Terrorizmus miatt ítélték el a Röszkénél rendőrökre támadó migránst

Szeged, 2018. szeptember 20. Vörös István ügyész (b4) beszél, szemben középen Mezőlaki Erik bíró, jobbról Bárándy Péter ügyvéd (szemben j) Ahmed H. szír férfi (első sor j) ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án. A vádlottat első fokon a Szegedi Törvényszék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta, és tíz évre kiutasította Magyarország területéről tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntette miatt. MTI Fotó: Rosta Tibor

A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit. Az ügyész korábban súlyosítást kért, a védő a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását és az első fokon kiszabott büntetés enyhítését indítványozta perbeszédében Ahmed H. másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.

A Cipruson élő szír férfit a Szegedi Törvényszék március 14-én, első fokon a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek, 7 év fegyházbüntetéssel sújtotta és 10 évre kiutasította Magyarország területéről.

Vörös István ügyész csütörtökön egyórás perbeszédében azt kérte az ítélőtáblától, hogy a vádlottra a törvényi minimumot jelentő tíz évnél súlyosabb szabadságvesztést szabjon ki.

Azt is mondta, hogy a bíróságnak a férfit a jogszabályok alapján a szabadságvesztés kétszeresének megfelelő időtartamra ki kell tiltania Magyarország területéről.

Vörös István ügyész (b4) beszél, szemben középen Mezőlaki Erik bíró, jobbról Bárándy Péter ügyvéd (szemben j) Ahmed H. szír férfi (első sor j) ügyének másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtáblán 2018. szeptember 20-án Forrás: MTI/Rosta Tibor

Az ügyész kifejtette, a megismételt elsőfokú eljárás az eljárásjogi szabályoknak megfelelően zajlott le, a törvényszék

a migráns ellentmondó vallomásai mellett értékelte a tanúk által elmondottakat, és az olyan objektív bizonyítékokat, mint amilyenek a helyszínen készült videofelvételek.

Mint mondta, a vádlott a tőle lefoglalt mobiltelefonokban talált felvételek alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény.

Ahmed H. Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

2015. szeptember 16-án a röszkei közúti átkelőnél mindvégig határozott szándéka volt, hogy családjával együtt átlépjen a határon, majd Magyarországon keresztül Németországba menjen. Egy rendőr elmondta neki, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a vádlott mégis ott akarta átlépni a határt.

A férfi - ahogy a tömeg többi tagja - többször is követelte a határ megnyitását.

Követ tört, és hat alkalommal megdobta a rendőröket. Később a mások által megrongált kerítésen keresztül - az elsők között - magyar területre lépett.

Vörös István azt is mondta, a férfi egyes tetteit nem lehet kiemelni a cselekvés folyamatából, egységes egészként kell kezelni. A vádlott a tömeg tagjaival annak érdekében dobálta meg a rendőröket - ezzel megvalósítva a csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakot -, hogy kikényszerítse a határ megnyitását.

A Kúriának az ügyben meghozott döntésére is hivatkozva az ügyész azt is mondta, a törvényszék helyesen minősítette terrorcselekménynek a vádlott tettét.

Migráns férfi tüntet a magyar oldalon álló rohamrendőrökkel szemben a Horgos-Röszke határátkelőhelynél, a magyar-szerb határ szerbiai oldalán 2015. szeptember 16-án Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Bárándy Péter, a vádlott védője ugyanakkor azt indítványozta, hogy a táblabíróság eltérően minősítse a vádlott által elkövetett bűncselekményt, és enyhítse büntetését.

Azt mondta, az elsőfokú ítélet megalapozott, a törvényszék a tényállást helyesen állapította meg, és indokolása is megfelelő. Szerinte a migráns férfi beszűkült tudatállapotban követte el tettét, ez magyarázatot adhat arra is, miért nem emlékszik bizonyos momentumokra tisztán.

A védő azt is mondta, hogy a terrorcselekmény csupán az a magatartás, amikor a kényszer célja az állami szerv döntési szabadságának elvonása. Úgy fogalmazott, a tömeg részéről

nagyon csúnya erőszakos fellépés történt

az ott szolgálatot teljesítő rendőrökkel szemben. A dobálás, a kerítés rángatása azonban nem eredményezhette az állami szerv döntésének megváltoztatását, a határ megnyitását - mondta.

Ahmed H. az utolsó szó jogán bocsánatot kérve azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, azt, hogy erőszakosan lépett fel, a rendőrök ellen fordult.

Sorosék mentegetni próbálták a szír terroristát

A Soros György által fizetett Amnesty International kedden petícióban kérte, enyhítsenek Ahmed H. büntetésén, változtassák meg az általa elkövetett bűncselekmény minősítését, mert tette nem terrorcselekmény, hanem hivatalos személy elleni erőszak kísérlete volt.

Az Igazságügyi Minisztérium erre reagálva felszólította az Amnesty Internationalt, hogy ne gyakoroljon nyomást a független magyar igazságszolgáltatásra.

A tárca közleményében azt írta, Magyarországon a bíróságok függetlenek, sem a kormánynak, sem más szervezetnek nem lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába, sem Ahmed H. ügyében, sem más ügyben. A közlemény szerint az Amnesty International petíciójával

nyíltan a röszkei támadásban kulcsszerepet játszó terrorista kiszabadítását követeli,

és ezzel nemcsak a független magyar bíróságra, hanem a magyar határvédelemre is nyomást gyakorol.

Azt is írták a közleményben, hogy ez illeszkedik azon támadások sorába, amelyeknek célja, hogy kiiktassák a magyar határvédelmet és elvegyék Magyarországtól a határőrizet jogát.

A mai ítélet alapján az 5 évre ítélt szír terrorista legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Mezőlaki Erik tanácsvezető bíró az indoklás során azt mondta, az ügyben első fokon eljáró törvényszék a tényállást teljes egészében felderítette, döntését pedig példásan indokolta.

A bíró azt mondta, a tömeg - köztük a vádlott - célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák, vagy eltűrjék, hogy ők a határt átlépjék. Erről nem a kerítésénél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. Mint mondta, ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak (mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás) és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között.