Deutsch Tamás a beszélgetés legelején kijelentette, hogy rekordrészvétel (43,5 százalék) mellett
rekordgyőzelem született a Fidesz-KDNP számára.
Véleménye alapján megdőlt a liberálisok által hangoztatott „More Europe” (Több Európa) elv, hiszen lényegében mindenki a nemzetek felé fordult.
A legfontosabb összeurópai témaként a migrációt emelte ki, aminek a tematizálását a liberálisok utálják.
Ezt követően az EP-képviselő közölte, hogy az uniós választások eredményeképpen – a máltai Munkáspártot leszámítva –
a Fidesz lett az Európai Unió legerősebb pártja.
Kiemelte, hogy a bevándorlásellenes politikai formációk, mint például a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS), valamint a Matteo Salvini-féle olasz Liga is jól szerepelt.
Deutsch hangsúlyozta, hogy Európában vége van a jobbközép, illetve a balközép dominanciájának, hiszen
az S&D (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) és az Európai Néppárt (EPP) több mint 100 mandátumot vesztett, ha összehasonlítjuk a 2009-es EP-választások végeredményét a mostanival.
Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora beszéde elején elmondta, hogy szerinte „veszélyes, ha egy politikus nem egy politikussal ül le beszélni”.
Majd közölte, hogy ő mindig is távolságtartással figyelte az EU-t, és nem foglalkozott az európai politika kutatásával, illetve véleménye alapján hasonló állásponton van a közép-kelet-európaiak többsége is, amit tökéletesen szemléltet az, hogy
Közép-Kelet-Európában az uniós átlag alatt volt a választási részvétel, Csehországban (29 százalék) és Szlovákiában (23 százalék) például kirívóan alacsony volt.
Lánczi szerint nem következett be látványos áttörés az EP-választások után, ő nem látja a gyökeres változás lehetőségét sem.
A közelmúltban részt vett a 89-es kelet-európai rendszerváltásokat kutató – ennek ellenére a térség eltérő kulturális hagyományait értelmezni mégsem tudó – baloldali brit sztártörténész, Timothy Garton Ash által rendezett konferencián, Londonban.
Ott azt tapasztalta az általános értetlenség mellett, hogy a
Nyugat meg van rettenve tőlünk, „keletiektől”.
A konferencián természetesen képviseltették magukat a nyugati balliberális politikai lapok újságírói is, mint például a The New York Times, a The Guardian, a Süddeutsche Zeitung és mások.
Lánczi vélemény alapján
ezen sajtóorgánumok munkatársaiból sugárzott a gyűlölet a keletiek iránt, ennek ellenére mi persze nem gyűlöljük őket, de nagyon határozottan kell velük beszélni a kényes témákról.
A Corvinus rektorának nézőpontja szerint az amerikai politika sokkal érdekesebb az európainál, most az a fontos, hogy Donald Trump újra lesz-e választva 2020-ban.
Álláspontja alapján az EU-s csúcsjelölti rendszer tulajdonképpen a francia-német viszonyról szól, az EU addig lesz, míg a németek és a franciák meg tudnak egyezni egymással.
Az EPP Lánczi szerint már nem igazán tekinthető kereszténydemokrata pártcsaládnak.
Ő konkrétan nem látja, hogy mely meghatározó témákban különbözik az EPP a szocialistáktól és a liberálisoktól.
Deutsch Tamás ezt követően a belpolitikára terelte a szót.
Kijelentette, hogy 1990-ben mindenki azt mondta, a Fidesz nem jut be az Országgyűlésbe, majd közvetlenül az 1994-es választások előtt is ez állt fenn, de mégis mindkét alkalommal átlépték a bejutási küszöböt.
Csupán 1994 januárjában érte be az MSZP a Fideszt, 1990. október és 1994. január között (is) a Fidesz volt Magyarország legerősebb pártja a felmérések alapján
– hívta fel rá a figyelmet.
Az EP-képviselő szerint
az ellenzék Orbán Viktorhoz képest határozza meg magát, és mindenre, ami nem Orbán, arra úgy tekint, hogy az egy jó dolog.
Lánczi válaszában kiemelte, hogy a Fidesznek van politikája, míg az ellenzéknek nincs, ezért próbálnak politikát gyártani, legújabban a klímaváltozással, ami a tudomány szempontjából egy eléggé ellentmondásos téma.
Szerinte a baloldal ki akarja sajátítani a klímaváltozás tematikáját.
A Corvinus rektora kijelentette, hogy Magyarországon most főleg a Momentum erőlködik ezzel.
Deutsch véleménye alapján
nagyon rossz lenne az életünk, ha a balliberálisok mindent ránk erőszakolhatnának, mint 15-20 évvel ezelőtt.
