Nem érdekli Soros szervezeteit a kárpátaljai magyarok nehéz helyzete

Az Origo arra volt kíváncsi, hogy a többek között Soros György által finanszírozott magyarországi, magukat jogvédőnek állító szervezetek miért nem tiltakoznak a kárpátaljai magyarok ukrán hatósági vegzálása ellen, miközben folyamatosan kiállnak az Európai Unió területére érkező harmadik világbeli migránsok mellett.

Elsőként a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szervezetnél próbálkoztunk, először telefonon keresztül sikertelenül, de aztán a levelünkre visszaírtak.

A TASZ azt válaszolta e-mailben, hogy a honlapjukon az Origo által feltett hat kérdésre megtalálhatóak a válaszaik, de

azon egy szót sem találtunk a kárpátaljai magyarok helyzetét érintő kérdéseinkkel kapcsolatosan.

Az e-mailben megemlítették, hogy követőiket a Minority SafePack aláírására buzdították, melynek célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei az európai uniós jog részei legyenek. Ez viszont Ukrajnára jelenleg nem vonatkozna, mivel nem tagja az Európai Uniónak.

Úgy tűnik, hogy a szervezetet a legkisebb mértékben sem érdekli a kárpátaljai magyarság sorsa.

Megkerestük a Magyar Helsinki Bizottságot, onnan is kaptunk választ.

Zádori Zsolttal beszélgetett az Origo újságírója telefonon keresztül,

aki a szervezet honlapja alapján 2012 óta van megbízva a Helsinki sajtó- és nyilvánosságügyeinek képviseletével.

Tüntet a Helsinki Bizottság Forrás: Origo

Ennek ellenére nem sok információval rendelkezik a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét illetően.

Lapunk a kárpátaljai magyarok által elszenvedett jogsérelmekről kérdezte Zádorit, és leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a Helsinki Bizottság miért nem tiltakozik ezek ellen.

Konkrétan az alábbi hat témában érdeklődtünk a szervezet képviselőjétől

• kisebbségellenes nyelvtörvény elfogadása,
• kisebbségellenes médiatörvény megalkotása,
• kisebbségellenes oktatási rendelet kibocsátása,
• kárpátaljai magyar tisztségviselők vegzálása a magyar útlevél állítólagos birtoklása miatt,
• kárpátaljai magyar állampolgárok listázása hazaárulóként a szélsőséges Mirotvorec nevű szervezet által, ennek kapcsán nyomozás indítása a listán szereplő magyarok ellen,
• az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) honlapján petícióban való követelése a magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai magyarok kiutasításának Ukrajna területéről.

A Helsinki Bizottság képviselője nem tudott arról, hogy az ukrán parlament október 4-én elfogadott egy kerettörvényt, amely súlyosan korlátozni fogja a kisebbségek, így a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait.

Amikor beszámolt neki az Origo erről, akkor

a nyelvtörvényt Zádori Zsolt összetévesztette a szintén diszkriminatív oktatási rendelettel,

amit 2017. szeptemberében fogadott el a Rada.

A szintén kisebbségellenes ukrán médiatörvényről nem is hallott.

Továbbá közölte, hogy

ő a Magyar Helsinki Bizottság és nem az ukrán társszervezetük munkatársa.

A helsinkis sajtó- és nyilvánosságügyi képviselő ezt követően azt mondta, hogy az általunk említett jogsértések Ukrajna belügyeinek a részét képezik, Kijevvel szemben pedig nincs lehetőségük jogi fellépésre.

Ez azonban nem igaz.

Ezután a lapunk újságírója emlékeztette őt az 1975-ben aláírt, úgynevezett helsinki záróokmányra, amelyet az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ, ma EBESZ) részes országai fogadtak el, annak a harmadik kosara pedig kimondja, hogy

az emberi és kisebbségi jogok nem képezik az adott állam belügyét, hanem ez nemzetközi probléma.

A záróokmányt pedig aláírta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége (Szovjetunió) is, amelynek akkor tagja volt az 1991-ben kivált Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság.

Röviden

a harmadik kosárban foglaltak Kijevre is vonatkoznak, ezt utólag elismerte a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is, noha az elején úgy tett, mintha nem tudott volna róla.

A kárpátaljai magyarokat ért jogsértésekkel kapcsolatosan ezt követően közölte, hogy ők a magyarországi hatóságokkal állnak kapcsolatban, az ukrajnaiakkal pedig nem.

Az Origo erre azt kérdezte, hogy a kárpátaljai magyarokkal szembeni jogsértések kapcsán miért nem konzultálnak az Ukrán Helsinki Csoporttal.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy szlovákiai, szerbiai és romániai testvérszervezeteikkel értekeznek-e az ottani magyarokat ért diszkrimináció kapcsán.

Zádori kijelentette, hogy

egyetlen kárpát-medencei helsinki szervezettel sem konzultálnak a külhoni magyarellenes intézkedések kapcsán,

csupán nyugat-európai, főleg a hollandiai és a norvégiai csoportokkal rendelkeznek szorosabb kapcsolattal, de „természetesen" velük sem a felvidéki, erdélyi, délvidéki és kárpátaljai magyarok problémáiról beszélnek.

