Pénteken érkezett a hír, miszerint lemondott a József Attila Kör (JAK) két vezetője, Nagy Kata elnök, valamint Németh Bálint titkár. Ez így önmagában feltehetően nem bír különösebb hírértékkel az átlag újságolvasó számára, azonban ha az érme másik oldaláról is tájékoztatást kap, nevezetesen arról, hogy milyen folyamatok vezettek a szervezet vezetőinek döntéséhez, akkor minden bizonnyal fordul a kocka. Az Origo birtokába került két olyan dokumentum, amelyek precízen rávilágítanak arra, hogyan szórják elszámolás nélkül a súlyos állami pénzeket a minimális tagsággal rendelkező, mégis óriásként viselkedő balliberális irodalmi műhelyek.
A szervezet múltjához hozzátartozik, hogy a 70-es évek közepén erős pártfelügyelet alatt jött létre az Írószövetség ifjúsági tagozataként, Fiatal Írók József Attila Köre néven (FIJAK). A Tamás Gáspár Miklós filozófust is soraiban tudó fiatal értelmiségi kör rendszerkritikus attitűddel bírt, ami egy idő után a szocialista államhatalom logikájából következően nem maradhatott szó nélkül. Az MSZMP-be erősen becsatornázott Írószövetség az asztalra csapott, és 1981-ben rövid időre felfüggesztette a fiatal írókat tömörítő szervezet működését. A kompromisszum következtében a József Attila Kör az újjáalakítását követően folyóiratot nem indíthatott, viszont 1982-ben megjelenhetett a JAK-füzetek 1. kötete, amely sorozatot a napjainkig gondoznak.
„A József Attila Kör Irodalmi Egyesület (JAK) mintegy 350 fiatal írót és tiszteletbeli tagot tömörítő, országos hatókörű szakmai és érdekvédelmi szervezet. Profilja a kortárs magyar irodalom és kulturális élet érdekében végzett közhasznú tevékenység. Emellett könyvsorozata, a JAK-füzetek is jelentős” – ez a gyöngybetűs jellemzés már a hírt közlő Contextus oldalán olvasható Nagy és Németh távozása kapcsán. Az írás azt kívánja prezentálni olvasóinak, hogy egy teljesen hétköznapi eseménynek lehetnek szemtanúi, még a szervezetnek az új elnökre kiírt pályázati felhívását is beemelték az írásba. Csakhogy a színfalak mögé belesve kiderül, a magát irodalmi egyesületként definiáló szervezetnél jó ideje minden a feje tetejére állt. „Tájékoztatjuk a tisztelt tagságot, hogy hosszas mérlegelés után a felügyelőbizottság úgy döntött, hogy a JAK elnökségének – a 2018 májusa óta hiányzó 2017-es pénzügyi elszámolás és be nem nyújtott közhasznúsági jelentés ügyében –
a legutolsó haladékot adja, és egyben figyelmezteti az elnökséget, hogy a pótlás elmaradása súlyos jogi következményekkel járhat”
– olvasható a JAK felügyelőbizottságának levelében, amelyet a szervezet elnökségének, és közgyűlésének címeztek. Magyarán nem kevesebb történt, minthogy
a balliberális irodalmi műhely egyik saját szerve jelezte, rendkívül nagy a baj a felelőtlen gazdálkodás következtében.
Az ellenőrző testület több komoly problémát is felsorolt a továbbiakban:
Az elszámolási problémák alapvetően két projekt köré csoportosulnak: a minden évben megrendezett táborukkal és a JAK-füzetekkel kapcsolatos költéseket nem tudják igazolni. A felügyelőbizottság leveléből az is kiderült, hogy türelemmel igyekeztek kezelni az áldatlan állapotot,
hat új határidőt adtak a hiányosságok pótlására, mind ez idáig eredménytelenül.
Kiemelték, hogy azért fordultak a JAK vezetőihez és vezető szerveihez, mert nem láttak garanciát arra, hogy sikerül rendezni a helyzet, és hogy az egyesület ilyen feltételek mellett megnyugtató módon tud működni. Írásukban rögzítették, az alapszabályban lefektetett joggukkal élve, utolsó figyelmeztetésként tárták a tagság elé a tényeket, és fogalmaztak meg javaslatokat. Ez utóbbi kapcsán személyi változtatásokat is követeltek, így el szerették volna érni a JAK titkárának lemondását, ezzel együtt egy új titkár kinevezését. Sikerrel jártak, nem véletlenül.
