Szijjártó Péter: Bosszúból támadják Magyarországot, mert nemet mondtunk a bevándorlásra

Egyértelműen két táborra szakadt a kontinens abból a szempontból, hogy egyik oldalon állnak az Európai Egyesült Államokat akaró erők, míg a másikon azok, amelyek erős nemzetállamokra épülő Európát akarnak – mondta Szijjártó Péter az Origónak. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ebben a vitában a Sargentini-jelentés volt az egyik elem. Soha ekkora tétje nem volt még a közelgő európai parlamenti választásnak, ezért a szembenálló felek erősebb fegyverekkel küzdenek egymás ellen, mint a korábbi időszakban – tette hozzá. Szijjártó szerint a Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy beutaztatási ügynökség, a szervezet még soha nem védett meg egyetlen határt sem.

Mekkora esélyt ad arra, hogy a Soros-Sargentini jelentésről szóló szavazás eredményét eljárási hibára hivatkozva megsemmisíti az EU bírósága?

Mivel jós nem vagyok, ezért a kérdésre nem tudok válaszolni. Azt viszont mindenképpen érdemes rögzíteni, hogy már több kormány kiállt Magyarország mellett, mondván: ha hazánk ellen szankciókat akarnának bevezetni, ők vétóznak. Ami az Európai Parlamentben zajlik, az egy politikai bosszú, mert nemet mondtunk a bevándorlásra. Ezért fogadták el csalással a Sargentini-jelentést.

Szűkíti, vagy éppen tágítja a magyar külpolitika mozgásterét, hogy a következő hónapokban mindenképpen napirenden marad a jelentés körüli vita?

Semmilyen módon nem befolyásolja, mivel az Európa jövőjéről szóló vita mindenképpen itt marad velünk a következő időszakban. Sorsdöntő választás előtt áll a kontinens, mivel történelmi kihívások tornyosulnak előttünk.

A migráció, a terrorfenyegetettség, a brexit, az energiabiztonsági kérdések fogják meghatározni az EU-ban zajló vitákat.

Egyértelműen két táborra szakadt a kontinens abból a szempontból, hogy egyik oldalon állnak az Európai Egyesült Államokat akaró erők, míg a másikon azok, amelyek erős nemzetállamokra épülő Európát akarnak. Ebben a vitában a Sargentini-jelentés volt az egyik elem. Soha ekkora tétje nem volt még a közelgő európai parlamenti választásnak, ezért a szembenálló felek erősebb fegyverekkel küzdenek egymás ellen, mint a korábbi időszakban.

Szijjártó Péter: Két táborra szakadt az európai kontinens Fotó: Mudra László - Origo

Az erősebb fegyver része lehet, hogy a korábban meglehetős lassúsággal működő brüsszeli gépezet pont a választási kampányban dönt azokban a kérdésekben, amikben vitában állunk az unióval?

Arra számítok, hogy az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni ellenségessége kap egy újabb lendületet politikai okokból. Mi nem rejtettük véka alá azt a véleményünket, hogy egész Európának jó hír, hogy ez az Európai Bizottság hamarosan lelép a színről. Ennek a bizottságnak a tevékenysége drámaian ártott az egész közösségnek.

A Juncker-bizottság »kiváló« eredményei a következők: története során először csökkeni fog az EU tagországainak a száma, elveszítettük a világ ötödik legerősebb gazdaságát, Nagy-Britanniát, a korábban megingathatatlannak tekintett transzatlanti kapcsolat megrendült, kereskedelmi háborúk küszöbén állunk, és soha nem volt olyan nagy a terrorfenyegetettség a kontinensen, mint napjainkban.

Ez az EB nagyon sokat ártott Európának, és nyilvánvalóan bosszúból vegzálják azokat, akik a migrációval szemben foglaltak állást. A migráció mutatja meg a legjobban, hogy mennyire mást gondolunk a világról.

Mit lehet tenni, hogy a következő bizottság ne terjeszkedjen túl ennyire a hatáskörén?

