Új lehetőség az egyetemistáknak: életpályamodell a közétkeztetésben

iskolai menza, gyeremek étkeztetés, egészség, menü, étel, zöldség,

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) és a Hungast Csoport, amelynek értelmében a vállalat szakemberei bekapcsolódnak a diákok képzésébe, valamint az egyetem hallgatói professzionális körülmények között szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot a Hungast egységeiben. Ezáltal a jövőben az Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának (KVIK) hallgatói előtt megnyílik a munkaerőpiaci bekapcsolódás mellett egy vonzó, stabil életpályamodell megismerésének lehetősége is.

Fine dining vagy menza?

A Budapesti Gazdasági Egyetem az üzleti alapképzési szakokra 2018-ban felvett hallgatók számát tekintve országosan az első helyen áll. Az egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának képzései is rendkívül népszerűek, a turizmus-vendéglátás alapképzésre tavalyi évben felvett hallgatók több mint fele a BGE egyetemi polgára lett. A legtöbb fiatal divatos, trendi ágazatban képzeli el a jövőjét – például a turizmus különböző területein, a szállodaipar világában, a rendezvényszervezésben, esetleg a fine dining vendéglátásban. Van azonban egy szegmens, melyet kevesen ismernek és kevesen választanak. Ez a közétkeztetés és a munkahelyi étkeztetés, amely rendkívül sok embert mozgat meg – sok szakembert és fogyasztót is –, és jelenleg a fiatalok nem sokat tudnak arról, hogy ez milyen távlati lehetőségeket rejt.
„Ma már a menza és a munkahelyi étkeztetés nem azt jelenti, mint évtizedekkel ezelőtt” – hangsúlyozta Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója.

Szupermenza fotó: Talán Csaba

Ha megnézünk egy munkahelyi éttermet például az Audi Hungária Zrt.-nél, a Bosch Budapestnél, a Bosch Miskolcnál láthatjuk, hogy egyáltalán nem olyan a szolgáltatás, mint régen. A megnövekedett igényeket magas szolgáltatási minőséggel lehetséges csak kielégíteni. Ezeknél a világcégeknél a menza kifejezés csak annyiban valósul meg, hogy a dolgozók tálcára teszik a pultokra tálalt ételeket, de a számukra biztosított étel minősége és a szolgáltatás, amit kapnak, csak magas színvonalú lehet.”

Miben más a közétkeztetési szakirány?

A turizmus-vendéglátás alapszakos egyetemi hallgatók jellemzően a második szemeszter után választják ki azt a szakirányt, ahol tanulmányaikat folytatni szeretnék: szálloda, másfajta szálláshely-szolgáltatás, utazási iroda, vendéglátás, rendezvényszervezés. Ekkor azért már érdemes tisztában lenniük azzal, hogy milyen területen szeretnének a későbbiekben munkát vállalni. A közétkeztetésről viszont meglehetősen kevés az információjuk. A Hungast Csoportnál, Magyarország legnagyobb közétkeztető cégénél azonban az évek során igen komoly és értékes szellemi tőke halmozódott fel. Ezen kívül az innováció is mindig jellemezte a Hungastot; a kezdetektől fogva azért dolgoznak, fejlesztenek, hogy magasabb szintre emeljék a menzát és a munkahelyi étkeztetés színvonalát. A régi beidegződéseket – amelyek nem tettek jót a szakmának – nem alkalmazták, legyen az szokásjogon alapuló eljárásrend, netán receptúra. Helyettük újabb, vonzóbb, életszerűbb és a kor kihívásainak megfelelő fejlesztésekkel alakították ki a cégmodellt, a működési alapvetéseket. Mindezeken felül, az izgalmas, új ízek mellett újabb szolgáltatásokat is bevezettek. Azokat a hagyományokat viszont megtartották, amelyek mindig is értéket jelentettek a szakmában, és amik kiállták az idők próbáját az igényes fogyasztók körében is.

Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója Fotó: Talán Csaba

„A közelmúltban az egyetem a turizmus-vendéglátás alapképzésen egy, az intézményi vendéglátást fókuszba helyező specializáció létrehozása mellett döntött, amelynek elindításában a Hungast nyújt szakmai segítséget. Az oktatáshoz kellenek a hiteles és elismert gyakorlati szakemberek, akik meghívott előadóként mutatják be az ilyen tevékenységgel működő vállalkozások jellegzetességeit, és egy olyan cég, mint a Hungast, amely megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a legmodernebb eszközparkkal, kiegészítőkkel, know-how-val. Így a hallgatók kimozdulhatnak az egyetem falai közül, és a gyakorlatban is megtapasztalhatnak mindent, ami egy piacképes végzettséghez segíti majd őket” – mondta a cég kommunikációs igazgatója.

Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Hungast Csoport Forrás: Hungast

„A gyakorlati képzést teljes mértékben biztosítani tudjuk. Az előírt szakmai gyakorlatot igazán értékes tudással felvértezve tölthetik el nálunk. A hallgatók akár egy hónapon át is kitelepülhetnek az országszerte megtalálható egységeinkbe, és meg tudják tanulni, hogyan működik egy hatalmas közétkeztető cég. Itt ugyanis teljesen más a helyzet, mint akár egy nagyon híres, de méreteinél fogva hozzánk nem hasonlító vendéglő mindennapjaiban. Az éttermekben kis serpenyőkben, lábasokban sül-fő az étel – gyakran tulajdonképpen adagonként, itt pedig kis túlzással egy kisteherautó platójára utaló serpenyőben, vagy éppen egy jacuzzihoz hasonló méretű üstben. A botmixerek itt akkorák, mint egy álló irodai fogas. Ennek megfelelően természetesen a nyersanyagbeszerzési mechanizmusok, a gépezet működtetése is más dimenzió. Egy teljesen más, izgalmas környezet várja az ide látogatót, az itt dolgozókat pedig teljesen másfajta felelősség is. Egy tál elrontott ételt egy kisvendéglőben könnyű pótolni, de amikor 3500 adag étel fő egy nagy főzőkonyha üstjeiben, ráadásul gyermekeknek, az más jellegű szaktudást igényel, és persze a felelősség is óriási. Ismerünk olyan fine dining menedzsert, aki a közétkeztetésben nem sokáig tudott megmaradni. Itt jellemzően kifejezetten vezetői szemlélet mellett kell irányítani egy olyan kollektívát, ahol több szakma együttműködése szükséges a megfelelő szinergiák eléréséhez. Egészen más típusú képességeket és tapasztalatot igényel ez a munka. Az egyik tréner séfünk – aki szintén a fine dining világából érkezett, és nemzetközi szinten is bizonyított – azt mondta, hogy az első időkben nagyon nehéz volt számára az átállás, ugyanis itt a séf valóságos menedzser a konyhában. De talán még fontosabb körülmény – és az egyetemistáknak is fontos információ –, hogy egy akkora cégnél, mint amilyen a Hungast, a szegmentált gazdasági folyamatok gazdag és esetenként más jellegű tapasztalatszerzést biztosítanak, mint egy vendéglátóipari vagy éppen szállásadó cég.”

Szupermenza fotó: Talán Csaba

Enyedi Csaba hozzátette: az egyetemmel kötött megállapodásnak köszönhetően a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy már az egyetemi éveik alatt gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, majd piacképes munkaköröket töltsenek be a diploma megszerzését követően. Ezek közül – a teljesség igénye nélkül –megemlítette a gazdasági vezetői, üzemeltetési vezetői, kontrolling vezetői, anyagbeszerzési vezetői, üzlettervezői, üzletvezetői, piacfejlesztési menedzseri beosztásokat, de még hosszan sorolta az ágazathoz tartozó, nélkülözhetetlen és kiemelt felsővezetői tisztségeket. Olyan fiatal pályakezdőként kerülhetnek ki így a képzés után, akik megfelelő utánpótlást jelenthetnek majd a minőségi, és garantált jövőképpel megáldott közétkeztetésben.

