Politikai akarattal a bevándorlás megállítható

A józan észen alapuló jobboldali megközelítés úgy véli, ha van politikai akarat, akkor a bevándorlás megállítható, és ez is a mostani európai parlamenti választás legfőbb tétje – hangsúlyozta Szánthó Miklós az Origónak. Boros Bánk Levente szerint a magyarországi ellenzék több szereplője számára egzisztenciális kérdés a választási eredmény, és nem csupán az egyéni politikusok szintjén, hanem immár a pártok tekintetében is. Farkas Örs pedig úgy fogalmazott, az új EP-ben nem a pártcsaládokhoz való tartozás lesz a legerősebb kötőelem, hanem térségekre jellemző összefogások jöhetnek létre.

Már javában zajlik, sőt van olyan tagállam, ahol véget is ért már az európai parlamenti választás, de itt sokkal többről van szó, mint első pillantásra tűnik – mondta az Origónak Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint

az európai parlamenti választás tétje kapcsán nem pusztán pártok vagy pártcsaládok politikai versengéséről, sőt, nem pusztán a bevándorlás megítéléséről beszélünk, hanem világnézetek, életmódfelfogások súlyos és radikális konfliktusáról.

Kevert népességű államokat akar a balliberális elit

Szánthó szerint a felszínen egész Európát a bevándorlás határozza meg, azonban valójában nemcsak az elmúlt évek tömeges migrációjáról van szó, hanem arról, ki hogyan viszonyul a korlátlan befogadáson és beteges politikai korrektségen alapuló multikulturális társadalmi modellhez. A balliberális, bevándorláspárti oldal persze azt mondja: ez a jövő egyetlen útja, ami igazából kikerülhetetlen, elodázhatatlan, hogy az összes EU-s országban kevert népességű lakosság alakuljon ki – melyre alapozva persze sokkal könnyebben létrehozható az „egység a sokféleségben”, az Európai Egyesült Államok föderatív szuperállama – tette hozzá.

A józan észen alapuló jobboldali megközelítés azonban úgy véli, ha van politikai akarat, akkor a bevándorlás megállítható. Sőt, nekünk itt, Közép-Európában még arra is lehetőségünk van, hogy eldöntsük: megőrizzük nemzeti identitásunk, kultúránk, szuverenitásunk – ez a »döntési pillanat« Nyugat-Európában már elillant, ott legfeljebb azon tudnak ügyködni, hogyan éljenek együtt a többmilliós muszlim tömeggel

– hangsúlyozta az elemző.

Szánthó Miklós: A felszínen elsősorban az egész európai klímát a bevándorlás határozza meg Forrás: --

Megfordíthatatlan folyamatok?

A mostani EP-választás egyik fő kérdése, hogy míg Nyugat-Európa államai az elmúlt évtizedekben úgy döntöttek, hogy a vendégmunkások befogadása révén a bevándorlással próbálják pótolni a népesség- és a munkaerő-csökkenést, addig a közép-európai országok és köztük Magyarország egy másik utat kíván járni – minderről már Farkas Örs beszélt az Origónak. A politológus kifejtette, hogy míg mára a német és az osztrák nagyvárosok általános iskoláiban a gyermekek több mint fele bevándorlóhátterű, addig hazánkban a családpolitika erősítésével próbáljuk ezt az utat elkerülni. Úgy látja, hogy a bevándorlási folyamat Nyugat-Európa több országában már megfordíthatatlan.

Szánthó Miklós szerint az egyik fő probléma, hogy

a migránsok befogadását vagy be nem fogadását az uniós elit megpróbálja egy jogállamiság- vagy demokráciavitának beállítani, ami alatt igazából azt értik, hogy csak a befogadó, a nyílt társadalmon alapuló liberális demokrácia az igazi demokrácia és a jogállamiság egyetlen mércéje, hogy kvóták alapján beenged-e valaki az országába migránsokat, vagy sem.

A multikultit elutasító kereszténydemokrata felfogás viszont igazából abban tér el mindettől, hogy a bevándorláspárti liberalizmussal szemben alternatívát kínál, például azzal, hogy kiáll az „európai őslakosokat” támogató családpolitika és a kereszténység, mint társadalmi struktúraszervező erő mellett – mutatott rá az elemző. Tehát mindezen értékvitának a sűrítménye a most vasárnapi szavazás: a magyar választók nemcsak egyszerűen egy ikszet tehetnek a szavazólapra, hanem azt is befolyásolhatják, milyen Európában nőjenek fel gyermekeik és unokáik.

