Rétvári Bence a Deák Ferenc születésének 215. évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: a nemzet szuverenitásából semmi nem adható fel, főleg nem önként, és ez rendkívül aktuális ma is.
Ha nem mi uraljuk a saját országunkat és nem mi rendelkezünk minden döntésről, akkor mások fognak dönteni helyettünk, és nem a mi javunkra
- jelentette ki az államtitkár.
Hozzátette, hogy 1867-ben az osztrák császári udvar részéről - vagyis a tőlünk nyugatabbra eső hatalmi központtól is - kellett a felismerés, hogy
a magyarok ellen nem a hadsereget kell bevetni, hanem egyenlőnek kell venni őket, figyelembe véve az igényeiket.
Szerinte ez hiányzik ma Európán belül, mert mintha az lenne a feladatunk, hogy végrehajtsuk, amit más kitalál. "Ha végrehajtjuk, akkor megdicsérnek, ha nem, akkor eljárásokat indítanak ellenünk" - vélekedett a politikus.
A mostani Európában még nem jött el az a gondolkodás, ami megszületett 1867-ben Bécsben, hogy olyan országokról van szó, amelyeket egyenrangú félként kell kezelni.
Mint most a bevándorlás kérdésében, ne gondolják azt, hogy az erő politikájával kell átverni a nyugat-európai országok politikáját a kelet-európai államokon. Ez az 1848-as gondolkodás, de mi várjuk az 1867-es nyugat-európai gondolkodást
- jegyezte meg Rétvári Bence.
Emlékeztetett arra, hogy Deák Ferenc, aki tető alá hozta a kiegyezést, 50 évre megnyitotta Magyarország virágzó időszakát, azt az aranykort, amelynek lenyomata szinte minden magyar településen észrevehető.
Erős Magyarország jött létre, amikor a magyarságnak, Magyarországnak, a magyar államnak volt tekintélye.
A legvirágzóbb korszak jött a mezőgazdaságban, az iparban, a kereskedelemben, a művészetben.
Deák meglátta, hogy ha a nemzetnek nagyobb a szabadsága, a polgároknak is, egyénileg is nagyobb a szabadsága, a jóléte, és a kultúránk is erősebbé válik
- foglalta össze Rétvári Bence.
Sifter Rózsa, Zala megyei kormánymegbízott a szülőháznál tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy Deák a 19. századi magyar történelem egyik legnagyobb formátumú politikusa volt, aki megteremtette Magyarország átalakulásának és fejlődésének jogi kereteit.
Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke beszédében azt mondta, hogy "a haza bölcse" szilárd erkölcsi tartással, elveihez való "konok" ragaszkodásával vívta ki a tiszteletet.