Teljesen egyértelmű, hogy egy folyamatos, rejtett hatáskörnövelési kísérlettel állunk szemben, és az EB ennek a lopakodó szerződésmódosításnak az élére állt. Az uniós szerződéseket gyengébb, alacsonyabb szintű szabályokkal akarják felülírni, ez pedig súlyos vétség az európai jogrenddel szemben. Egy olyan Európai Bizottság és Európai Parlament kéri számon az alapvető jogok itthoni érvényesülését, amely lábbal tiporja az alapvető uniós szabályokat, ezt láthattuk a Sargentini-jelentés szavazásánál is. Addig alakítgatták a szavazási eljárásrendet, amíg nem lettek elég jók számukra. Abban bízunk, hogy olyan új Bizottság és EP jön létre, amely betartja majd a hatályos jogszabályokat.

„Egy olyan Európai Bizottság és Európai Parlament kéri számon az alapvető jogok itthoni érvényesülését, amely lábbal tiporja az alapvető uniós szabályokat” Fotó: Mudra László - Origo

Mi a problémája a kormánynak azzal, hogy az EU meg akarja erősíteni a külső határvédelemért felelős Frontexet? Állítólag már csak a déli tagállamok berzenkednek nagyon az ötlettől.

A Frontex nem egy határvédelmi szerv, hanem egy beutaztatási ügynökség. A Frontex még soha nem védett meg egyetlen határt sem. Arra van szükség, hogy minden ország tartsa be a kötelezettségét, és ezt uniós szinten kérjük számon.

Mi azt javasoljuk, ha egy schengeni tagország a külső schengeni határát nem tudja megvédeni, akkor függesszük fel a schengeni tagságát, és akkor vegyük át a határvédelmét.

Magyarország azonban meg tudja védeni a határait, ezért mi nem adunk át semmilyen hatáskört Brüsszelnek. Ha átadjuk a határvédelem jogát idegeneknek, könnyen lehet, hogy ők nem védeni fogják a határt, hanem beengedik a migránsokat. Brüsszel továbbra is migrációpárti, és meg akarja változtatni az európai lakosság összetételét. Azzal, hogy Magyarország védi a saját határát, azzal megakadályozza a brüsszeli terveket. Ha ezeket a jogköröket elveszik az adott tagállamoktól, akkor az azt jelenti, hogy könnyebb lesz a migránsoknak Európába jönni.

Mekkora a támogatottsága a magyar kormány javaslatainak?

A migrációról, határvédelemről vita zajlik. Ez a vita sokak számára kellemetlen, mivel van olyan schengeni ország, amely migránsok százezreit engedte szándékosan keresztül regisztrálás nélkül. De úgy gondolom, hogy számos európai országban támogatják az emberek a magyar migrációs politikát.

Mikor utalja az EB a határvédelemért járó kiadásokat?

A valós költségeink töredékére tettek ígéretet, de nem tudom, hogy a pénz megérkezett-e.

Szijjártó Péter: Számos európai országban támogatják az emberek a magyar migrációs politikát Fotó: Mudra László - Origo

Ön szerint a következő hónapokban fenntartható az EPP egysége?

Az EPP-ben óriási vita van. Ez a legnagyobb, ezért legösszetettebb alakulat az unióban. Az észak-európai középpártoktól a közép-európai kereszténydemokrata pártokig mindenki megtalálható. Most a legnagyobb konfliktust a migráció jelenti, és jelenleg többen vannak a migráció mellett, mint ellene. Mi azért küzdünk, hogy a bevándorlásellenes álláspont kerüljön többségbe, és az EPP visszataláljon azokhoz az értékekhez, amelyeket az elmúlt időszakban háttérbe szorítottak.

Ilyen nagy vitákkal neki lehet futni egy sikeres választási kampánynak?

Mi, a Fidesz vagyunk nemcsak az EPP, hanem az Európai Parlament legsikeresebb pártja.

Jó esélyünk van arra, hogy ezt a pozíciónkat megtartsuk, és mindent meg is teszünk ezért. A politika lényege annyira nem bonyolult: az emberek akaratát kell képviselni és végrehajtani. Magyarországon és Európa számos más országában az emberek elmondták, hogy nem akarnak bevándorlást. Akkor lehetünk mi, az EPP sikeresek a választásokon, ha ezt képviseljük.

