Május 29-én 21.05-kor ütközött össze a Hableány a Margit hídnál a Viking Sigyn szállodahajóval.
A nagy hajó valósággal maga alá gyűrte a kicsit, áthajtott a Hableányon, amelyen 35-en utaztak, köztük 33 dél-koreai, turisták és idegenvezetők mellett a hajó magyar kapitánya és egy másik magyar, egy matróz is.
A turistahajónak mindössze 7 másodperc kellett, hogy a víz alá süllyedjen az esős, viharos éjszakán.
A balesetet hét ember élte túl, hét dél-koreai holttestét pedig a tragédia éjszakáján megtalálták.
A többieket eltűntként kezdték keresni.
Miközben a tragédiát követő héten azon dolgoztak a magyar és dél-koreai szakemberek, hogy az erős sodrású, búvárokra életveszélyes folyóból kiemeljék a Hableány maradványait, keresőegységek a Duna baleset helyszínétől délre eső szakaszán mindenhol áldozatok után kutattak.
Összesen huszonhét holttest került elő a kiemelt Hableányból és a folyó különböző szakaszairól, egy utast viszont azóta sem találnak, ő a 28-ik halálos áldozat.
Elképzelhető, hogy ezt az egy holttestet egészen a tengerig vitte a folyó, de még nem adták fel a reményt, hogy valahonnan, akár Szerbiából, előkerül.
Ennek az utasnak a családja most is Magyarországon van,
mert a dél-koreai hagyományok szerint akkor fogadják el, hogy meghalt a rokonuk, ha megtalálták a holttestét, és eltemették.
Az azonosított áldozatokat folyamatosan szállították haza, és közben megszervezték a két magyar áldozat hajós temetetését is, amelyen bárki részt vehetett július 12-én pénteken.
A bűnügyi technikusok, vagyis a helyszínelők, szakértőkkel együtt a tragédia után azonnal megvizsgálták a nagy hajót, miután a felvételek azt mutatták, hogy részt vett a balesetben. A hajótest sérülései alapján meg tudták állapítani,
hogy a Viking széles orra hol és hogyan érhetett össze a Hableány "testével".
Eközben a nyomozók sem tétlenkedtek. Azonnal kikérték a vízügyi szakértők véleményét azokról a felvételekről, amelyeken a baleset pillanatait lehetett látni. A térfigyelő kamerák mellett a Viking Sigyn utasai közül is akadt olyan,
aki éppen "forgatott" a telefonjával, amikor megtörtént a tragédia.
Emellett kihallgattak mindenkit, akit csak tudtak. Beszéltek a Viking Sigyn kapitányával, a többi dolgozóval és a hajón utazókkal, és a többi hajó legénységével és utasaival is.
A Viking Sigyn feketedobozát is, akárcsak az irányítóközpont hangfelvételeit is, elemezték.
Ezek alapján pontos képet kaptak arról, ki hibázhatott, és hogyan történhetett meg a dunai hajóbaleset.
Jurij C.-t., a szállodahajó 64 éves, ukrán kapitányát halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetésével gyanúsították meg.
Az első érdekesség, ami a felvételeken is látszik, hogy a nagy hajó lassítás nélkül "letarolja" a kicsit, mintha észre sem vette volna a kapitány, hogy mi történt.
A második tény, ami nehezen vitatható, hogy
a Viking Sigyn nem adott le segélyjelzést, annak ellenére, hogy visszatolatott a tragédia helyszínére.
Ennek a hiányáról tanúskodnak hangfelvételek, és ezt erősítik meg a Viking utasainak vallomásai is.
Emellett a vízbe esett áldozatoknak sem segítettek megmenekülni, mivel a kapitány egyetlen mentőcsónakot küldött vissza a "tetthelyre" két matrózzal, és már csak az után, hogy kikötöttek az Árpád híd után a folyó pesti oldalán.
A Viking feketedoboza kétórányi hangfelvételt rögzített. Angol, német és orosz párbeszédeket vett fel a baleset pillanatában. Az úgynevezett Voyage Data Recorder, amely a Viking navigációs adatait és a kormányállásban elhangzott összes szót megőrizte,
közvetlenül a baleset előtt, 21:05:38-kor rögzített egy sikoltó, női hangot:
Istenem! Egy hajó!"
Három másodperccel később egy férfi kiabálását lehet hallani:
Hajó, hajó!"
Újabb két másodperc elteltével egy másik férfihang szólal meg:
Ajajaj!"
Ezután egy újabb angolul sikoltozó nő hallható a felvételen:
"Elütöttél egy hajót!" Erre kérdez vissza szintén angolul egy férfi: "Micsoda?!"
Másfél perccel az ütközés után hangzik el magyarul és németül először a riasztás:
Ember a vízben a Margitszigetnél!"
Innentől másodpercenként hallható a rádió hangja:
Felborult egy hajó!"
Tény, hogy a baleset után percekig senki sem szólt a Viking rádiójába, és nemcsak hang, de fényjelzést sem adott le a nagy hajó, amit megerősítenek a szemtanúk, többek között a későbbi mentést végző hajók személyzetének nyilatkozatai is.