Nem a pártkötődés lesz a legfontosabb

Boros Bánk Levente szerint mind európai, mind hazai szinten soha nem látott jelentősége van a mostani európai parlamenti választásoknak. Európában az a tét, hogy most először megroppan-e a brüsszeliták évtizedek óta tartó liberális uralma az unióban. Magyarországon nem a választás végeredménye a kérdés, hiszen a Fidesz győzelme megkérdőjelezhetetlen, sokkal inkább az, hogy melyik ellenzéki párt mondhatja el magáról, hogy a legkevésbé elutasított az országban – fogalmazott a Médianéző igazgatója az Origónak.

Farkas Örs úgy vélekedett,

a brüsszeli elit, összhangban a korábbi évtizedek nyugat-európai politikájával, arra törekszik, hogy a bevándorláspárti nézeteket ráerőltesse azon országokra, amelyek nem kívánják azt az utat járni.

Úgy látja, a mostani választáson pont ezen két tábor között lesz óriási küzdelem. Farkas Örs szerint a bevándorlásellenes erők nem fognak többségbe kerülni az európai parlamentben, de azt elérhetik, hogy a bevándorláspárti erők lényegesen meggyengüljenek.

Az elemző szerint az új EP-ben nem a pártcsaládokhoz való tartozás lesz a legerősebb kötőelem, hanem térségekre jellemző összefogások jöhetnek létre. Ilyennek nevezte a visegrádi négyek különböző politikai erői közötti összefogást, de idesorolta az olasz politikai élet különféle szereplőivel való együttműködést is. A következő években inkább az ügyek, és nem az ideológiák szerinti együttműködés lesz a jellemző – mondta Farkas Örs.

„Az új EP-ben nem a pártcsaládokhoz való tartozás lesz a legerősebb kötőelem” Forrás: Picture-Alliance/AFP/Jürgen Schwenkenbecher

Biztonságunk megőrzésének kulcsa, a szavazás

A bevándorláshoz való hozzáállásból fakadó világnézeti küzdelem Magyarországra is igaz, de itt – az unió számos államával szemben – a bevándorlásellenes erő, a Fidesz-KDNP a választás egyértelmű esélyese – hangsúlyozta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint azonban

az esélyből az eredményhez vezető út kulcsa a szavazói aktivitás és a mozgósítás.

Minden választónak, aki elgondolkodik az említett politikai küzdelmeken, azt is figyelembe kell vennie, hogy a politikai akarat – például a bevándorlás megváltoztatásához – és a politikai teljesítmény, vagy a magyarországi politikai-gazdasági stabilitás nem önmagától jött létre, hanem kellett hozzá a választópolgárok folyamatos megerősítése is – tette hozzá. Szánthó szerint

az EP-választás újra egy ilyen alkalom a megerősítésre – vagy persze, protesztszavazat leadására –, és a szavazói aktivitástól függhet az is, hogy a Fidesz-KDNP-nek sikerül-e egy tisztán listás rendszerben kétharmados győzelmet elérnie, és a top10-15 EP-delegáció közé kerülnie.

Ellenzéki erőfelmérő

Az önmagukkal szemben elégedetlen ellenzéki erők – mivel tudják, nemcsak alkalmatlanok, de érdemtelenek is politikai vezetésre vagy győzelemre – igyekeztek hűteni a kampányt, és csökkenteni a választások tétjét – mutatott rá Szánthó Miklós. Azon az oldalon a szavazás igazából egy nagy mintás közvélemény-kutatásnak, „házi erőfelmérőnek” fogható fel, melynek során egy egyre zsugorodó tortaszeleten marakodnak az egyes szereplők, egyféle Éhezők Viadalaként.

Úgy látja, a legnagyobb kérdés természetesen az, hogy ki fut be másodikként, azaz ki tudja magának tulajdonítani az ellenzéki oldalon a vezető szerepet.

Ha ez a DK-nak sikerül, újra kell majd osztani a lapokat, ami alapvetően rendezheti át a viszonyokat a balliberális oldalon az önkormányzati választások előtt.

A Momentum és az LMP billeg nagyon mindemellett az 5 százalékos küszöb környékén, és mindkét erőnek komoly kudarc lenne, ha nem sikerülne azt megugrani – ez az ország egésze szempontjából persze korántsem lenne ennyire traumatikus helyzet – tette hozzá.

Sajátos meccs zajlott Tóth Bertalan és Gyurcsány Ferenc között Forrás: MTI/Mohai Balázs, Illyés Tibor

Hosszabb távon megszűnhet az MSZP és a Jobbik

Boros Bánk Levente úgy látja, a magyarországi ellenzék több szereplője számára egzisztenciális kérdés a választási eredmény, és nem csupán az egyéni politikusok szintjén, hanem immár a pártok tekintetében is. Az egyértelműnek tűnik, hogy jelenleg a legéletképesebb ellenzéki formációnak a Gyurcsány-párt tűnik, amely immár végleg át akarja venni a vezető szerepet az ellenzéki térfélen.