Portálunknál landolt az irodalmi egyesület január 8-ai közgyűléséről készült jegyzőkönyve is, amely újfent arról tanúskodott, hogy óriási rendetlenség és szakmai inkompetencia uralkodik a szervezetben. Már a dokumentum első soraiból kiviláglik, nehéz komolyan venni a József Attila Kör tevékenységét. Ugyanis az látszik, hogy
a 432 fős (ami szintén nem egy kimagasló szám) tagságból kevesebb mint tizenöten jelentek meg a nagy téttel bíró ülésen.
Ilyen indítás után a folytatás sem alakulhatott másképp: a dokumentum szerint közel fél órának kellett eltelnie ahhoz, hogy a vezetés előálljon azzal, komoly elszámolási problémák ütötték fel a fejüket az egyesületben. Elsőként a levezető elnök pedzegette a témát, aki ismertette a jelenlévőkkel, hogy a 2017-es évi beszámoló leadása nem történt meg, sokadik határidőre sem. A 2017 szeptemberében 3 tartózkodás és 5 nem mellett 25 támogató szavazattal elnökké választott Nagy Kata ezt követően ismertette az elmaradt pénzügyi fórum tervezett tartalmát. Meglátása szerint ez az NKA irányába történő függésről szólt volna, ezt röviden összefoglalta. Elmondta továbbá, hogy a pályázatok lényegében utófinanszírozottak. Majd saját felelősségét hárítva hozzátette, hogy
a leveleket nem az elnök veszi át, hanem a portás, így több levél is elkallódott.
Nagy összegzéséből kiderült, nem csak ezen a fronton adódtak problémák: a megfelelő hiánypótlások elmaradása miatt nem kapták még meg a JAK-tábort fedező keretet. Igazi ínyencségként és politikai megnyilvánulásként értékelhető, hogy az egyik felszólaló arról tájékoztatta az ülésen megjelenteket, hogy azért, mert szerinte az Emmi késleltette bizonyos ösztöndíjak folyósítását, ezért
„a német fél elé tárta az ügymenetet”, ami egészen a baden-württembergi tartományi miniszterig jutott.
Hozzátette, hogy ha miniszterasszony szükségesnek ítéli meg, akkor levélben keresi meg Fekete Pétert, az Emmi kultúráért felelős államtikárát az ügyben. Azaz, a magyar ellenzék Soros-Sargentini jelentést kiharcoló, majd azt ünneplő embereihez hasonlóan egyből külföldi feljelentéssel fenyegetőzött.
A napokban megtartott közgyűlés legizgalmasabb pontjára akkor került sor, amikor Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője a JAK homályos pénzügyi helyzetére reflektált. Jelezte, hogy
mindaddig, amíg a JAK nem rendezi a tartozásait, addig a Magvető Kiadó felfüggeszti a JAK-füzetek publikálását.
A bejelentés azért érzékeny veszteség az egyesületnek, mert ezek a kiadványok – ahogy korábban írtuk – egyfajta névjegyükként szolgáltak. A József Attila Kör tavaly júniusban büszkén hirdette weboldalán, hogy a JAK-füzetek 2018-ban visszatértek a Magvető Kiadóhoz, oda, ahonnan az első kötet 1982-ben napvilágot látott. Jelen állás szerint a balliberális műhely öröme nem tartott túl sokáig.
Ezután Nemes Z. Márió és Miklósvölgyi Zsolt is lemondott a szerkesztőségről. A válsághelyzetben több extrémnek tekinthető megoldási javaslatot is megfogalmaztak, így volt olyan jelenlevő, aki
a tagságot arra kérte, közös erővel dobják össze a tartozást.