Karrier a menzán

„Ha az életpályamodellt nézzük, a piacfejlesztési igazgatónk, Herczeg Csaba története is egy nagyszerű példa lehet azon hallgatók számára, akiknek fontos a szakmai fejlődési lehetőség mellett az erkölcsi és anyagi elismerés egyaránt, ráadásul hosszú távon. A diplomája megszerzése után évekig dolgozott a kereskedelmi vendéglátásban, majd úgy döntött, hogy a közétkeztetésnek is ad egy esélyt. Csaba mostanra – fiatal kora ellenére – már a Hungast egyik felső vezetőjeként a cégcsoport egyik legfontosabb láncszeme. A szakmai kiteljesedés a szó legnemesebb értelmében valósult meg az ő esetében is, emellett egyáltalán nem mellékes tényező, hogy apaként hétköznap esténként és hétvégéken a családjával lehet, maximálisan ki tudja venni a részét a szülői teendőkből. Hiszünk abban, hogy aki jó munkahelyen szeretne dolgozni, alkotni, ahol fejlődni is lehet minden tekintetben, itt megtalálja azt. Lehet, hogy nem olyan zajosan, mint egy felkapott vendéglátóipari egységben, de egy tudatos építkezés ahhoz vezethet, hogy mindent, amit egy fiatal pályakezdő elképzel, megvalósulhat. Ráadásul egy piacvezető céghez tartozni mindig is kiváltság volt. Olyan alternatívát tudunk nyújtani a dolgozni akaró fiatal pályakezdőknek, ami a számukra igen kedvező lehet” – mondta Enyedi Csaba.

„A Hungast Csoport Magyarország legnagyobb közétkeztető szervezeteként felelősségének tekinti, hogy ez a szolgáltatási szegmens folyamatosan fejlődjön. A cégcsoport munkatársaira a kezdetektől fogva jellemző volt a magas szakmai kvalitás, valamint az, hogy élen jártunk a minőségi szolgáltatás végzésében és az innovációban. Az együttműködés létrejöttével a hosszú évek során felhalmozott szellemi tőkén és szakmai tapasztalatán alapuló gyakorlati tudást és működési folyamatok ismeretét, valamint olyan infrastrukturális hátteret tudunk biztosítani a hallgatók számára, amellyel a valóságban találkozhatnak azzal, milyen az igazán minőségi közétkeztetési szolgáltatás.
„Magyarországon több millió ember érintett így vagy úgy a közétkeztetés által. Szinte minden óvodás, iskolás menzán ebédel – immáron az allergiás gyermekek egyre nagyobb része is, hiszen egy akkora és olyan jó reputációval bíró cég esetén mint a Hungast, a szülőknek érthető módon megnő a bizalma is arra, hogy az otthonról csomagolt ételek helyett a szolgáltatótól rendelje meg a névre szólóan biztosított speciális, külön nekik elkészített ételeket. A felnőttek közül is rengetegen étkeznek a munkahelyükön. Egy hatalmas munkaerőpiacot tudunk modellezni tehát a cégen belül, amely eddig kevésbé volt a köztudatban. Ez a fiataloknak egy olyan életpályamodell, amelyen érdemes elindulni." – Páger Zsolt, a Hungast Csoport Üzletfejlesztési igazgatója

„A közétkeztetés biztonságos, kiszámítható munkahelyet és munkaidőt tud biztosítani: ez legtöbb esetben hétfőtől péntekig tart, ráadásul az esték is szabadok. Rendszerint az ünnepnapokon sem kell dolgozni. Egy piacvezető, nagy cégnél – mint a Hungast – olyan stabilitást tudunk biztosítani a fiataloknak, amely mellett megfelelő szabadidejük lehet, hosszú távra tervezhetnek, és a családalapításnál sem mindegy, hogy hol és milyen körülmények között dolgoznak. Az élhető élet fontos alappillérei ezek. Ráadásul most lehetőségük nyílik az egyetemi oktatás keretein belül is olyan módon orientálódni, hogy ennek a szakiránynak megfelelően a szegmens legnagyobb piaci szereplőjétől tanulhassák ki ennek a nagy jövővel bíró hivatásnak a fortélyait.”

