Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő egyetemi diákvezetőknek szóló táborában helyesnek nevezte azt a magyar kormányzati célkitűzést, hogy minél több határon túli magyar ember érezze úgy, boldogulni tud a szülőföldjén. Ugyanakkor úgy vélte,
ezzel nem ellentétes a külföldi tanulás, akár fiatalon a munkavállalás sem.
Előadásában rámutatott, hogy a rendszerváltozás „sokkhatása” után a magyarság nehézségei megmaradtak az egész Kárpát-medencében. Mindenki azt gondolta, hogy a demokratikus szabadság kivívásával természetes lesz az anyanyelven való tanulás, de a nacionalista politika felerősödött a környező országokban, ami a magyarság integrációját és a gyökerek elvágását célnak tekintette.
A miniszter kiemelte, hogy ma már sokkal jobb a helyzet minden téren, különösen azért, mert Magyarország gazdaságilag megerősödött. Márpedig az anyaország gazdasági erejének a külpolitikai érdekérvényesítésben is jelentős szerepe van – fűzte hozzá Gulyás Gergely.
A miniszter szerint egyértelmű célja a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztésnek, hogy az anyaország segítse a magyarságot a szülőföldön boldogulásban, ebben pedig a regionális magyar nagyvállalatok jelentik a kulcsot. Megerősödtek ugyanis annyira, hogy ott terjeszkedjenek, ahol sok magyar él. Példaként a Mol-t és az OTP-t említette.
Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy kulcsfontosságú a magyar kormány számára, hogy Marosvásárhelyen a magyar nyelvű orvosképzés megmaradjon. Kérték Romániát, hogy ne lépjen fel a magyar nyelvű oktatással szemben, ugyanakkor belpolitikai instabilitás van az országban, ami gyakran a „magyar kártya” kijátszását, magyarellenes intézkedéseket hoz magával.
A miniszter elmondta, amennyiben az orvosi kart mégis beolvasztják a román egyetembe, végső megoldásként a Sapientia Egyetemen indítanak magyar nyelvű orvosi kart.
A szlovák belpolitikai válsággal kapcsolatban kifejtette, hogy a V4-ek együttműködése szempontjából bármely kormány meggyengülése a visegrádi kohéziót gyengítheti.
Magyarország abban érdekelt, hogy mindenhol stabil kormány legyen, és jelenleg Szlovákiában is stabilnak látszik a kormányzat.
A politikus úgy látja, hogy ezzel szemben Romániában nincs stabilitás, ami nem segíti a két ország kapcsolatának erősödését. Megjegyezte, hogy a román példa felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar politikáról a magyar választópolgároknak kell dönteniük, mert ha külső erők beavatkoznak, az rendkívüli veszélyt jelent az ország egészére. Gulyás Gergely aggasztónak nevezte Kárpátalja jelenlegi helyzetét.
A Majdan óta a helyzet csak rosszabb lett, jelentősen megnőtt a magyarellenesség a növekvő kilátástalanság miatt. Az elmúlt években elértéktelenedtek a fizetések Ukrajnában, ezért a férfiak külföldre mentek dolgozni, ami hosszú távon a magyarság lélekszámára tragikus hatással lesz, amit tovább ront az anyanyelvi oktatás tiltása is. Utóbbi ellen a magyar kormány minden eszközzel fellép, az Ukrajna-NATO tárgyalásokat is blokkolják addig, amíg nincs megnyugtató megoldás
- fogalmazott Gulyás Gergely.
A Rákóczi Szövetség 30. alkalommal szervezi meg egyetemi diákvezetőknek szóló táborát augusztus 20. és 25. között, Királyszálláson. A résztvevő mintegy száz fiatal a kulturális és szabadidős rendezvények mellett előadásokat hallgat.
Az előadók között van Boross Péter korábbi miniszterelnök, Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Intézet Igazgatója, Takaró Mihály irodalomtörténész, Benedek Fülöp, az OTP Bank elnöki főtanácsadója, ügyvezető igazgatója, Kalmár Ferenc András, a Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Menyhárt József, az MKP elnöke, valamint Gubík László, a felvidéki Esterházy Akadémia vezetője.