Röviden a külhoniak vegzálása a legkisebb mértékben sem érdekli a Soros-szervezetet.

Arra a kérdésre, hogy a migránsokat és a magyarországi kisebbségeket ért állítólagos jogsértésekhez hasonlóan miért nem reagálnak a honlapjukon, a sajtóközleményeikben és a közösségi oldalaikon a kárpát-medencei magyarok diszkriminációja miatt, azt válaszolta, ez szokatlan lenne tőlük, mivel nem foglalkoznak ezen témákkal.

Egyébként visszaemlékezései alapján írtak egy alkalommal a diszkriminatív ukrán oktatási törvényről.

Ezt követően arról is beszélt, hogy

a kárpátaljaiakat ért jogsértésekről leginkább a jobboldali sajtóból értesült, amit ő nem tart eléggé relevánsnak.

Az Origo emlékeztette őt, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség is informál a témában.

Erről nem igazán volt tudomása a helsinkisnek.

Később arról beszélt, hogy szerinte Magyarországon is vannak problémák, itt a roma közösség helyzetét említette konkrétum nélkül.

A kárpátaljai magyarság és a magyarországi romák helyzete kisebbségjogi szempontból viszont nem hasonlítható össze, mert a hazai nemzeti kisebbségek már 1993-tól rendelkeznek kulturális autonómiával, míg az ukrajnai magyarok nem.

Zádori Zsolt egyébként Kárpátalját valamiért folyton "Kárpát-Ukrajnának" nevezte, ami szintén bizonyítja, hogy köze sincs a témához,

mivel Kárpát-Ukrajna csehszlovák autonóm tartományként csupán 1938. november 22. és 1939. március 14. között létezett. Kárpát-Ukrajna autonóm tartománynak azonban nem volt része Kárpátalja nyugati, magyarlakta fele, mivel az 1938. november 2-án, az első bécsi döntés nyomán visszakerült Magyarországhoz.

Zádori azt is hozzátette: lehetséges, hogy a jövőben kiadnak valami állásfoglalást az ukrajnai magyarok helyzetéről.

Végül az Amnesty Internationalt kerestük, akik nem vették fel a telefont. Demeter Márton emberi jogi szakértő később azt írta szűkszavú e-mailjében hogy a nyelvtörvény ellen felemelték a szavukat még akkor, amikor először megjelentek a hírek róla.

Ez azonban nem igaz, ennek semmi nyomát nem találtuk, valójában az oktatási törvény ellen tiltakoztak, az Amnesty a Helsinkihez hasonlóan összekeverte a kettőt.

Ezután így folyatódott a szűkszavú e-mail: "Továbbra is azt gondoljuk, hogy a törvény az emberi jogok európai egyezményét és az Európa Tanács a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartáját".

Nem mi idéztük rosszul, a mondat szó szerint így hangzik, vagyis nem derül ki belőle, hogy szerintük sérti vagy nem sérti a nyelvtörvény az említett egyezményeket. Amikor az oktatási törvény ellen tiltakoztak, akkor azt írták, ezeket sérti, valószínűleg erre gondolhatott az emberi jogi szakértő.

Ezt követően azt írta, hogy egyeztet az Amnesty International ukrajnai irodájával.

Ugyanakkor egy évvel ezelőtt is ezt mondta egy lapinterjúban, úgy tűnik azóta sem sikerült elérniük az ukrajnai irodát.

A migránsok magyarországi helyzetéért természetesen aggódik a Helsinki Bizottság

Zádori a telefonbeszélgetés egy pontján kedvenc témájára tért át, nevezetesen a migránsokra.

Azt állította, hogy Magyarország megsérti a migránsok jogait, Ukrajna pedig nem.

Migránsok a budapesti Keleti pályaudvaron, 2015. 09. 04. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szerinte

bizonyos kérdésekben, főleg a migránsokat illetően hazánkban sokkal súlyosabb a helyzet, mint a háború sújtotta Ukrajnában.

Véleménye alapján a magyar kormány a tranzitzónákban börtönbe zárta a migránsokat, ami nem igaz, mert az illegális bevándorlók a saját akaratukból érkeztek a tranzitzónába, és azt Szerbia irányába bármikor szabadon elhagyhatják.

A kárpátaljai magyar állampolgársággal is rendelkező

magyarok hatósági vegzálásáról az útlevelek kapcsán nem voltak releváns információi.

Arról viszont hallott, hogy a szélsőséges Mirotvorec nevű szervezet hazaárulóként listázza a kárpátaljai magyar állampolgárokat.

Erről csupán általánosságokat mondott, miszerint az ukrán nacionalisták veszélyes útra tévedtek.

A Helsinki Bizottság munkatársa azt ugyan elismerte, hogy az oktatási rendelet diszkriminatív, az állampolgársági, nyelvtörvényi és hatósági vegzálásokkal kapcsolatban pedig megismételte, hogy nem rendelkezik információkkal.

Felvetődik a kérdés, hogy ha a szervezet sajtó- és nyilvánosságügyeinek képviselője nem tud ezen jogsértésekről, akkor mégis mivel foglalkozik a Helsinki Bizottság?