Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„Nem a Magyar Helsinki Bizottság miatt van itt a nemi erőszakkal gyanúsított menedékkérő. Nem igaz az Origo és a Fidesz állítása, hogy a Helsinki Bizottság segítsége miatt maradhatott hazánkban a nemi erőszak elkövetésével gyanúsított fiatal afgán férfi. Jogvédő egyesületünk nem képviselte a nevezett személyt egyetlen eljárásban sem" – reagált felettébb magabiztosan Soros György egyik legismertebb hazai szervezete a közösségi oldalán közzétett közleményében, miután portálunk megírta, hogy a magát 18 évesnek mondó Sarhadi Bilal Ahmad a Helsinki jogi segítségnyújtásának következtében maradhatott Magyarország területén, és nem lett kiutasítva.
A magyarországi tartózkodását Soroséknak köszönhető afgán migráns megerőszakolt szeptember 9-én hajnalban egy magyar lányt az egyik fővárosi étteremben. Az esetet követően – a hazai közéletben nagy port kavart botránnyal kapcsolatban – szerkesztőségünkbe érkezett információk alapján két állítást fogalmaztunk meg cikkünkben:
Mivel a Helsinki a tagadáson kívül nem adott érdemi választ arra nézve, hogy információink helytállóak-e, valamint az ügy kiugróan nagy érdeklődésre tartott számot olvasóink körében, úgy döntöttünk, futunk náluk egy kört. Ezért az alábbi kérdések megküldésével konkrétabb tájékoztatást kértünk tőlük a migránserőszakkal kapcsolatban.
Talán nem váratlanul,
Soros György magyarországi szervezete úgy reagált a megkeresésünkre, mint akinek a vaj már csordogál a füle mögül: konkrét kérdéseinkre személyeskedő kérdésekkel reagáltak, úgy, hogy közben semmire sem válaszoltak, így semmit sem tagadtak.
Ami első olvasásra is feltűnő volt, hogy egyik kérdésünkre sem válaszoltak nemmel. Helyette inkább a Soros-szervezetekre ilyen esetekben jellemző automatikus védekezési üzemmódba-kapcsolást választották taktikaként: mellébeszéltek, visszakérdeztek, vádaskodtak.
Feltettük a kérdést, miszerint valamelyik munkatársuk kapcsolatba lépett-e Ahmaddal vagy sem, erre jöttek ők, és visszakérdeztek, hogy honnan vettük, hogy Ahmadnak jogi képviseletet biztosítottak a tranzitzónában.
Később még egyértelműbbé vált a kíváncsiságuk oka, amikor egyszerűen ezt a kérdést tették fel:
"Van-e bármiféle bizonyítéka arról, hogy nevezett személynek bármiféle segítséget adtunk abban, hogy 2017. szeptember elején Magyarország oltalmazottként ismerte el és védelemben részesítette, és ahogyan Ön írja, "az országban maradhatott"?"
A gyerekes próbálkozás erősen arra utal, mintha
Sorosék megpróbálnák kideríteni, mit tudunk a szerepükről, és mire van bizonyítékunk
Egy biztos, a Helsinki egyik válaszában előhúzta a jolly jokernek gondolt érvkártyát, miszerint ők nem tehetnek róla, hogy az afgán migráns megerőszakolt egy magyar lányt a budapesti éjszakában, hiszen – ahogy fogalmaztak – ők nem rendelkeznek olyan látnoki képességgekkel, hogy egy emberről előre meg tudják mondani, mikor és milyen bűncselekményeket fog elkövetni.
Egy pár szó erejéig térjünk ki erre, a helyzet ugyanis a következő: senki nem kérte számon Sorosékon azt, hogy a jövőbe lássanak. Magyarországon egyetlen egy ember sem várja el tőlük, hogy látnoki képességgel rendelkezzenek. Ezzel szemben Magyarországon elég sok ember azt várja el tőlük:
hagyjanak fel azzal a gyakorlatukkal, miszerint a magyar társadalom túlnyomó többségének akaratával szembemenve azon dolgoznak, hogy bírósági perek útján minél több tisztázatlan személyazonosságú migránst hozzanak be a tranzitzónából az ország területére.
A probléma tehát nemcsak Ahmaddal, és az általa elkövetett bűncselekménnyel van, hanem azzal is, hogy rendszerszintűvé akarják tenni a bevándorlók Magyarországon tartását.
Mindegy is, történhet bármi, semmiben sem fognak változtatni álláspontjukon, hiszen a Helsinki Bizottság egy ultragazdag bevándorláspárti milliárdos anyagi függésében él, neki tesz szolgálatot, és az érdekeinek megfelelően cselekszik.
Ahogy abban az ügyben sem fognak semmit beismerni, amelyben konkrét kérdéseket kaptak, és válaszukban semmit sem tagadtak, csak mellébeszéltek. Soroséknak nemcsak a „jogvédő" gyakorlatuk, hanem az afgán erőszakoló ügyében játszott szerepük is alaposan bűzlik.
Mivel kérdéseinkre nem válaszoltak, ezért újra feltettük azokat, a lehető legegyszerűbben:
- Tagadják-e a kapcsolatfelvételt Sarhadi Bilal Ahmaddal? Tagadják-e, hogy bármelyik munkatársuk bármilyen formában kapcsolatba lépett Sarhadi Bilal Ahmaddal?
Várjuk a válaszukat.