Szupermenza fotó: Talán Csaba

A kommunikációs igazgató annak a lehetőségét is megvilágította, hogy mivel a Hungast az ország szinte minden régiójában jelen van, így a hallgatók a lakhelyükhöz legközelebb lévő egységbe is mehetnek majd akár gyakorlatra.

A BGE alkalmazott tudományok egyetemeként jelentős hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált, a munkaerőpiaci igényekhez igazított oktatásra, szakmai képzésekre, így biztosítva a folyamatos és magas szintű vállalati szakember utánpótlást mind a piaci, mind az állami szereplők számára. A BGE KVIK és a Hungast Csoport elméleti és gyakorlati tudásbázisukat, valamint kapcsolatrendszerüket - közös szakmai céljaikkal összhangban - a hallgatói bázis rendelkezésére bocsátják.

Dr. Lugasi Andrea, a BGE KVIK dékánja az együttműködési megállapodás aláírását követően hangsúlyozta: „Az együttműködési megállapodásnak köszönhetően közös gyakornoki programokat indíthatunk, szakmai támogatást nyújthatunk végzős, pályakezdő hallgatóinknak, illetve piaci igényekhez igazított alkalmazott kutatások is készülhetnek majd. Meggyőződésem, hogy a piaci szereplők jelenlétével tovább fokozható az intézményünk gyakorlatorientált képzési hatékonysága, a hallgatói elégedettség, illetve tovább tudjuk növelni pozitív munkaerőpiaci visszajelzéseink számát is."

Milyen a jelenlegi hazai menzakörnyezet?

„A menza hazánkban kicsit olyan, mint a borászat. A borászatnál is volt a szocializmusban egy rossz irány. Csipkerózsika álmát aludta a szakma, hiszen abban az időben nem a minőségen volt a hangsúly, hanem a mennyiségen. Nem is alakult ki a fogyasztókban az igény arra, hogy minőségi borokat kóstoljanak. Aztán a rendszerváltás után újra fejlődni kezdett a borászat – és ezzel együtt egyre több fogyasztó jelent meg, akik minőségi borokat kerestek. A menzánál ugyanez a folyamat zajlott és zajlik napjainkban is: a korábbi évtizedekben a tömegétkeztetés színvonala meglehetősen alacsony volt. Aki régen volt menzás, az tudja, hogy milyen ételekkel és körülményekkel találkozhatott nap mint nap. Nem is számított másra – nem volt elképzelés, hogy milyen lehet egy magas minőségű közétkeztetés. Néhány éve viszont erőteljes fejlődésnek indult ez az ágazat, köszönhetően a cégcsoportunk tehetséges és elhivatott szakembereinek” – folytatta Enyedi Csaba

Megmutattuk, hogyan lehet nagyon finom, ugyanakkor egészséges, és az időközben kialakult jogszabályi környezet elvárásainak is megfelelő minőségű ételeket főzni a menzán is – a hagyományokat ötvözni az újdonságokkal, ezáltal a fogyasztók számára megmutatni új ízeket is. Ma már a fogyasztókra is egyre inkább jellemző az igényesség: tudják, hogy mi a különbség menza és menza között. Meggyőződésünk, hogy a nem megfelelő szolgáltatást nyújtó közétkeztetési cégeket, akik kevésbé érzik fontosnak az odaadó, és szolgáltatói szemléletből táplálkozó ügyvitelt, akiknél a profitorientáció a minőség rovására megy, a piac előbb-utóbb kiszűri. Hisszük, hogy azoknak van létjogosultsága fennmaradni, ebben az ágazatban Magyarországon, akik a minőségben hisznek, akik hosszú távon terveznek, odaadóan, hivatástudattal végzik a munkájukat, és áldoznak a kutatásra, fejlesztésre. Akik élni akarnak a fogyasztók bizalmával, és nem visszaélni. Ehhez viszont megfelelő vezetői utánpótlásra van szükség, kreatív, magasan képzett fiatal szakemberekre. Ezzel az együttműködéssel mindez meg is valósulhat.”