Az Alapjogokért Központ volt az egyik első szervezet, mely már több mint egy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet az ENSZ globális migrációs paktumának veszélyeire, ahogy pár hónappal ezelőtt arra is, a nyílt társadalom hívei vissza- és áthivatkozásokkal hogyan kreálnak a „puha jogból” kötelező érvényű nemzetközi jogi normákat – olvasható a szervezet legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
A korábbi elemzéseikben írtak – legnagyobb sajnálatukra – beigazolódtak. Miközben ugyanis az uniós szervek bevándorlással összefüggő előterjesztéseikkel
pontról pontra valósítják meg a jogellenes migrációt jogszerűvé átcímkéző paktumot, a különböző EU-s dokumentumok kifejezetten támaszkodnak is az ENSZ-megállapodásra,
az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának kiszivárgott szakvéleménye pedig a lisszaboni szerződés általános, tág kategóriáira, valamint homályos humanitárius és fejlesztéspolitikai kötelezettségekre hivatkozva tekintené az uniós jog részének a migrációs paktumot – állapította meg az intézet.
Bár a bizottság mint testület most formálisan azt hangsúlyozza, hogy a paktumnak nincs és nem is lehet jogilag kötelező jellege, az eddigi nemzetközi jogértelmezési gyakorlat és a jogi szolgálat véleménye nem ebbe az irányba mutat.
Az emberi jogi fundamentalizmus több évtizedes joggyakorlatából ugyanis az következik, hogy a migrációs paktumhoz hasonló politikai kötelezettségvállalásokat pár év múltán már kötelező jellegű hivatkozási alapként használják nemzetközi jogi fórumok, mely „puha jogi dokumentumok” így lassan a formális jog részévé válnak.
Ráadásul a jogi szolgálat pedig egy ilyen esetekben gyakran használt módszerrel arra törekszik, hogy az uniós jog bevándorláspolitikával közvetlen kapcsolatban nem lévő fogalmaiba önkényesen beleértsék az ENSZ migrációs paktumát, mely így – az uniós jog „részeként” – már valóban jogi következményekkel is bírhatna.
Az Alapjogokért Központ szerint az át- és visszahivatkozások láncolatának megszakítása miatt szükséges, hogy a bevándorlást ellenző országok és politikai erők minden lehetséges eszközzel blokkolják, vétózzák azokat a nemzetközi és uniós előterjesztéseket, melyek akár csak közvetlenül összefüggésbe hozhatóak az ENSZ migrációs paktumával, vagy annak legitimálása érdekében arra csak kismértékben utalnak.
Mint arról korábban beszámoltunk, Brüsszel a korábbi állítása ellenére, valamint annak ellenére, hogy 9 uniós tagállam nem szavazta meg a ENSZ globális migrációs csomagját, titokban azon dolgozik, hogy kötelezővé tegye a migrációs paktumot.
A globális migrációs csomagnak jogi következményei vannak az unió tagállamaira nézve
– ez áll abban, az M1 birtokába jutott dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság Jogi Szolgálata készített.
A híradó szerint az 53 pontból álló tanulmány felsorolja, hogy az ENSZ decemberben elfogadott migrációs paktumának pontosan miért és milyen nemzetközi szerződésekre hivatkozva lehetnek a tagállamok számára is kötelező hatásai.
Az Európa Bizottság jogi szolgálata szerint a migrációs paktum teljes mértékben megfelel az uniós szerződéseknek, mert egy adott közös problémára kínál megoldást.
A tanulmányban arra hivatkoznak, hogy 2017-ben az uniós tagállamok aláírtak egy dokumentumot, amelyben támogatták a globális migrációs paktum kidolgozását. Csakhogy a végeredménnyel 28 tagállamból 9 nem értett egyet: a paktumra Magyarország és 8 másik uniós ország is nemmel szavazott tavaly decemberben.