A lisszaboni szerződés – fűzte hozzá – egyértelműen fogalmaz, és az, hogy azt az EP saját szabályait is tévesen értelmezve a szavazástól tartózkodókra vonatkozóan figyelmen kívül hagyta, olyan,
mintha bármely országban a házszabály felülírná az Alaptörvényt. Itt maga a lisszaboni szerződés az irányadó, amely szerint a leadott szavazatok kétharmada a szükséges,
ezért a szavazásnak további jogkövetkezménye nem lehet – szögezte le.
A lisszaboni szerződés alapján a döntés helyes értelmezése egyértelműen az, hogy a jelentést az Európai Parlament nem fogadta el
– foglalta össze Gulyás Gergely.
A magyar kormány ezért a szükséges lépéseket megteszi,
a hamarosan sorra kerülő európai uniós kormányülésen döntés is születik a konkrét jogi lépésekről.
A miniszter felidézte: a Sargentini-jelentés valamennyi pontját érdemben cáfolta már a kormány, sőt, az olyan ügyeket is említ, amelyben hazánk már megállapodásra jutott az Európai Bizottsággal, és amely nyomán szabályok módosultak, illetve az alkotmány is módosult - írja a hirado.hu.