Az MSZP és a Jobbik esetében az a kérdés, hogy megállítható-e a lejtmenetük, ami hosszabb távon akár a megszűnésükhöz is vezethet. Végül a maradék két mikropárt (LMP, Momentum) esetében a karrierjük végét jelentheti, ha nem tudják megugrani az ötszázalékos küszöböt, azaz nem tudnak legalább egy képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe

– vélekedett a szakember.

Az EP-választás magyar belpolitikai vonatkozásairól Farkas Örs pedig azt mondta, hogy az igazi kérdés, hogy az ellenzéken belül mekkora lesz az átrendeződés. Egyelőre úgy néz ki, hogy a voksolás nagy vesztese a Jobbik, az LMP és az MSZP lehet.

Tényleges alternatívák

Azzal, hogy az utóbbi években olyan új szereplők jelentek meg az Európai Unióban, akik tényleges alternatívát jelentenek az eddigi tagállami vagy uniós vezetőkkel szemben, végre tényleges verseny alakult ki Európában, ami alapjaiban forgathatja fel az évtizedek alatt kialakult status quót – mutatott rá Boros Bánk Levente.

Már most látszik, hogy az új törésvonal nem ideológiák vagy pártcsaládok mentén rajzolódik ki, hanem elsősorban az unió jövőjét illető eltérő víziók különböztetik meg a feleket, azaz azokat, akik a nemzetek feletti Európai Egyesült Államokat szorgalmazzák, és azon politikusokat vagy pártokat, akik az erős tagállamokra épülő kormányközi integrációban látják a sikeres európai jövőt

– tette hozzá. Mindkét oldalon megtaláljuk az emblematikus alakokat, így az előbbit Emmanuel Macron francia elnök, míg utóbbit Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyével azonosíthatjuk. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy az új Európai Parlamentben a régi és az új Európa képviselői fognak egymással szemben ülni – mondta.

Most vasárnap még biztosan nem fog új Európai Unió születni, de meg fognak erősödni azok az erők, amelyek az eddigitől eltérő, jóval hatékonyabb integrációt szeretnének megvalósítani az elkényelmesedett brüsszeli elittel szemben – hangsúlyozta a Médianéző vezetője. Az már most világosan látszik, hogy valami elkezdődött, nemcsak a politikai pártok szintjén, hanem a választópolgárok egyre szélesebb rétegeiben, így a változást kívánók tábora jóval népesebb lesz, mint valaha volt. A legfontosabb kérdés az, hogy meddig tudnak még utóvédharcokat folytatni azok, akik a változatlanságba paralizálódott Európai Unió fenntartásában érdekeltek – vélekedett a szakember.

Szerződéses reformok kellenek

Szántó Miklós szerint az EP-választás csak egy, de fontos csata a hosszúra nyúló civilizációs háborúban. Május 27-én is fel fog kelni a nap, és bármi legyen is az eredmény, a regnáló európai elit nem fog kiállni, és kéztördelve-sajnálkozva elnézést kérni, és azt mondani, hogy „vissza az egész, nem is úgy gondoltuk ezt a bevándorlásprojektet”. Az viszont bizonyos, hogy eddigi státuszukhoz képest a bevándorlásellenes erők meg fognak erősödni, ami mozgásokat indíthat el az európai politikai viszonyrendszerben – tette hozzá.

Ennek része lehet az EPP esetleges felbomlása-szétszakadása, azzal, hogy liberális része besorol a baloldali európai tömbhöz, míg konzervatívabb része nyit a valódi jobboldal felé. Kérdés a csúcsjelölti rendszer sorsa is, és ennek kapcsán hangsúlyozandó az állam- és kormányfői tanács szerepe, illetve a választást követő május 28-ai találkozójuk, hiszen ők jelölik majd a bizottsági elnököt. Ha itt megbukik a Spitzenkandidat-szisztéma, akkor alapvetően új helyzet lesz

– mondta az elemző. Ez azért is fontos kérdés, mert az EU-nak nyilvánvalóan szerződéses reformokra van szüksége, jelenlegi helyzetében ugyanis fenntarthatatlan – hogy milyen irányba történik majd mozgás, abban pedig komoly szerepe lesz annak, hogy kikből is áll majd az Európai Bizottság – hangsúlyozta az Alapjogokért Központ vezetője.