Az Alkotmánybíróság csütörtöki bejelentése szerint nem alkotmányellenes a Stop Soros törvény. Az indítványozó az a bevándorláspárti Amnesty International Magyarország volt, amelynek elsőszámú finanszírozója az amerikai tőzsdespekuláns.
A bevándorláspárti szervezet annak megállapítását kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy a büntető törvénykönyv jogellenes bevándorlás elősegítését és támogatását szankcionáló új rendelkezései sértik az Alaptörvényt, mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot.
Az Alkotmánybíróság az indítványt nem találta megalapozottnak.
A testület megállapította, hogy az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének.
Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el és célzatos, vagyis
az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott.
Az Alkotmánybíróság továbbá kiemelte: a tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az Alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre. Mint írják, az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-értelmezését mindenkinek tiszteletben kell tartania - mondta ki egy menedékjoggal és az EU-val kapcsolatos ügyben az Ab egy másik határozatával. A magyar kormány nevében az igazságügyi miniszter fordult az Ab-hoz, indítványában alkotmányértelmezést kért az alaptörvény és az EU jogának viszonyáról.
Az indítvány előzménye, hogy az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárásban hivatalos felszólítást küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette, hogy értelmezése szerint az alaptörvény menedékjogról szóló rendelkezései sértik az uniós szabályozást. Az igazságügy-miniszter indítványa által felvetett konkrét alkotmányjogi probléma az volt, hogy az EU egyik szervének a magyar alaptörvényre vonatkozó értelmezése milyen viszonyban áll a magyar Ab értelmezésével.
Az Ab egyfelől kimondta azt, hogy az uniós jog magyarországi alkalmazhatóságának alapja a magyar alkotmány.
Az Ab az alaptörvény értelmezése során tekintettel van az EU-tagsággal együtt járó, valamint a Magyarországot nemzetközi szerződés alapján terhelő kötelezettségekre, de az Ab alaptörvény-értelmezését egyetlen más szerv értelmezése sem ronthatja le.
Másfelől megállapította azt is az Ab, hogy
a menedékjog megadása nem tekinthető a magyar állam alkotmányos kötelezettségének olyan nem magyar állampolgárral kapcsolatban, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.
Ez azonban nem zárja ki, hogy az ilyen embereknek az Országgyűlés menedékjogot biztosítson az általa meghatározott szabályok szerint.