A nemzeteknek kellene ellenőrizni az Európai Bizottságot

Belgium: European Commission (Berlaymont building) in Brussels. Photo from 15. May 2015.

Hosszú évek óta azt halljuk a különböző európai uniós intézmények és politikusok részéről, hogy erősíteni kell az átláthatóságot az egyes tagországokban, főleg ami a felzárkóztatási pénzeket illeti. A Századvég Alapítvány kidolgozott egy javaslatot annak érdekében, hogy miként lehetne az egyes nemzeti parlamentek által ellenőrizni az Európai Bizottságot is, illetve hogyan lehetnének traszparensebbek az európai uniós intézményi költések. 

„Az Európai Unió folyamatosan ellenőrzi a nemzetállamokat, de vajon ki ellenőrzi az uniós intézményeket? A Századvég javaslatot tesz egy olyan intézmény létrehozására, amely transzparenciát teremtene az Európai Uniós intézmények működésében. Ellenőrizzék a nemzetek a Bizottságot!” – olvasható a Századvég Alapítvány közleményében.

Ahogy a javaslatban szerepel, az lenne a cél, hogy az Európai Unió intézményei ugyanolyan átláthatók és működésüket tekintve hatékonyak legyenek, mint ahogy azt a nemzetállamoktól is elvárják. Meg kell akadályozni, hogy súlyos eurómilliárdok tűnjenek el

egyre kevésbé követhetően az uniós intézményi struktúra útvesztőiben.

Erre már csak azért is szükség lenne, mert bár az Európai Unió jelenlegi vezetése folyamatosan a pénzügyi támogatások megvonásával és az ellenőrzési eszközök kiterjesztésével fenyeget, nem tud megbirkózni a jelenkori globális kihívásokkal, és mind gazdasági, politikai, mind versenyképességi értelemben is folyamatosan teret veszít. Emellett a bevándorláspárti és -ellenes erők mentén továbbra is szakadozik az unió, holott egységre lenne szükség.

Hatalmas összegek a nyílttársadalom-programokra, határvédelem helyett csak határok igazgatása

Az Európai Parlament ez év január 17-én 1,8 milliárd eurót (átszámítva
mintegy 577 milliárd forintot) szavazott meg az „Európai Jogok és Értékek” nevű új program
számára

az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

Vagyis csak ebben a programban megháromszoroznák a támogatást „a nyílt, demokratikus és befogadó
társadalom fenntartása céljából”. Emellett a következő, 2021–2027-es költségvetési
időszakra a Bizottság 2018 júniusában azt javasolta, hogy az unió mindösszesen 34,9 milliárd eurót fordítson „a határvédelemre és határigazgatásra, valamint a migráció kezelésére”.

Vagyis a távlati cél inkább a határok „igazgatása”, a migráció megállítása helyett pedig annak kezelését tartják kívánatosnak,

ráadásul a brüsszeli elit már nagyon régóta el akarja venni a nemzetállamoktól a határvédelem jogát.

Kiknek az érdeke szerint költik el az európai adófizető polgárok pénzét?

Ahogy a közleményben olvasható, az sem átlátható, hogy

az uniós támogatások – az európai adófizető polgároktól származó pénzek – valóban az európai emberek javát szolgáló intézkedésekre mennek-e el,

vagy pedig pl. bevándorláspárti magánszemélyek és szervezetek támogatására, vagy épp tiltott pártfinanszírozásra. Külső kontroll híján bármi érvényesülhet.

A Századvég javaslata egy új ellenőrző intézményre

A májusi európai parlamenti választások után új Európai Parlament fog alakulni. Létrejötte után egy, a
nemzeti parlamentek delegáltjaiból álló új, az EU-s intézményi kiadásokat ellenőrző intézmény/hivatal jöhetne létre brüsszeli székhellyel. Feladata lenne az

Európai Unió által létrehozott – mindenkori – uniós pénzügyi keret terhére megvalósuló valamennyi uniós intézményi kiadás folyamatos pénzügyi ellenőrzése.

Az Európai Bizottság brüsszeli székháza Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

A javaslat szerint a szervezet hivatala hét négytagú állandó tanácsból, valamint összesen huszonnyolc pénzügyi ellenőrből állna.

Az állandó tanácsi tagok, illetve a pénzügyi ellenőrök mandátuma ötéves időtartamra szólna, és nem lenne megújítható.

A működéséhez szükséges forrást a huszonnyolc uniós tagállam törvényhozó testületei biztosítanák az adott állam központi költségvetésében.

A hivatal állandó tanácsainak tagjait, valamint a pénzügyi ellenőröket a tagállami
törvényhozások (parlamenti alsóházak) választanák meg az új Európai Parlament alakuló
ülését követő 60 napon belül.

Mindegyik tagállam egy-egy tanácstagot, illetve pénzügyi ellenőrt delegálhatna a hivatalba, megfelelő szakirányú végzettséggel és pártpolitikai függetlenséggel.

A parlamenteknek indokolt esetekben jogában állna a delegált tisztségviselők visszahívása.

A hivatal csak pénzügyi ellenőrzéseket végezne, büntetőeljárást nem kezdeményezhetne,
vádat nem emelhetne, az uniós tagállamok törvényhozásait (parlamenti alsóházait)
azonban tájékoztathatná. Együttműködne az uniós intézményeken belüli pénzügyi
visszaélések elleni küzdelemben az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF).

Az uniós intézményi kiadások jelenleginél sokkal hatékonyabb pénzügyi ellenőrzése
hosszú távon helyreállítaná a közösségi intézményekbe vetett bizalmat, s Európa is jobban
képes lenne kiállni önmagáért, a saját értékeiért és nem utolsósorban polgáraiért.