Zaránd karrierjét az ELTE ÁJK kari lapjának főszerkesztőjeként kezdte, majd az EHÖK közkapcsolati alelnöke és az ELTE EHÖK elnöke lett.
A lap felidézi, hogy Zaránd - csak szerényen - a saját maga által készített szabályzat szerinti legmagasabb összegű, 120 ezer forintos fizetésben részesült HÖK-elnökként
és összesen 6,4 millió forintot vágott zsebre ezen időszak alatt.
A cikk megjegyzi, hogy Zaránd két rekord havi utalást is magáénak tudhat,
Zaránd elnökségének idején zajlottak le a közismert gólyatábori botrányok az ELTE-n. 2013-ban az ELTE jogi karának gólyatáborában szexuális erőszakot követtek el, a szervezők azonban rávették a lányt, hogy ne tegyen feljelentést. 2014-ben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar fonyódligeti gólyatáborában is megerőszakoltak egy lányt. Az eset kapcsán távozott a Tanító- és Óvókéző és az ÁJK hallgatói önkormányzatának teljes elnöksége.
A Figyelő arról ír, hogy Zaránd az egyetemen ismerkedett meg a Momentum több tagjával, így például Soproni Tamással, akivel együtt vettek részt a Momentum megalapításában, majd együtt kezdték el az olimpiaellenes megmozdulásokat szervezni.
Nem sokkal később már a Momentum országos választási kampányának vezetője lett, de számos konfliktus is felmerült a személye körül, és Fekete-Győr Andrással való viszonya is megromlott.
Egy belső vita nyomán távozott az elnökségből a választás előtt pár hónappal, sokan ennek tudják be, hogy a párt végül nem jutott be a parlamentbe.
A cikk arról ír, hogy azzal, hogy Zaránd Puzsér Róbert kampányfőnöke lett, ismét vitát robbantott ki a mikropárton belül, de jelenleg az is komoly nézeteltérésre ad okot a párton belül, hogy beálljanak-e Puzsér mögé.
Zaránd még 2010-et megelőzően, még a Gyurcsány-kormány ideje alatt az MSZP-frakciónak dolgozott gyakornokként, majd Mesterházy Attila egyik parlamenti felszólalásának volt a szerzője.