha főzünk, igyekezzünk igazi ételeket készíteni, amelyek visszakövethető összetételűek. Ez nagyon fontos. Ne késztermékeket vásároljunk, hanem otthon vágjuk össze az alapanyagokat, és főzzük meg.
Csodálatos szünidei program, ha a gyerekekkel együtt főzünk. Mindenbe bele lehet őket vonni – akár kevergethetik az ételt, kis sámlira állva. Örömmel eszik meg ebédre vagy vacsorára, mert az ő munkájuk is benne van.
Nagyszerű tipp az is, hogy ha kirándulni megy a család, vigyen magával néhány szem hagymát, almát és krumplit. Szabad tűznél süssék meg ezeket. Óriási élmény lesz a gyereknek, ha megismeri, hogy a sült hagyma íze kifejezetten édes. Nagyon egyszerű, ráadásul egészséges is. Ha ezeket az ételeket eszi nyáron a gyerek, ősztől nyitottabbá válik a menzán tálalt újdonságokra is.”
Enyedi Csaba szerint a frissesség is fontos, így elsősorban magyar alapanyagokat használjanak a családok.
Egészen más íze van egy itthon megérett gyümölcsnek vagy zöldségnek, mint a távoli országokból érkezőknek. Azokat nyersen szedik le, és a szállítás alatt érnek meg, így teljesen más az ízük, mint valójában.
A Hungast szívesen ad ötleteket is a honlapján. Több száz recept közül válogathat a család, amelyek közül a szünidőben megfőzhetnek egy-egy fogást. Azért érdemes otthon is elkészíteni ezeket az ételeket, mert néhány kifejezetten egyszerű, ráadásul a gyerek megismeri az ételt, és ha szeptembertől a menzán találkozik vele, már nem lesz idegen az íz.
„Egyre több család készíti el otthon a honlapunkon talált receptek alapján az ételeket. Olyan visszajelzést is kaptunk, hogy a gyerek kifejezetten kérte, hogy hétvégén az édesanyja készítse el azt a fogást, amelyet mondjuk szerdán evett a menzán. Lehet, hogy csak egy ízélményt visz haza a gyerek, és az étel színét tudja megmondani, de a receptjeink között megtalálták, beazonosították és elkészítették. A családok megtanulhatják az egészséges, új módszereket is – ahogyan már említettem, például a főzelék sűrítését saját zöldségalapanyagból. De segítünk e-mail-ben is, sőt, telefonon is gyors segítséget tudunk nyújtani. A szülők már több esetben visszajeleztek, hogy megfőzték az ételeinket, és a gyerek nagyon szerette.”
Menzareformra azért volt szükség, mert bár a magyar konyha változatos és ízletes, a több évtizedes beidegződés miatt nem a minőségen, hanem a mennyiségen volt a hangsúly a menzákon. Időközben viszont a fogyasztói igények változtak.
„A szülők egyre felvilágosultabbak, hogy mi egészséges, és mi kevésbé az. Ezt a kormány is felismerte, és lépett. Erős reformra volt szükség a menzákon, így az ételek elkészítési módja változott elsősorban. Sokkal egészségesebb alapanyagokból, egészséges módszerrel főzünk. Sokszor ugyanazokat az ízeket, ételeket kapják a gyerekek, csak egészségesebb formában.
Rendkívül fontos a gyerekek étkeztetésének megújítása, mert ma már tíz gyerekből négy túlsúlyos, ez pedig világviszonylatban is nagyon rossz arány. Ennek oka elsősorban a rossz táplálkozási szokásokban rejlik.
Ma a lakosság nagy része kívánalom alapján eszik – amit megkíván, azt veszi meg. Ezek az ételek sokszor olyan adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek maximálisan kielégítik az ízlelőbimbókat, de az adalékanyagok közül néhány rohamosan rontja az egészségi állapotot is. Ha már a gyerek túlsúlyos, legtöbb esetben egész életében küzd majd a kilókkal. Ez nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is nyomot hagy az életében.”
Kihívásokkal van tele a szakterület – mondta Enyedi Csaba -, de egyértelműen van értelme. Az a fontos, hogy tartani kell az irányt. Kitartóan kell a munkát folytatni a menzaételek megújításán.
„Könnyű szidni a menzákat. De rengeteget dolgozunk azon, hogy a gyerekek minden nap egészséges, friss, gusztusosan tálalt és finom ételeket kapjanak. Elengedhetetlen viszont a szülők segítsége. Én minden nap ugyanazt a menüt eszem, amit a gyerekek kapnak. Egyrészt azért, mert tényleg finom, másrészt pedig azért, mert ezzel tesztelem is, hogy valóban jó fogások kerülnek-e az asztalra.”