Azt nem tudni, hogy a kapitány a hídon volt-e a tragédia pillanatában vagy sem, ahogy azt sem lehet tudni, hogy ha a helyén volt,
mit csinált legalább 2 perc 15 másodpercen keresztül, mikor minden lehetősége adott volt, hogy megakadályozzon egy ekkora tragédiát.
A baleset elkerülhető lett volna, hiszen a 2019-ben épített Viking Sigynt modern eszközökkel szerelték fel.
Megkaptuk az ügy szakértői jelentéseit. A hatalmas szállodahajón a legmodernebb műszaki felszerelések voltak: a manőverezését radarok és fedélzeti kamerák segítették. Még egy olyan műszerrel is rendelkezett, amely az autókban található parkolóradarokhoz hasonlóan jelzett, amikor valami túl közel került hozzá"
- mondta Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető cég ügyvédje korábban.
Kiderült, hogy ez a radar ki volt kapcsolva, mert zavarta a kapitányt, túl sokszor riasztott a sűrű belvárosi folyami forgalomban.
Ezért is történhetett meg a korszerű navigációs rendszer ellenére, hogy a Viking nekiment a kisebb hajónak, szó szerint elgázolta, és a szakértők szerint még kétszer meg is forgatta a víz alatt a széles orra.
A vízi közlekedés szabályai szerint egyértelműen az elöl haladónak van elsőbbsége, ebben az esetben ez a Hableány volt.
A Dunán nincsenek közlekedési táblák és jelzőlámpák, nincsenek védett útvonalak: a hátulról érkezőnek jeleznie kell rádión, hogy meg akarja előzni az előtte haladót. Azt is, ha csak el akar haladni mellette, vagyis elvileg nem is keresztezik egymást az útvonalak.
A Viking a Hableánnyal nem vette fel a kapcsolatot.
Valami ugyanis elvonhatta a kapitány figyelmét a kormányzásról. A szállodahajók esti túráinak fénypontja az, amikor elhaladnak a kivilágított Parlament előtt, ez pont azon a szakaszon van, amikor közelednek a Margit híd felé. Ilyenkor lelassít a hajó, és ha esik, ha fúj, az utasok kilépnek a fedélzetre, hogy a festői háttér előtt készíthessenek szelfiket. Aztán közös pezsgőzés következik, és a hajó elindul vissza a kikötő felé, hatalmas sebességgel. Ez történhetett május 29-én is, a tragédia előtti percekben.
Információink szerint néhány tanú arról beszélt a rendőröknek, hogy a díszegyenruhában feszítő kapitány néhány fiatal lánnyal készített éppen közös képet az ütközés előtt.
Amikor kiderült, hogy Jurij C. adatokat törölt a telefonjáról a baleset után, felmerült, hogy ezek a szelfik lehetettek azok, amelyeket nem akart a nyomozóknak megmutatni.
Bár az ügyvédje szerint nála sem volt a készülék a baleset idején, de akkor vajon mi volt az, amit nem akart megosztani a hatóságokkal?
Szakemberek visszaállították a kitörölt adatokat, így a rendőrök már tudják erre a választ.
Az ukrán férfit őrizetbe vették és letartóztatták, de 15 millió forintos óvadék ellenében kiengedték az őrizetből azzal a kikötéssel, hogy nyomkövetőt kell viselnie, és nem hagyhatja el Budapestet.
Június 12-től július 29-ig a férfi szabadlábon védekezhetett.
Hétfőn viszont újra őrizetbe vették, majd
35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztása miatt hallgatták ki gyanúsítottként.
Éppen a letartóztatása napján döntött a Kúria arról a Legfőbb Ügyészi indítványról, amely azt a kérdést vetette fel, nem volt-e törvénysértő az első- és másodfokú bíróság döntése a bűnügyi felügyelet alá helyezésről.
A Kúria kimondta, hogy a bíróság törvényellenesen engedte ki a letartóztatásból Jurij C.-t,
mivel nincs magyarországi lakcíme, és ezt az óvadék nem helyettesítheti, valamint fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye. Ettől a férfi nem került vissza automatikusan a rácsok mögé. A Kúria közleménye ki is emelte: a döntés "nem törte fel a jogerőt". Ugyanakkor új bűncselekménnyel gyanúsították meg az ukrán kapitányt,
ez pedig lehetőséget adott a nyomozóknak arra, hogy újra kezdeményezzék a férfi előzetes letartóztatását.
Így nem lehet tudni, hogy az őrizetbe vétel jogilag mennyire van összefüggésben a Kúria tegnapi döntésével. Valószínűleg arról van szó, hogy az őrizetbe vételre az új gyanúsítás adott lehetőséget, de ahhoz, hogy ennek legyen értelme (vagyis, hogy a bíróság valóban elrendelje majd az előzetes letartóztatást), kellett a Kúria döntése, amely gyakorlatilag azt mondja ki, törvényesen nem lehet máshogy dönteni, el kell rendelni az előzetes letartóztatást. Kedden délután kaptuk meg az ügyészek közleményét arról, hogy az ukrán hajóskapitány letartóztatását indítványozták, amiről szerdán dönthet a nyomozási bíró.