A facsemeték a tavaszi ültetési időszakban kerülnek a földbe, ami az ország egyes területein néhány hét eltéréssel február-március fordulóján kezdődött, amikor a fagyos talaj felengedett, és körülbelül egy hónapig tart, amíg az ültetendő csemeték rügyei ki nem bomlanak
– mondta Nagy István. A tervek szerint ez körülbelül 2500 hektár területet jelent majd.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a tavaszi erdősítésekre a gyorsan érkező meleg idő miatt sokszor csak néhány hét áll rendelkezésre. Amit ezalatt nem lehet kivitelezni, azt az őszi szezonban, októberben lehet majd végrehajtani. Országosan évente 11-13 ezer hektáron újítják meg mesterségesen, azaz csemeteültetéssel vagy magvetéssel az erdőt, aminek mintegy fele az állami erdőterületen történik.
„Az egyes fafajok alkalmazhatóságát alapvetően a termőhelyi adottságok döntik el. Az erdőtörvény előírása szerint, ahol lehetséges, ott előnyben kell részesíteni az őshonos fafajok természetes úton, magról születő csemetéit, ezért a domb- és hegyvidéki területeken, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben jellemzően a természetes úton születő fákból nevelik az új erdőt. Csemeteültetésre a domb- és síkvidéki kultúrerdőkben, illetve az idegenhonos fajokból álló erdőkben van a leginkább szükség. Szintén csemeték ültetésével segítik az erdő fennmaradását természeti katasztrófák, mint például a tűz- és jégkárok után vagy az aszály sújtotta területeken” – emelte ki az agrárminiszter.
A 22 millió facsemetét az állami erdőgazdaságok ültetik el a tavaszi szezonban, így fiatalítják meg az erdőket.
„A fiatalítás mellett azonban nagyon fontos célunk a fával borított terület arányának növelése is. Az idei évre vonatkozóan már 4800 hektárnyi erdőtelepítési pályázatot támogattunk. Az el nem bírált kérelmek feldolgozása után a 2019-es erdőtelepítések a tervek szerint elérik a 6000 hektárt” – mondta Nagy István.
Jelenleg mintegy 2 millió hektárt, azaz az ország területének ötödét borítják erdők. Magyarország az első világháború óta megduplázta erdőterületét.
Ezen belül a rendszerváltozás óta végrehajtott mintegy 190 ezer hektár erdőtelepítést jellemzően a magán-erdőgazdálkodásban hajtották végre, ugyanis itt állt rendelkezésre elegendő szabad földterület, és a nemzeti, illetve európai uniós forrásokat is erre lehetett használni.
Arra a kérdésre, hogy miért fontos az erdőterületek növelése, a miniszter azt mondta:
különösen a klímaváltozás miatt kiemelkedően fontos az ország környezeti állapotának javítása.
„Ha erdőket telepítünk, ha minél több fát ültetünk az utak mentén és az egyes intézmények, városok, falvak területén, azzal mérsékelni tudjuk a klímaváltozás káros hatásait, miközben természeti értékekben bővelkedő élőhelyeket hozunk létre, és megújuló nyersanyagot állítunk elő. A fák megkötik a légköri szenet, oxigént termelnek, hűtik és párologtatásukkal felfrissítik a környezetüket. Mindemellett az erdők egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak, a faanyag pedig olyan újratermelhető anyag, amivel fenntartható módon tudunk gazdálkodni. »Aki fát ültet, bízik a jövőben« – tartja a mondás, és mi bízunk a magyar agrárium jövőjében.”
Emellett azért is fontos az erdőterületek növelése és frissítése, mert azt tapasztalják, hogy egyre több család tölti a szabadidejét túrázással, erdőjárással.
„A magyar erdők az egyik leglátogatottabb belföldi turisztikai helyeknek számítanak. A főváros környékén évi 25 millióra becsülik a látogatási alkalmakat. Az erdei szálláshelyeknek, kilátóknak, ökoturisztikai látogatóközpontoknak és pihenőhelyeknek köszönhetően számtalan lehetőség nyílik a zöldben eltöltött aktív kikapcsolódásra. Ezúton is mindenkit arra buzdítok, keresse fel ezeket a páratlan szépségű helyeket, garantáltan csodálatos élményt biztosítanak” – mondta Nagy István.
Az agrártárca célkitűzései között szerepel az erdei turizmus további fejlesztése. Újabb turistaházak felújítását tervezik. Hangsúlyt fektetnek az erdészeti oktatás fejlesztésére, valamint ismeretterjesztő programok szervezésére, hogy a természeti értékeket megismerve, minél többen magukénak érezzék az erdők védelmét.