Illegitim és elfogult a brüsszeli Soros-jelentés

„Nem lehet azt mondani, hogy elfogulatlan, tárgyilagos vagy pártatlan lett volna a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentés elfogadása az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában (LIBE)” - mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász kedden az M1-en. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója pedig teljes mértékben illegitimnek tartja a Magyarország elleni eljárást, derül ki a 888-hu-nak adott interjújából.

Ahogy megírtuk, a LIBE által hétfőn ugyan egyértelmű többséggel, de közel sem kétharmaddal fogadta el a Magyarországról szóló különjelentést. A Soros György embereként számon tartott Sargentini jelentése szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és módszeres megsértésének, így indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.

Szakértők szerint az ügy szeptemberben kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az uniós atomfegyverként is emlegetett, jogállamisági eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Tóth Norbert nemzetközi jogász az M1 műsorában a következőket kifogásolta a Magyarország elleni eljárással, valamint a jelentéssel kapcsolatban:

• Nem vonták be megfelelően az érintetteket az eljárásba,
• nem érvényesült a „fegyveregyenlőség”, illetve a hallgattassék meg a másik fél elve sem.
• A jelentés sok politikai érvet tartalmaz, és
• sok olyan felvetést, amely nem tartozik az unió hatáskörébe - tette hozzá a kutató.

Az Alapjogokért Központ teljes mértékben illegitim eljárásról beszél

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója is hasonlóan látja a helyzetet, derült ki a 888.hu-nak adott interjújából. Szánthó szerint a fő probléma a történtekkel, hogy egy alapvetően világnézeti, a demokráciafelfogásról és a nemzetállami szuverenitásról szóló vitát öltöztetnek jogi köntösbe.

Ennek eszköze a közelebbről soha, senki által nem definiált ún. „uniós értékek” számonkérése, mint a „demokrácia”, az „egyenlőség”, a „jogállamiság”, az „emberi jogok” vagy az „igazságosság”.

Az elméleti síkról áttért az eljárás, valamint a jelentés jogi vonulatára is: meglátása szerint az Európai Parlament és bizottsága túlterjeszkedik hatáskörén, és ezeket a definiálatlan fogalmakat felhasználva olyan jogterületekre akarja kiterjeszteni hatalmát, melyek az uniós szerződések szerint is tagállami kompetenciának minősülnek. Ide sorolta,

• hogy egy államban milyen módon szervezik meg egy alkotmánybíróság működését - ha működik ilyen néven testület egyáltalán -,
• hogyan és kik igazgatják a bíróságok működését,
• hogy pontosan milyen szisztéma alapján működik egy választási rendszer,
• hogy egy állam szuverén hatalmával élve hogyan rendelkezik arról, kik és milyen feltételek mellett léphetnek be a területére.

Még egyszer kiemelte, hogy ezek mindegyike tagállami hatáskör. A jogász kifogásolta, hogy Sargentini „sunyi eszközökhöz” folyamodik, hiszen először összegereblyézi a Magyarországról szóló, hasonló tartalmú különféle jelentéseket (ENSZ, Európa Tanács, Velencei Bizottság stb.), ezekre hivatkozva állapítja meg, hogy nálunk valójában veszélyben van a „jogállam”. Majd az Európai Bizottság egyik sajtóközleményére alapozva közli, hogy bár „a 7. cikkely hatálya az uniós jogra vonatkozik, ám kiterjed azokra a területekre is, ahol a tagállamok önállóan járnak el”. Szánthó szerint ez súlyos beavatkozást jelent az állami szuverenitásba - melyet elvileg az uniós szerződések alapján tiszteletben kell tartani -, hiszen olyan ügyekbe követel magának az unió beleszólást, melyről Magyarország csatlakozásakor szó se volt.

Formálisan tehát az EP-nek, illetve szakbizottságának végül is joga van eljárni egy tagállammal szemben, de a jogalap - az ún. „európai értékek” - és a 7. cikkely „hatósugarának” teljes félremagyarázása miatt az eljárás tartalmát tekintve teljes mértékben illegitim.

– összegzett az Alapjogokért Központ igazgatója.