Aggodalmukat fejezték ki a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) XVII. plenáris ülésének résztvevői a kárpátaljai magyarság helyzetét ellehetetlenítő oktatási törvény és a nyelvtörvény-tervezet, valamint a magyar közösséget érintő, immár mindennapos atrocitások miatt. Többek között ezt tartalmazza a testület pénteki budapesti ülésén teljes konszenzussal elfogadott zárónyilatkozat. A dokumentum megdöbbentőnek nevezi a magyarságot Ukrajna ellenségeként megbélyegző médiakampányt, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy rendkívül szükséges a nemzeti kisebbségek összetételének figyelembe vétele az ukrajnai választási körzetek kialakításakor.
A tanácskozáson a magyar kormány ismételten kifejezte, hogy a magyar diplomácia minden, Ukrajnát érintő NATO- és uniós eseményt megakadályoz, amíg a kárpátaljai magyarokat érintő jogsértések folytatódnak.
A rendkívül aggasztó kárpátaljai helyzetre való tekintettel a magyar állam ugyanakkor az ukrajnai magyar közösséghez tartozó magyar orvosok, ápolók, tanárok, lelkészek támogatását pedig megduplázza, hogy ezzel lehetővé tegye a szülőföldön maradásukat.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a 888.hu kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a MÁÉRT ülésén rendkívül jó érzés volt megtapasztalni a magyar kormány és a határon túli magyar közösségek teljes szolidaritását akkor, amikor a kárpátaljai magyarok rendkívül nehéz időket élnek meg. Hosszú békés időszak után, különösebb előjelek nélkül eldurvult a helyzet.
A KMKSZ irodáját egyszer felgyújtották, egyszer felrobbantották. Tüntetéseket szerveznek, ahol a résztvevők azt kiabálják: „ki a magyarokkal!”
Az ukrán hatóságok egyszerűen nem tesznek semmit, következmények nélkül maradnak a bűncselekmények. Viszont az ukrán titkosszolgálat kihallgatta Orosz Ildikót, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát az október 23-án, a magyar állami ünnepségen, a Terror Háza előtt elmondott beszéde miatt.
A KMKSZ képviselői számos alkalommal jártak az Európai Unió különböző intézményeiben, mindenkivel találkoztak, aki illetékesnek számít, és aki hajlandó volt szóba állni velük.
Csak üres ígéretek hangzottak el. Ha az EU tesz is valamit a kárpátaljai magyarok ügyében, azt csak ímmel-ámmal, formálisan csinálja.
Pedig a helyzet rendeződése alapvetően csakis attól várható, hogyha az Ukrajnára számtalan vonatkozásban nagyon erős befolyással bíró nyugati világ hajlandó lesz végre komolyan számon kérni az ukrán államon az európai demokratikus értékek betartását. Ukrajna azt hirdeti magáról, hogy európai értékeket képvisel, miközben a kárpátaljai magyarságot zaklatják és megfosztják jogaitól.