G. Fodor Gábor az esemény elején kifejtette: itt az ideje, hogy beszéljünk a szólásszabadságról. Ezt követően áttekintette az idén 15 éves legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook és a szólás-, illetve a véleménynyilvánítási szabadság elvei közötti, ellentmondásoktól sem mentes kapcsolatot – írja a 888.hu, a konferencia médiapartnere.
Szerinte,
aki bejegyzéseket tesz közzé a legnépszerűbb közösségi oldalon, annak aggódnia kell, utalva a cenzúra tényére.
Bár Mark Zuckerberg optimista, mi, a nemzetállamok hívei ezt másképp látjuk – fűzte hozzá.
Ezt követte Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő nyitóbeszéde és előadása.
Véleménye alapján
nincs egységes Európa.
Nincs egyetlen Európa azért sem, mert nincs egyfajta demokráciamodell – fűzte hozzá.
Sosem lesz egyetlen Európa, ez csak 6-9 állammal működik
– idézte Deutsch Nicolas Sarkozy volt francia államfőt.
A rendszerváltoztatásról beszélve elmondta:
a közép-európai országoknak volt tervük a kommunista hatalmak megdöntésére, nem pedig Gorbacsov szovjet pártfőtitkárnak.
A Nyugatot viszont váratlanul érte a rendszerváltoztatási hullám, egyedül Helmut Kohl akkori német kancellár tudott markáns nemzeti választ adni erre.
Másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy az EU-hoz csatlakozzon a közép-európai régió. Ez hiba volt
– vallja az EP-képivselő.
A politikus szerint a nyugati mainstream liberális elit szándékosan félreérti, félremagyarázza a szabadságjogokat:
A sajtószabadság alapvető emberi jogból politikai joggá válik.
Ez azonban támadás a sajtószabadság ellen – jelentette ki Deutsch Tamás.
Nem fogok beszélni a Facebookról – kezdte előadását Bayer Zsolt.
Egy klasszikus cenzúrában hogyan lehet egymásnak teljesen ellentétes információkat lehozni
– utalt Orwell egyik esszéjére.
Bayer szerint azt jelenti a cenzúra, hogy: A mi általunk ismert fogalmak, fogalmi rendszerek elvétele, és valami mással való helyettesítése.
Ha megengedjük, hogy a fogalmainkat elvegyék tőlünk, akkor olyan útra kerülhetünk, amely a nyugati világ végét jelentheti!
De nekünk kell húznunk egy vonalat, hogy eddig, és ne tovább! – hangsúlyozta a publicista.
Ezt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor, amin a következő médiaszemélyiségek vettek részt: Ambrózy Áron, a PestiSrácok újságírója, Béky Zoltán Balázs médiajogász, Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója és Pozsonyi Ádám író, képzőművész, a 888 publicistája.
Mikor pörgött fel a Facebook cenzúrája?
– hangzott el az első kérdés.
Megadja Gábor szerint
a töréspont Donald Trump megválasztása volt.
A Századvég vezető kutatója felhívta a figyelmet arra: nem lenne probléma a Facebookkal, ha nevén neveznék a közösségi médiumot, vagyis nem egy semleges platformként hivatkoznánk rá, hanem egy politikai tartalmakért is felelős felületre.
Ambrózy Áron a cenzúra kapcsán úgy fogalmazott:
ha tisztázva lenne, hogy mi alapján működik a Facebook, akkor nem lenne gond.
Béky Zoltán médiajogász közölte: a Facebook közösségi elvei nemrég lettek közzétéve.
Pozsonyi Ádám pedig hozzátette:
Olyan szabályok ezek, melyek a normalitás ellen küzdenek. (...) Ha az abnormalitás nem kap hatalmi hátteret, akkor a normalitás fog győzedelmeskedni.
Hol a határ, ki húzza meg azt?
– merült fel a következő kérdés.
Béky Zoltán szerint a Facebook esetében nem igazán lehet tudni, kik és hol határozzák meg a közösségi jogszabályokat.
Az egyik legfontosabb elem, hogy
a gyűlöletbeszéd kapcsán sem egyértelmű, mi számít tiltott, mi pedig engedélyezett tartalomnak.
Béky példaként Lázár János bécsi Facebook-videóját említette, amit először a cenzorok letiltottak a közösségi oldalról, majd – mivel hírértéke van – ismét engedélyezték a videót.
Megadja Gábor véleménye alapján az az egyik legnagyobb probléma, hogy „a Facebook egy univerzális csatorna lett”.
Aki politikai üzeneteket akar kommunikálni, annak kihagyhatatlan felület ez a közösségi platform.
Joga van-e a Facebooknak cenzúrázni?
– hangzott el a következő kérdés.
A progresszívek szerint persze, hogy joga van, hiszen egy magáncégről van szó.
Megadja szerint a Facebook legyen tartalomszolgáltató, vagyis ugyanúgy bírálják el, mint bármely más médiumot.
Ambrózy viszont kijelentette, hogy bizonyos esetekben teljesen rendben van a cenzúra.
Nem tartunk rabszolgavásárt a Facebookon
– mondta a PestiSrácok publicistája, bár sajnos erre volt már példa egy muszlim országban.
Később úgy fogalmazott:
a leghatásosabb küzdelem a Facebook cenzorai ellen a széttrollkodás.
Zuckerberg a káros tartalmakat akarná kiszűrni – jó szándékú felhívás ez, vagy épp ellenkezőleg?
– hangzott el végezetül ez a kérdés.
Ezzel kapcsolatban Megadja Gábor úgy fogalmazott: a káros tartalmak szűrése annyiból áll nekik, hogy leszedik a jobboldali tartalmakat.
Mint elmondta:
manapság az óriási magáncégek fenyegetik a szabadságunkat.
S bár furcsamód a 20. századi logika azt diktálná, hogy ne adjunk teret, eszközt a nemzetállamok kezébe, ma mégiscsak ők tudják megoldani techóriások megregulázását.