A hétvégi tüntetések bukása után az úgynevezett országos „szrtájk” is teljesen besülhet, mivel semmilyen általános támogatottsága nincsen az akciónak. Úgy fest, elbizonytalanodtak a szakszervezetek, és sem a jövő szombati demonstrációkban, sem az országos sztrájk létjogosultságában, illetve annak időpontjában nincs egyetértés.
Az ellenzék azt a hamis látszatot kívánja kelteni, mintha minden munkavállaló egy emberként állna mögötte - mondta el Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
Az ellenzék számára a téma pusztán ürügy, a szakszervezeti tagságot csak fel akarják használni saját politikai céljaik eléréséhez
- mondta Palkovics Imre.
„Ha valaki túlórázik, azt ki kell fizetni, de a kollektív szerződés rögzíthet kevesebb túlórát is a törvény szerint." Ez a munka lenne a szakszervezeti munka igazi terepe, ahogy a hároméves munkaidőkeret kiterjesztését is csak a szakszervezetek révén lehetne a munkaadóknak megvalósítani – véli a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.
A teljes hazai szakszervezeti szféra a 4,5 millió hazai munkavállaló 10 százalékát fedi le. Ezen 4-500 ezer emberen osztozik a 6 nagyobb szakszervezeti szövetség.
A demonstrációkban résztvevők reprezentativitása körülbelül 100 ezer fő munkavállaló, amihez hozzátevődnek az esetlegesen csatlakozó közszféra érdekképviseletei, őket viszont a túlóratörvény nem érinti
- mutatta be a helyzet hátterét a Munkástanácsok vezetője.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSz) elnöke a Magyar Idők megkeresésére azt mondta: korábban többen félreértették őket, és a jövő szombatra szervezett országos megmozdulások csak demonstrációk, félpályás útlezárások, egyéb figyelmeztető akciók lehetnek, mert
az általános sztrájkhoz megfelelő munkavállalói hajlandóságra van szükség.
Az országos sztrájk megszervezésére még nincs konkrét időpont, egyelőre csak az előkészítése tart, ezt a folyamatot több konföderáció és helyi szakszervezet közös, sztrájkelőkészítő bizottság felállításával kezdte, az folyamatosan konzultál a következő lépésről. Kordás szavai egyértelműen mutatják az elbizonytalanodást, és azt sejteti, hogy nincsen az esetleges sztrájknak általános támogatottsága.
Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke azt közölte: tagjaik körében csak a kormánnyal való esetleges eredménytelen tárgyalások esetén kezdődne a felmérés a sztrájkhajlandóságra, a sztrájk megszervezése legalább egy hónapot venne igénybe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tárgyalást tartanák a célravezető megoldásnak, és ők is abban érdekeltek, hogy a munkabeszüntetést elkerüljék.
Székely Tamás, a MaSz alelnöke a Népszavának arról beszélt, „finoman szeretnék fogalmazni, hogy senkit se sértsek meg.
Amikor a tízezres tömegből bekiabálják, hogy sztrájkoljanak a szakszervezetek, az megmosolyogtató.
A munkavállalók helyben tudnak sztrájkolni, ezért kell nekem a munkahelyeken küzdeni a dolgozókért" – hangsúlyozta az alelnök.
Nincs sztrájkhangulat az országban, nem jön össze a kritikus tömeg, "először a szakszervezeti lufi fog kipukkadni" – erről már Kiszelly Zoltán politológus beszélt. Az elmúlt hetekben nem növekedett a demonstrációk támogatottsága, az emberek nem állnak a szakszervezeti követelések mögé - vélekedett a szakértő.
A kormány 2013-ra kivergődött az adósságcsapdából, amibe a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok juttatták az országot.
Azóta mindig egy kicsit könnyebb, egy kicsit több pénz marad az emberek zsebében, az eredményeket már nemcsak a közép-, de az alsóbb rétegek is érzik
- fejtegette Kiszelly Zoltán. Az ellenzéki pártok eközben a túlélésükért küzdve megpróbálnak ráúszni a szakszervezeti követelésekre, az utcai "álcivilek" mozgalmaira, és már felbukkantak olyan "önjelölt politikusok" is, mint Márki-Zay Péter - jelentette ki a politológus.