Nagy Kata a csata közben bejelentette, a József Attila Kör vezetése március 31-ei hatállyal lemond tisztségéről, ennek már látható nyoma is van az egyesület honlapján, hiszen a napokban közzétették az új elnök kiválasztására a pályázatot. Nagy bejelentését követően többen is könyvvizsgálatot követeltek a helyzet tisztázására. Mivel az elszámolási problémák legalább a tavalyelőtti évig nyúlnak vissza, ezért
a felhalmozódott tartozásokért és zűrös ügyekért nemcsak a jelenlegi, hanem az előző vezetőséget (Gaborják Ádám elnök, Kassai Zsigmond titkár) is komoly felelősség terheli.
A botrány kapcsán a felekhez fordultunk, így mind a József Attila Körnek, mind a Magvető Kiadónak kérdéseket tettünk fel, azonban egyelőre nem érkezett tőlük válasz. Amint válaszolnak, természetesen megírjuk.
Alaposan áll a bál tehát a József Attila Körnél a homályos pénzügyi ügyek miatt. A szervezet azonban nem csak és kizárólag ezzel hívhatja fel magára a nyilvánosság figyelmét, hanem szakmai inkompetenciájával és politikai elköteleződésével is.
Sokatmondó, hogy a januári közgyűlésen lemondott Nagy Kata egy Yodától vett idézettel indított az elnöki posztjára írott pályázatában, még 2017-ben.
A Magyar Nemzet akkor rá is kérdezett a manőverre az érintettnél, aki elmondta, hogy szereti a Star Wars-figurának ezt a mondatát, és ezzel csak azt akarta üzenni, hogy ha egy szervezet élén áll, akkor nemcsak megvalósítani akarja a terveket, hanem tenni is akar érte. A bukott vezető már akkor úgy látta, hogy komoly belső szervezeti feszültségek terhelik a szervezetet, amit vitafórumokkal, közösségi beszélgetésekkel szeretett volna csillapítani. „Van egy klubdélutánokról szóló programpontom is” – sorolta a frissen megválasztott elnök az újabb konfliktusoldó ötletét, majd ezzel a lendülettel finoman kritizálta a tagok aktivitását. „Szerintem ezen érdemes változtatni” – tette hozzá a Yoda-idézettel bemutatkozó irodalmi kör akkori első számú embere, aki azt is kifejtette, hogy az elnöki munka teljes embert kíván meg.
A József Attila Kör egy erősen balliberális elkötelezettségű irodalmi szervezet, amely ezeknek az értékeknek a mentén termeli ki az alkotásait, és ezeknek a szerzőit.
Több alkalommal is nyíltan kikeltek a kormány ellen.
Ennek kiváló példája, hogy 2014-ben elfogadhatatlannak tartották „az állami emlékezetpolitika megnyilvánulásait” a Magyar Holokauszt Emlékév kapcsán. A szervezet ezért úgy döntött, hogy csatlakozik a többi visszalépő pályázóhoz, és nem használta fel a Civil Alap – 2014 pályázatán elnyert pénzt. Nemcsak maga a JAK, hanem annak vezetője is – fogalmazzunk így – kivillantotta a foga fehérjét. Nagy Kata közösségi oldalán tette mindenki számára egyértelművé, mi motiválta abban, hogy április 8-án elmenjen szavazni. Erősen feminista felhanggal a következőket írta: „Az 1848:V. törvénycikk a nőket a választójogból kizárta. A törvény szövege értelmében a hazaárulók, a gyújtogatók, a csempészek, a gyilkosok és a nők nem kaptak választójogot.” Hasonló séma alapján született meg egy másik bejegyzése is, amelyben azért kritizálta a magyar kormányt, mert a feminista indíttatású isztambuli egyezményt „ötödik alkalommal is leszavazta”.
A JAK honlapjára kattintva az látható, hogy a klubdélutánok összehozásában – az elnöki ígéreteknek megfelelően – valóban erős volt a szervezet. Tavaly decemberben például a
Soros-egyetem egyik hallgatójával szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen a JAK kiadásában megjelent verseskötetekről vitáztak.
Az írói kör közösségi oldaláról pedig az derült ki, hogy a Falfirka néven futó programsorozatuk keretében kortárs szerzők olvasassák fel műveiket „Pest középkori városfalánál háromhetente”. A január 15-ére meghirdetett eseményükre eddig 20-an jelezték a részvételüket.