Az államtitkár Elzbieta Rafalska lengyel családügyi, szociális és munkaügyi miniszter meghívására részt vett a Családpolitika, anyaság, kisgyermek gondozása című szakértői konferencián.
A tanácskozáson Elzbieta Rafalska a Primus in Agendo (Első a cselekvésben)
szakminiszteri kitüntetést adományozta Novák Katalinnak.
Korábban a lengyel családügyi minisztérium halljában a két politikus megnyitotta Szabó-Jakatics Veronika képzőművész Anyaság – másik dimenzió című, a varsói Magyar Kulturális Intézet társszervezésében készített kiállítását.
A konferencián magyar részről bemutatták tevékenységüket a családügyekkel foglalkozó intézmények – a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, az Egyszülős Központ, valamint a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviselői.
Rafalska bevezető beszédében elmondta, hogy
Varsóban kiemelt figyelemmel követik a magyar családpolitikát, nagy tisztelettel tekintenek ennek komplex jellegére, sokat merítenek a magyar tapasztalatból.
A lengyel és a magyar családpolitika nemes versenyben van egymással, egymás tapasztalatából merít – mondta Novák Katalin. Szerinte a családbarát kormányzást a születések Európa-szerte csökkenő száma is indokolja. „Megtévesztőek a statisztikák, amelyek azt mutatják, hogy Európa népessége még mindig növekszik, ugyanis
ez már nem a belső erőforrásokból történik. (...) A népességnövekedés egyetlen forrása a bevándorlás.
Rámutatott: a lengyel és a magyar társadalom hagyományosan családközpontú. Ez szerinte a fiatal nemzedékre is érvényes, akkor is, ha a fiatalok kevesebb gyereket vállalnak, mint amennyit szeretnének. Ennek kapcsán az elmúlt évtizedek nagyon nagy bűnének nevezte, hogy
megpróbálták elhitetni velünk: nincs szükségünk a gyerekekre,
hogy a család nem a szeretetről szól, nem a gondoskodásról, (...) a bizalomról, az erős közösségről, hanem a családon belüli erőszakról, konfliktusokról, anyagi nehézségekről.
A családpolitikát pedig lecsupaszították a számokban, statisztikai adatokban megjelenő kérdésre, ahelyett, hogy a lényegről, a családokat összetartó kohézióról, erőről és közösségeinket megalapozó erős családokról lenne szó – folytatta. Részletezte azokat a változásokat is, amelyek az utóbbi időben következtek be a nők munkaerőpiaci és családon belüli szerepéről alkotott közfelfogásban.
Úgy vélte, hogy
a nők már nem mernek fiatalon családot alapítani, nagycsaládot vállalni, és ennek oka a balliberális elit által érvényesített felfogás.
Ezért a gyermekvállalás az anyagiakon túl kulturális kérdés is – értékelte Novák.
Ebben az összefüggésben kiemelte a családok támogatására irányuló politika fontosságát. Felidézte:
Magyarországon 2010 óta kétszeresére emelték a családokra fordított kiadásokat,
jelenleg a GDP 4,8 százalékát szánják erre. Ismertette a legújabb magyar családpolitikai intézkedéseket, köztük a július 1-jétől bevezetendő babaváró támogatást, a bölcsődei ellátórendszer bővítését, a nagyszülői gyedet, a négygyermekes anyák adómentesítését.
A családközpontú kormányzás eredményeként 20 éves visszatekintésben tavaly jegyezték a legmagasabb gyermekvállalási és házasságkötési kedvet, valamint több mint 30 százalékkal csökkent a terhességmegszakítások száma, a demográfiai mutatók jó irányban haladnak – közölte Novák Katalin.
Az MTI-nek nyilatkozva az államtitkár kitért az egyszülős családok támogatására is, rámutatva, hogy a
gyereküket önállóan nevelő szülők részesülhetnek egyebek között az otthonteremtési és az autóvásárlási programban.
Hasonlónak ítélte a lengyel és a magyar családpolitikai megközelítést, amely – mint mondta –
lehetőségeket teremt a gyerekvállaláshoz, a munkavállalás és a családértékek közötti egyeztetéshez.
Az életforma megválasztását személyes döntésnek tekintik, a nagyon komoly doktrínák mentén működő balliberális megközelítéstől eltérően senkit sem állítanak kényszerpályára – húzta alá Novák Katalin.