Alapjogokért Központ: Minden eszközzel fel kell lépni a migrációs paktum ellen

Svédország, migránsok, menekültek, bevándorlók
A group of migrants off an incoming train walk down a platform as they are accompanied by the police at the Swedish end of the bridge between Sweden and Denmark near Malmoe on November 12, 2015. The Swedish government on November 11, 2015 said it would temporarily reinstate border checks to deal with an unprecedented influx of migrants, making it the latest country in Europe's passport-free Schengen zone to tighten its borders over the crisis. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / STIG-AKE JONSSON +++ SWEDEN OUT +++ (Photo by STIG-AKE JONSSON / TT NEWS AGENCY / AFP)
Vágólapra másolva!
Az Alapjogokért Központ szerint szükséges, hogy a bevándorlást ellenző országok és politikai erők minden lehetséges eszközzel blokkolják, vétózzák azokat a nemzetközi és uniós előterjesztéseket, melyek akár csak közvetlenül összefüggésbe hozhatóak az ENSZ migrációs paktumával, vagy annak legitimálása érdekében arra csak kismértékben utalnak. Mint ismert, a hétvégén derült ki, hogy az EU jogi szolgálata szerint igenis van kötelező érvényű része az ENSZ migrációs paktumának.
Vágólapra másolva!

Az Alapjogokért Központ volt az egyik első szervezet, mely már több mint egy évvel ezelőtt felhívta a figyelmet az ENSZ globális migrációs paktumának veszélyeire, ahogy pár hónappal ezelőtt arra is, a nyílt társadalom hívei vissza- és áthivatkozásokkal hogyan kreálnak a „puha jogból” kötelező érvényű nemzetközi jogi normákat – olvasható a szervezet legfrissebb Facebook-bejegyzésében.

A korábbi elemzéseikben írtak – legnagyobb sajnálatukra – beigazolódtak. Miközben ugyanis az uniós szervek bevándorlással összefüggő előterjesztéseikkel

pontról pontra valósítják meg a jogellenes migrációt jogszerűvé átcímkéző paktumot, a különböző EU-s dokumentumok kifejezetten támaszkodnak is az ENSZ-megállapodásra,

az Európai Bizottság Jogi Szolgálatának kiszivárgott szakvéleménye pedig a lisszaboni szerződés általános, tág kategóriáira, valamint homályos humanitárius és fejlesztéspolitikai kötelezettségekre hivatkozva tekintené az uniós jog részének a migrációs paktumot – állapította meg az intézet.

Önkényes jogértelmezés

Bár a bizottság mint testület most formálisan azt hangsúlyozza, hogy a paktumnak nincs és nem is lehet jogilag kötelező jellege, az eddigi nemzetközi jogértelmezési gyakorlat és a jogi szolgálat véleménye nem ebbe az irányba mutat.

Ráadásul a jogi szolgálat pedig egy ilyen esetekben gyakran használt módszerrel arra törekszik, hogy az uniós jog bevándorláspolitikával közvetlen kapcsolatban nem lévő fogalmaiba önkényesen beleértsék az ENSZ migrációs paktumát, mely így – az uniós jog „részeként” – már valóban jogi következményekkel is bírhatna.

Az Alapjogokért Központ szerint az át- és visszahivatkozások láncolatának megszakítása miatt szükséges, hogy a bevándorlást ellenző országok és politikai erők minden lehetséges eszközzel blokkolják, vétózzák azokat a nemzetközi és uniós előterjesztéseket, melyek akár csak közvetlenül összefüggésbe hozhatóak az ENSZ migrációs paktumával, vagy annak legitimálása érdekében arra csak kismértékben utalnak.

Az uniós intézmények suttyomban akarják elfogadtatni az ENSZ migrációs paktumát Forrás: AFP/Stig-Ake Jonsson

Így erőltetnék át az ENSZ migrációs paktumát

Mint arról korábban beszámoltunk, Brüsszel a korábbi állítása ellenére, valamint annak ellenére, hogy 9 uniós tagállam nem szavazta meg a ENSZ globális migrációs csomagját, titokban azon dolgozik, hogy kötelezővé tegye a migrációs paktumot.

A globális migrációs csomagnak jogi következményei vannak az unió tagállamaira nézve

– ez áll abban, az M1 birtokába jutott dokumentumban, amelyet az Európai Bizottság Jogi Szolgálata készített.

A híradó szerint az 53 pontból álló tanulmány felsorolja, hogy az ENSZ decemberben elfogadott migrációs paktumának pontosan miért és milyen nemzetközi szerződésekre hivatkozva lehetnek a tagállamok számára is kötelező hatásai.

Az Európa Bizottság jogi szolgálata szerint a migrációs paktum teljes mértékben megfelel az uniós szerződéseknek, mert egy adott közös problémára kínál megoldást.

A tanulmányban arra hivatkoznak, hogy 2017-ben az uniós tagállamok aláírtak egy dokumentumot, amelyben támogatták a globális migrációs paktum kidolgozását. Csakhogy a végeredménnyel 28 tagállamból 9 nem értett egyet: a paktumra Magyarország és 8 másik uniós ország is nemmel szavazott tavaly decemberben.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!