A Neokohn szemlézte a JTA pénteki cikkét, amelyben a szervezet többek között azt fejtegette, hogy
a hasonló, muszlimok és arabok részéről érkező antiszemita eseteket a német hatóságok gyakran "szélsőjobboldaliként" könyvelik el
- így lehetséges, hogy Horst Seehofer német belügyminiszter is arról beszélt nemrég, hogy a 2018-ban feljegyzett 1800 antiszemita támadást 90 százalékát a szélsőjobboldal követi el Németországban.
A JTA több európai szakértőt megszólaltatott a kérdésben. Daniel Poensgen, az antiszemitizmust kutató német RIAS (Recherche- und Informationsstelle Antisemitismus) intézet kutatója szerint
nem igazán használhatóak a hivatalos statisztikák az antiszemitizmusról Németországban,
ugyanis az meghaladott módszereket alkalmaz, melyek hagyományosan a szélsőjobboldali antiszemitizmussal szembeni fellépésre lettek kialakítva.
Veszprémy László Bernát, a Neokohn főszerkesztő-helyettese meglátása szerint "az a gond [a német kormány antiszemita támadások elkövetőit leíró rendszerével], hogy az iszlámot sehol nem említik meg, tehát egy iszlamista vagy »palesztin-párti« nézeteket valló muszlim vagy arab elkövető legalább három kategóriába kerülhet: jobboldali (nacionalista), idegen (szekuláris) vagy vallásos". Úgy látja, ennek eredménye, hogy "jelenleg lényegében bármilyen antiszemita támadást automatikusan a szélsőjobboldalhoz sorolnak Németországban", elsősorban a meghatározási rendszer miatt.
A riportban több esetet is felidéztek, így többek között azt, amikor 2014-ban egy német bíróság arra jutott, hogy nem az antiszemitizmus motiválta azt a három palesztint, akik felgyújtottak egy német zsinagógát. A döntést a német legfelsőbb tartományi bíróság 2017-ben megerősítette.