Lát-e esélyt arra, hogy még a mostani Juncker-bizottság el tudja fogadtatni a 2021-2027-es uniós büdzsét?

Remélem, többet nem árt már az Európai Uniónak ez a bizottság.

Szijjártó: Remélem, többet nem árt már az Európai Uniónak ez a bizottság Fotó: Mudra László - Origo

Milyen brexitben érdekelt Magyarország?

Semmilyen brexitben nem lettünk volna érdekeltek, de a brit polgárok így döntöttek, és ezt tiszteletben tartjuk. Mi nem a kemény vagy puha kontextusban gondolkozunk, hanem a fair és tisztességes kilépési megállapodásban, ami mind Nagy-Britanniának, mind a maradó EU-nak megfelelő. Az az érdekünk, hogy a nemzetközi kereskedelem előtt minél kevesebb akadály legyen, ezért olyan brexitben vagyunk érdekeltek, amely a legszabadabb kereskedelmet biztosítja.

Ön szerint az elmúlt években mennyire nőtt meg a magyar külpolitika mozgástere? Mit tart négyéves minisztersége legnagyobb eredményének?

Négy évvel ezelőtt egy meglehetősen nehéz nemzetközi helyzetben találtuk magunkat, amelynek számos kiváltó oka volt. Egyrészt a migráció, a nemzetközi gazdasági verseny és az egyre durvább hangnemre váltó európai viták jellemezték az akkori állapotokat.

Sikerült elérni, hogy a magyar külpolitika legfontosabb szempontja az lett, hogy nem a vesztesek, hanem a nyertesek logikája szerint kell eljárnunk.

Nem úgy nézünk rá egy kétoldalú kapcsolatra, hogy ahhoz mit szólnak mások, hanem, hogy mi Magyarország érdeke. A magyar érdekeket képviseljük, mert csak így lehet sikeres az ország.

Mennyire tudjuk megtalálni a magyar érdek képviseletét a Washington-Brüsszel-Moszkva-Peking négyszögben?

Ezt a kérdést sokan úgy fogalmazzák meg, hogy most Amerika-, orosz- vagy EU-barát politikát folytatunk-e. Egyiket sem, mi magyarbarát külpolitikát folytatunk, és ebben a négyszögben is ennek mentén alakítjuk a kapcsolatainkat. Mi az EU és a NATO elkötelezett tagjai vagyunk, de pragmatikus kapcsolatot tartunk fenn Oroszországgal, Kínával és Törökországgal is. Ez a magyar érdek, ahogyan olasz, német és francia érdek az, hogy ők is nagyon pragmatikus viszonyt tartsanak fenn Pekinggel, Ankarával és Moszkvával. Sok nyugat-európai ország együttműködése a keleti hatalmakkal irigylésre méltóan jó, de a felszínen mást mondanak, mint amit az alatt csinálnak. Ők nagy országok, megengedhetik maguknak a kettős beszédet. Mi nem engedhetjük meg, és nem is szeretjük.

„Ők nagy országok, megengedhetik maguknak a kettős beszédet. Mi nem engedhetjük meg, és nem is szeretjük” Fotó: Mudra László - Origo

Az elmúlt évek vitái után az új budapesti amerikai nagykövet hivatalba lépése óta mennyire sikerült javítani az amerikai-magyar politikai kapcsolatokat?

Három kulcsszemély van a magyar-amerikai kapcsolatokat illetően: az elnök, a Külügyminisztérium európai kapcsolatokért felelős államtitkára és a nagykövet. Most mindhárom helyen olyan személy van hivatalban, aki korrekt velünk. A republikánus kormányzat hatalomra kerülése óta a kölcsönös tisztelet alapján tudunk tárgyalni, nincsenek nyílt amerikai beavatkozási kísérletek, és normális keretek között tudunk beszélni a felvetődő kérdésekről.

Mikor várható Orbán Viktor és Donald Trump bilaterális találkozója?

Ha olyan ügyek kerülnek elő, amelyek megoldásához szükséges találkozniuk, találkozni fognak.

Az ENSZ migrációs csomagjának életbelépése után nem kényszeríthetik az országra annak előírásait, annak ellenére, hogy nem veszünk részt a folyamatban?

