Hétvégén darabjaira hullik a Jobbik

Budapest, 2016. december 13. Vona Gábor, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője (b) és Dúró Dóra, a párt képviselője az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. december 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

Szombaton Ásotthalmon a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontásával hivatalosan is szétesik az adósság és hazugságspirálba került Jobbik. A cukiskodó néppárti fordulatot bemutató Vona-alakulatban alig egy hónap alatt több mint negyven alapszervezet oszlatta fel magát vagy vált működésképtelenné. A távozók szinte mindegyike részt vesz az ásotthalmi gyűlésen. A héten vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a Jobbik az anyagi csőd szélére jutott. A pártban a totális pénzügyi és erkölcsi válságot azzal próbálják leplezni, hogy a kilépőket pocskondiázzák.

Több száz érdeklődőt várnak a Mi Hazánk Mozgalom zászlóbontó nagygyűlésére. Az eseményt szombaton tartják Ásotthalmon. A mozgalom eredetileg Mi magunk néven jött létre, és a Jobbikon belüli platformként működött volna. Most már Mi Hazánk Mozgalomnak hívják a tervezett mozgalmat. A több, akkor még jobbikos, ma már független polgármester által életre hívott platform bejelentésekor Toroczkai László úgy fogalmazott, ennek a platformnak az egyik lényege, hogy visszaadják a Jobbik foglyul ejtett lelkét és mozgalmi jellegét - írta a Magyar Idők.

Toroczkai László vezetésével alakul meg az új mozgalom Fotó: Polyák Attila - Origo

Toroczkai és Dúró kizárása indította el a lavinát

A Jobbik vezetése azonnal reagált a Mi magunk létrejöttére, amely szerintük illegitim. Jakab Péter szóvivő közölte, pártszakadás nem lesz, legfeljebb lemorzsolódás, amelyet mindig is pótoltak új belépők.

A "lemorzsolódásnak" nevezett pártszakadás a Toroczkai László ellen indított etikai és fegyelmi vizsgálattal kezdődött,

majd erősödött a volt alelnök kizárásával a pártból. Mindez fokozódott, amikor a Jobbik Dúró Dórát zárta ki a frakcióból. Ismert, Dúró volt az egyetlen képviselő, aki nyíltan támogatta a Mi magunk platformot.

Mindez kilépési hullámot indított el, amely a mai napig tart. Alig egy hónap alatt hat jobbikos polgármester és közel 25 önkormányzati képviselő vált függetlenné. Távozott a Jobbikból három regionális igazgató és nyolc megyei közgyűlési képviselő is.

A súlyát a kilépéseknek igazán az adja, hogy ezen képviselők egyike sem adta vissza képviselői mandátumát, és szinte kivétel nélkül a Mi Hazánk Mozgalom színeiben folytatják munkájukat,

a jövőre esedékes önkormányzati választáson pedig jobb eséllyel indulhatnak, mint a Jobbik, amelynek teljesen új jelöltekkel kell előrukkolniuk.

Az ország szinte minden részén bomlik a Jobbik Forrás: Magyar Idők

Az Origo kedden készítette el a Nagy Jobbik-pártszakadás Összesítést, amelyben végigvettük, hogy a párt számára kudarcos áprilisi választást követően párhuzamosan a radikálisok kiszorításával kik léptek ki az egykori radikális szervezetből, és melyik alapszervezet oszlatta fel magát.

A végeredmény nem a párt vezetőinek utóbbi napokban hangoztatott állításait támasztották alá,

vagyis, hogy:

• Gyöngyösi Márton elnökhelyettes: „azért lenne pártszakadás, mert van egy-két hőzöngő, akik képtelenek elfogadni a tisztújítás legitim eredményét?"
• Jakab Péter szóvivő: „a tisztújítás után másfélszer annyian léptek be a Jobbikba, mint ahányan elhagyták azt. Mindebből következően nemhogy szakadás, de még lemorzsolódás sincs."
• Mirkóczki Ádám, jobbikos parlamenti képviselő: „100-an léptek ki, ugyanakkor 100-an léptek be a Jobbikba."

A jobbikos vezető politikusok összevissza nyilatkozataival szemben összesítésünkben az látszott, hogy Budapestet beleszámítva legalább tíz megyét érintett eddig a pártszakadás, sok polgármester, önkormányzati képviselő, megyei képviselő és több regionális igazgató döntött a távozás mellett. Az élet azonban nem állt meg, és kegyetlenül kiszúrt a Jobbikkal: újabb csoportok oszlatták fel magukat, újabb középvezetők intettek búcsút a balratolódó pártnak.

Gyakorlatilag komplett Pest megye elégelte meg az utóbbi évek politikáját, középvezetők sokasága jelentette be távozását.

A legfrissebb hír pedig, hogy a Jobbik esztergomi szervezete is bejelentette a feloszlását, és közölték, hogy ők is ott lesznek Ásotthalmon.

Felgyorsulhat a kilépési hullám

A Magyar Idők információ szerint a Mi Hazánk Mozgalom szombati nagygyűlése után újabb kilépési hullám veheti kezdetét, attól függően, hogy az alapítók milyen irányt határoznak meg.

Szintén írtunk arról, hogy erősen megosztja a Jobbik szimpatizánsokat a pár éve elkezdődött néppártosodás, a szavazótáboruk közel fele a radikális vonalat vinné tovább, míg a másik fele a néppártosodást támogatja. A Nézőpont Intézet felmérése szerint

a Jobbik-tábor kevesebb, mint fele, mindössze 43 százaléka tartja jó iránynak a Vona Gábor által felvetett néppártosodást, 49 százalék viszont úgy gondolta, a radikális úton kellene tovább menni.

Azonban nem csak ez okozhat fejfájást a Jobbikban. A megkérdezett Jobbik-szimpatizánsok 35 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazna a Toroczkai László által alapított új pártra, és 36 százalék utasította el ezt a lehetőséget. A szimpatizánsok háromtizede azonban még nem alakította ki a véleményét ebben a kérdésben. Vagyis Toroczkaiék akár a szavazók kétharmadát is vihetik magukkal.

A Jobbik néppártosodása és Toroczkai László új szervezetének népszerűsége Forrás: Nézőpont Intézet

A szimpatizánsokat is átverték

Az országos Jobbik-vezetés időközben összevissza beszél, és

folyamatosan leplezi le korábbi hazugságait.

Gyöngyösi Márton, a párt elnökhelyettese például élő adásban szólta el magát, hogy az Állami Számvevőszék által kiszabott bírság törlesztésére a szimpatizánsaiktól begyűjtött pénzt elköltötték a választási kampányban.

Hazugság- és adósságspirálba került a Jobbik

Ahogy megírtuk, rendesen rájár a rúd a pártra, hiszen a tömeges kilépések mellett a Magyar Postának sem fizettek, 61 millió forint lejárt tartozásuk van, mivel nem fizették ki teljesen a választási reklámkiadványok kézbesítésének díját. A párt elismerte a tartozást azzal, hogy júniusban már átutaltak 38 millió forintot, és fizetési haladékot kértek addig, amíg megérkezik az állami támogatás júliusban. Ami vagy megjön, vagy nem, mert ahogy írtuk, az ÁSZ szerint ugyanis a Jobbik még mindig nem készített megfelelő intézkedési tervet, ami miatt az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve kezdeményezte az állami támogatások felfüggesztését.