A kormányellenes veszekedések leglátványosabb terepe a tegnapi napról Szolnok lett, ahol egészen feljelentésig fajultak a veszekedések. Mint ismert, az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik alkotta Szolnoki Többség a szocialista Radócz Zoltánt támogatja, míg a szolnoki Momentum, Márki-Zay mozgalma és a jobbikos választókerületi elnök a Szolnoki Többség Egyesület vezetője, a vásárhelyi polgármester mozgalmának elnökségi tagja, Lukácsi Katalin mellett foglalt állást. Utóbbi mindenféle egyeztetés nélkül tegnap bejelentette, startvonalhoz áll ősszel, amit nem igazán vett jó néven a másik blokk. Lukácsit a történtek miatt megélhetési politikusnak, piti tolvajnak nevezték, aki szétverte az ellenzéki egységet. Sőt, ennél is tovább mentek: a helyi MSZP-sek és jobbikosok feljelentést tettek a szolnoki ügyészségen ellene, amiért szerintük elbitorolta a "Szolnoki Többség" elnevezést. Mivel a politikus Márki-Zay Péter mozgalmának az elnökségi tagja, sokan úgy tartják, a hódmezővásárhelyi polgármesternek is kulcsszerepe van abban, hogy így alakultak a szolnoki ellenzék dolgai.
Mindenesetre ezek után is folytatódott a háborúskodás: Lukácsi az ATV tegnap esti adásában rontott neki a Szolnoki Többségnek, akik viszont a közösségi oldalukon támadták az egykori kereszténydemokrata politikust. "Lukácsi Katika vérbeli demokrata, az már most látszik" - írták arra, hogy Márki-Zay bizalmasa egy Facebook-bejegyzés alatt kiemelte, a helyi Jobbik nem állapodhatott meg az ellenzék többi pártjával, mert erre "nincs tárgyalási jogköre."
Korábbi cikkeinkben is írtuk arról, hogy óriási a kavarodás a helyi Jobbikban, valami nagyon nem stimmel velük kapcsolatban. A szolnoki ellenzéki belviszályában ugyanis a következő a helyzet náluk:
Ilyen előzmények után kedden reggel felbukkant egy poszt a helyi Jobbik közösségi oldalán, amelyben azt állították, sosem támogatták Radócz Zoltánt polgármesterjelöltként, hiszen a végsőkig kiálltak Csikós mellett. Ezt egy májusban keltezett taggyűlési jegyzőkönyvvel próbálták alátámasztani, amelyből többek között az is kiderült, hogy az ülésen leváltották Csikóst az elnöki tisztségből, és Gallót nevezték ki helyette. Magyarán
az ellenzéki tárgyalások csúcspontján komoly pozíciócsere történt a szolnoki Jobbikban.
A dokumentumból az is látszik, hogy ennek ellenére kitartottak Csikós városvezetői ambíciói mellett. "Csikós Attila tehát nem azért lépett vissza a polgármester-jelöltségtől, mert ne támogatta volna az alapszervezet, hanem mert nem kapta meg a Jobbik elnökségétől a beígért országgyűlési képviselői helyet. Ez a szomorú igazság, bárki bármit is mond" - olvasható a zárszó a szolnoki Jobbik mai bejegyzésében, amiből jól látható, hogy a párt helyi szervezetén belül is egymásnak estek a felek.
Szolnok mellett Ferencvárosból is érkeztek új fejlemények a kormányellenes erők háza tájékáról. Mint ismert, a IX. kerületben régóta kettéosztott az ellenzék, ami az önkormányzati választás közeledtével csak kidomborodott. A városrészben ugyanis nem tudtak megegyezni arról, hogy kit indítsanak polgármesterjelöltként, így a tervek szerint egy helyi előválasztáson döntik el, hogy a Momentum, a DK és az MSZP által preferált Jancsó Andrea vagy a Párbeszéd, az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és Puzsér Róberték által előnyben részesített Baranyi Krisztina legyen a közös jelölt. Csakhogy meglehetősen akadozik a dolog, ugyanis Baranyi többször is nemtetszését fejezte ki ez ügyben. Pár napja a sajtó arról cikkezett, hogy a politikus közel sem biztos, hogy aláírja a már kész előválasztási koncepcióval kapcsolatos megállapodást, mert bizonyos feltételek elfogadhatatlanok számára. A találgatások valóra váltak, hétfő este egy hosszú bejegyzés jelent meg az exegyüttes önkormányzati képviselő közösségi oldalán, amelyben kitálalt arról, milyen akadályok merülnek fel a castinggal kapcsolatos ellenzéki megbeszélések során. Elmondása szerint
Mindebből jól látható, hetekkel az őszi választás előtt
a ferencvárosi ellenzék még a közelében sincs annak, hogy megállapodjon az előválasztással kapcsolatban.