Lesznek ilyen törekvések, hiszen már láttuk az unióban, hogy az önkéntes kvótából kötelező kvótát csináltak. Magyarország ebből a folyamatból kilépett, tehát semmilyen formában nem tekintjük magunkra nézve kötelezőnek az ott leírtakat.

Napirenden van-e már, hogy Jeruzsálembe költözzön a magyar nagykövetség?

Nincs.

Szijjártó: A republikánus kormányzat hatalomra kerülése óta a kölcsönös tisztelet alapján tudunk tárgyalni Fotó: Mudra László - Origo

Hogyan lehetne tovább javítani az együttműködést a V4-ek között, lehet-e a mostaninál mélyebb az integráció a felek között?

Ki lehet jelenteni, hogy minden megbontási kísérlet ellenére a V4-ek együttműködése a legsikeresebb szövetség az EU-n belül, ráadásul az európai növekedés motorját a mi térségünk jelenti. A legnehezebb kérdésekben annak ellenére sikerült megőrizni az egységünket, hogy négy különböző pártcsaládhoz tartozó kormány vezeti a V4-ek országait.

A V4-es vezetők a Sargentini-jelentés kapcsán is kiálltak mellettünk. Jól látszik, hogy erős szövetségesek vagyunk, és ennek komoly gazdasági előnye is van.

A visegrádi országok kiállása az olyan európai alapértékek mellett, mint a biztonság és a keresztény kultúra megőrzése, nagyon sokat jelent Európának.

Mennyiben számíthatunk a V4-ekre az Ukrajnával való konfliktusaink során? Mennyiben mérgesítheti el a helyzetet a beregszászi magyar konzul esetleges kiutasítása?

Ezeket a vitákat elsősorban magunknak kell megvívnunk. A V4-ek a különböző történelem és földrajzi elhelyezkedés miatt bizonyos dolgokat más aspektusokból néznek, de ebben nincsen semmi különös. Ukrajna európaiatlanul viselkedik, és a nemzetközi jogszabályokkal szembemegy, amikor a magyarok jogait csorbítja. Ukrajnában a magyar nemzeti közösség napi szintű megfélemlítése zajlik. Az egy új szint, amikor a magyar konzulátuson megrendelésre titkos felvételeket készítenek. Természetesen, ha az ukránok további lépéseket tesznek, akkor viszonozni fogjuk azokat. Az ország európai és euroatlanti integrációját továbbra is blokkolni fogjuk.

Hogyan alakult át a magyar külgazdasági politika a választások után?

A magyar nemzeti érdek érvényesítését a külpolitika feladatának tekintjük, aminek része a magyar gazdasági érdekek érvényesítése.

A magyar gazdaság teljesítményét a külső tényezők alapvetően meghatározzák, így a magyar külpolitikának kutya kötelessége a magyar vállalatok külpiaci támogatása, és minél több beruházás hazánkba hozása.

Mióta a külgazdaságot és a külpolitikát összevontuk, a magyar külgazdasági rekordokat minden évben sikerült megdönteni. Tavaly először haladta meg a magyar export a 100 milliárd eurót. A Befektetési Ügynökségünkön keresztül tavaly 96 beruházás érkezett Magyarországra, ezek 17 ezer munkahelyet teremtenek. Az idei év első felében újabb 46 beruházásról és hétezer munkahelyről született döntés. Külgazdasági oldalról is sikerül tehát erősíteni a magyar gazdaság növekedését.

Szijjártó: Az innovatív autóipar tekintetében egy nagyon komoly bejelentéssel készülünk még az idei évben Fotó: Mudra László - Origo

A BMW-gyár érkezése után milyen nagyhal érkezhet a következő években?

Van egy strukturális célunk. A Made in Hungary időszakából az Invented in Hungary időszakába. Nemcsak a termelői beruházásokért versenyzünk, hanem az új ipari korszakot meghatározó, a legmodernebb technikákat kifejlesztő és betelepítő beruházásokat is Magyarországra akarjuk hozni. Az innovatív autóipar tekintetében egy nagyon komoly bejelentéssel készülünk még az idei évben, mellyel újabb rekordok megdöntésére kerül sor.