A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik.
Ezután kiderülhet, hogy
ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból
- tudatta közleményében az Emmi.
"A megállapodás azért is jelentős, mert
a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években.
Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően" - tették hozzá.
A vegyesbizottság szentpétervári ülésén szeptember 13-án született megállapodás érinti a 20. századi magyar történelemre vonatkozó alapkutatások elindítását, továbbá a magyar és rokon népekre vonatkozó középkori kutatásokat.
Az eredményeket konferenciákon, kiállításokon, közös publikációkban fogják bemutatni.
A vegyesbizottság ülésén részt vett Latorcai Csaba, az Emmi közigazgatási államtitkára, Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója és Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség elnökhelyettese.