Az EP-képviselő kiemelte, hogy
Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt a külhoni magyarok iránti gyűlöletkeltés volt a mainstream politikai gyakorlat, és ő nem szeretné, ha ezek az idők visszajönnének.
Elmondta, hogy miután az Antall-kormány (1990-1993) elkezdett foglalkozni a népesedési politikával, a balliberálisok nacionalistákat fasisztáztak, de ilyen veszélyek természetesen nem léteztek, ezeket csak ők találták ki.
Az EP-képviselő szerint
intellektuális szempontból komfortosabb Közép-Kelet-Európában élni, mint Nyugaton.
Deutsch a rendszerváltás emlékévét megjelenítő kisfilmnek a soproni VOLT Fesztiválon való levetítése kapcsán kijelentette, hogy attól „vért hány” a liberális elit és a hozzájuk kapcsolódó sajtóorgánumok.
Az emlékévek kapcsán viszont más országokban is szoktak ilyen jellegű kisfilmeket levetíteni fesztiválokon, tehát ez egy bevett dolognak számít.
Ugyanakkor
ennek a liberális elitnek semmi problémája nem volt azzal, hogy a kétezres években zajló magyarországi fesztiválokon olyan agresszív liberális propaganda ment, amihez képest Gulyás Márton jobboldali elhajlónak számít.
Deutsch Tamás később közölte, hogy jelen tudása alapján 1989. június 18-án támadta meg először Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort, annak a két nappal korábban, Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai újratemetésén elhangzott beszéde miatt.
Gyurcsánynak az volt a konkrét problémája, hogy Orbán a beszédében követelte a Magyarországot katonai megszállás alatt tartó szovjet csapatok kivonulását.
Szerinte olyan jelentősége van Orbán 89-es beszédének, mint Petőfi Nemzeti dalának a maga korában.
Ezt követően az EP-képviselő elmesélte, hogy Prágában, 1989 augusztusában neki és társainak „sikerült” a kommunisták börtönébe kerülni, és komolyan tartottak attól, hogy lelövik őket, amikor felvitték őket a cseh főváros egyik dombjára, de csak Karel Gott énekes villáját mutatták meg nekik.
Lánczi András elmondta, hogy ő óvatosabb volt a rendszerváltás környékén, mint Deutsch.
Majd egy klasszikus angol közmondást idézett, miszerint,
ha nem szükséges változtatni, akkor tilos változtatni
– ez véleménye alapján a rendszerváltásnak (is) a lényege.
„Újra kell értelmezni nemzedékekként a múlt történéseit” – fűzte hozzá.
Lánczi szerint még nem zárult le a rendszerváltás,
mert a dolgok mindig folyamatok, nem mozdíthatatlan kövek vagy tárgyak, ezért még a rendszerváltás eseményeit is újra kell definiálni, teljesen függetlenül attól, hogy ez nem tetszik a baloldaliaknak.
A kerekasztal-beszélgetés végén a közönség részéről felmerülő kérdések következtek.
Többek között azt kérdezték Deutschtól, hogy mit gondol a liberális ALDE romjain létrejött új, progresszív, bevándorláspárti EP-frakciójának, a Renew Europe (Újítsuk meg Európát) román elnökéről, a szélsőjobboldali múltú, magyarellenes Dacian Ciolosról, illetve a momentumos alelnökükről, Cseh Katalinról?
Az EP-képviselő válaszában leszögezte, hogy sokszínűek ezek a frakciók, nem annyira az számít, hogy ki hol ül, hiszen – gazdaságpolitikai értelemben – Andrej Babis cseh kormányfő is liberális, ugyanakkor mégis bevándorlásellenes.
Deutsch Tamás kijelentette, hogy
az ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) annyira jellegtelen, hogy még a saját nevéről is lemondott, de ez Brüsszelben nem probléma, csak az, hogy Orbán nem használja a liberális jelzőt a demokrácia előtt.
Szerinte komolyanvehetetlen a magyarországi liberálisok (Momentum) érvelése a klímaváltozás ügyében is, mert azt soha nem mondják el, hogy
az elmúlt 90 évben duplájára nőtt az erdős felület Magyarországon, 1990-től napjainkig pedig az egy főre jutó szén-monoxid-kibocsátás a felére csökkent.
Az EP-képviselő véleménye alapján
az eredményeink tükrében mi vagyunk a klímabajnokok, nem a balliberálisok által sztárolt dánok, hiszen Dániában nőtt az egy főre jutó szén-monoxid-kibocsátás az elmúlt években.
Lánczi András a kerekasztal-beszélgetést egy Horatius-idézettel zárta, utalva arra, hogy a klímaváltozás kapcsán is a természet az úr: „Űzd meg villával, a természet úgyis bejön”.