Orbán Viktor nem követi a mintákat, hanem teremti

Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló beszédet mondott Orbán Viktor – így értékelték a magyar miniszterelnök tusványosi beszédét a Magyar Idők által megszólaltatott szakértők.

A lap által megkérdezett szakértők mindegyike egyetértetett abban, hogy Orbán Viktor idén is fajsúlyos beszédet mondott Tusványoson.

Orbán Viktor Tusványoson Forrás: Facebook/Orbán Viktor

Kiszelly Zoltán: A tusványosi beszéd egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyarokkal megéri együttműködni

„Nagyon fajsúlyos, lényegre törő, a 2014-eshez hasonló jelentőségű beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, amiből látszik, hogy a kormányfő kristálytisztán látja a helyzetet, az európai és a tágabb környezet összefüggéseit, konfliktusait, és azokból jó következtetéseket von le Magyarország számára" – hangsúlyozta Kiszelly Zoltán politológus a Magyar Időknek.

Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a miniszterelnök két fontos konfliktussal is foglalkozott beszédében. Az egyik, hogy a franciák a németek pénzén próbálják szanálni az eurózónát és magukat, de a németek nem tudják és nem is akarják ezt megtenni. A másik pedig az, hogy az 1968-as generáció megpróbálja a föderációt felhasználni a saját világnézete, politikai akarata keresztülvitelére, és komoly feszültségek vannak a migráció miatt is. Utóbbi kapcsán hozzátette, hogy

Magyarország a kereszténydemokrata álláspontot képviseli, a háború után megvalósult német jóléti modell, a klasszikus jobboldali gazdaság- és társadalompolitika mellett foglalt állást.

Kiszelly Zoltán politológus Forrás: Pesti Srácok

Kiszelly szerint Orbán Viktor beszédének lényeges eleme volt a Trianonnal foglalkozó rész: fontos, hogy az 1918-as összeomlás 100. évfordulójára, amelyet a szomszédos népek ünnepként élnek meg, változtatni kell a szemléleten.

Ez a folyamat elkezdődött a kettős állampolgárság megadásával és a honosítással, de most már gazdaságilag is túl kell haladni Trianont. Helyre kell állítani azokat a kapcsolatokat, azokat a gazdasági régiókat, amelyeket Trianon szétvágott.

„A Kárpát-medence gazdasági potenciálját össze kell kötni, és ha ezt sikerül megoldani, akkor képletesen fogalmazva egy nagyobb tortát süthetünk, amelyből mindenki részesülhet. Fontos tételmondat volt, hogy megéri a magyarokkal együttműködni. A miniszterelnök a közép-európai régiónak is ezt üzente" – fogalmazta meg Kiszelly Zoltán.

Mráz Ágoston Sámuel: Ha a magyar miniszterelnök terveinek csak a fele sikerül, akkor valóban új korszakról beszélhetünk

A Nézőpont Intézet vezérigazgatója is úgy vélte, hogy „a világnyilvánosságban is jegyzett magyar miniszterelnök többrétű beszédet mondott Tusnádfürdőn."

Mráz Ágoston Sámuel szerint az európai belpolitikával kapcsolatban az egyik központi kérdés a jövő évi európai parlamenti választás volt. „Ettől – az előrejelzések szerint – joggal remél egy új uniós erőegyensúlyt Nyugat- és Közép-Kelet-Európa között a magyar miniszterelnök" – mondta az elemző.

Meglátása szerint a 2004 után az Európai Unióba belépők valódi egyenjogúságának megteremtéséhez Közép-Kelet-Európa szövetségbe szervezésén túlmenően szükség van a földrész politikájának főáramában való helyfoglalásra is.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy ennek most is taglalt kulcsfogalma a liberalizmus ellentétpárjaként megfogalmazott keresztény és demokrata politika volt. „Közép-Kelet Európa megerősítéséhez a sikeres politikai összefogást követően az eredményes gazdasági együttműködés is nélkülözhetetlen lesz" – mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, hozzátéve: a 2030-ig tervezett gyorsút- és vasúthálózat fejlesztése vagy a közös védelmi ipar javaslata is ebbe az irányba mutat.

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet konferenciáján Kövér László házelnökkel és Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkárral Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A politológus végezetül kiemelte: a magyar választóknak – különösen az erdélyi székely magyarságnak – a román centenárium ellenpontjaként ígérte a magyar miniszterelnök a Kárpát-medence gazdasági és kulturális újjáépítését.

Ha a terveinek csak a fele sikerül, akkor valóban új korszakról beszélhetünk majd. Márpedig eddig ennél nagyobb sikerszázalékkal dolgozott Orbán Viktor

– fogalmazott Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezérigazgatója.

Szánthó Miklós: Orbán Viktornak mintaformáló-mintateremtő víziója van

„Orbán Viktor miniszterelnök beszéde – az elmúlt években Tusnádfürdőn elhangzottakhoz hasonlóan – nagy ívű, a hétköznapi politikai vitákon túlemelkedő, nemzetközi és geopolitikai elemekre koncentráló értékelés és kitekintés volt" – jelentette ki az Alapjogokért Központ igazgatója a Magyar Időknek. Szánthó Miklós hozzátette, egyértelmű, hogy

a magyar kormányfő már messze nem a Közép-Kelet-Európára egyébként olyannyira jellemző mintakövető alapállást vallja magáénak, hanem egy mintaformáló-mintateremtő víziója van a körülöttünk, illetve a világpolitikában zajló eseményekről.

„Ennek része a magyar politikai jelenségek nemzetközi mederben történő értelmezése, a demokráciáról, mint rendszerről szóló vitában történő határozott állásfoglalás, de Magyarország régiós vezető szerepének hangsúlyozása is. Tíz-tizenöt éve talán nehezen lett volna elképzelhető a liberális világrend lassan, de biztosan zajló megreccsenésének ennyire őszinte leírása és a liberális demokrácia kánonjával szembeni alternatív javaslat megfogalmazása, ami voltaképpen a keresztény alapú demokrácia – fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuelhez hasonlóan Szánthó Miklós szerint is a beszéd lényeges, aktuálpolitikai eleme volt még a jövő év tavaszán tartandó európai parlamenti választás valódi súlyának megjelölése, amely

valóban nem végső, de döntő ütközet lehet a globális, multikulturalista, valamint a lokális, a nemzeti szuverenitást, az identitást védő erők között.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója Forrás: 888.hu