"Ez nemcsak az egyesült ellenzék politikai hitele, hanem a remélt ellenzéki testületi többség csorbulása miatt is megengedhetetlen. Az ellenzéki választók egyszerű átverése lenne" - összegzett Baranyi.
Számos budapesti kerülethez és vidéki nagyvároshoz hasonlóan Békéscsabán is több részre szakadt az ellenzék, így minden bizonnyal a békési városban sem valósul meg a teljes ellenzéki egység az őszi önkormányzati választásra. Múlt hét hétfő késő délután ugyanis a helyi MSZP és a helyi Liberálisok három perc különbséggel tettek közzé hasonló tartalmú közleményt közösségi oldalukon, amelyben a Jobbikot támadták az összellenzéki összefogás széthullásáért. Nem sokat késett a válasz, kedden Kocziha Tünde, a Jobbik helyi politikusa reagált a baloldali pártok vádjaira. Álláspontja szerint nem ők, hanem az MSZP lépett ki az összefogásból, és nekik köszönhető, hogy a tárgyalások nem jutottak előre. Ezt azzal toldotta meg, hogy azt írta, a csabai szocialisták és LMP-sek "az ötéves önkormányzati ciklus alatt nem fejtettek ki tényleges ellenzéki magatartást". A szocialisták nem hagyták annyiban, és egy személyeskedő, Koczihát támadó közleménnyel álltak elő, amivel egészen biztosan nem segítettek a helyzeten. A Jobbik és az MSZP békéscsabai konfliktusának hátterében az áll, hogy
az ellenzéki pártok nem tudtak megegyezni a közös polgármesterjelölt személyében,
ugyanis a Jobbik nem zárkózik el Szarvas Péter jelenlegi városvezető személyétől, a baloldal viszont igen. Jelen állás szerint a Jobbik nem indít jelöltet, és nem is áll be a kormánypártinak tartott, független színekben politizáló Szarvas mögé, a balliberális pártok pedig önálló programalkotásba kezdtek. A városvezető, illetve neki a támogatása kapcsán alakult ki a feleket végletesen megosztó vita: ki is a valódi ellenzéke helyben a Fidesznek?
Az Origo elsőként írta meg, hogy Soroksáron a Jobbik és a Demokratikus Koalíció hajba kapott a kompenzációs lista vezető helyén, aminek következtében
megrekedtek az ellenzéki tárgyalások.
A jobbikos Bereczki Mikós a XXIII. kerületi ellenzék polgármesterjelöltjeként magának követeli a pozíciót, csakhogy ezzel nincs egyedül, hiszen Gyurcsány Ferencék is igényt tartanak a befutónak tűnő helyre. A vita leágazódásaként az egyéni körzetekben sem tudtak megállapodni a felek, állítólag a baloldali pártok maguk között sem tudnak dűlőre jutni a leosztásban, így három hónappal az őszi választás előtt továbbra sincs egyezség a hogyan továbbról. A városrészben azt pletykálják, a soroksári DK-nak egy másik kerületből határozzák meg a politikai irányvonalát, így a balhé mögött minden bizonnyal komolyabb erők állnak.
Törökbálinton is teljesen szétesett az ellenzéki együttműködés. Még július elején látott napvilágot, hogy a városban 2018 novembere óta zajlottak az egyeztetések „a helyi lokálpatrióták és az ellenzéki politikai pártok között, ennek eredményeképpen a jelöltek a Törökbálint Holnap Egyesület színeiben mérettetik meg magukat októberben". Az összefogás három hetet sem ért meg, mivel csütörtökön a helyi MSZP egy olyan szórólappal lepte meg a helyieket, amiből kiderült, nem kérnek az összeborulásból.
A XX. kerületben sem sikerült tető alá hozni a teljes körű ellenzéki megállapodást, ugyanis a Jobbik Bencsik János budapesti elnök személyében külön jelöltet állított. A Momentum beállt mögé, szembe helyezkedve a baloldali blokkal, akik szintén saját aspiránsban gondolkodtak. A liberális párt azonban nem sokkal később meggondolta magát, és otthagyta a jobbikos politikust. Az eset pikantériája, hogy mindez a szocialisták, az ellenzék közös jelöltjét bemutató közleményéből derült ki, ugyanis a támogató között váratlanul felbukkant a Momentum neve.
Sopronban a Párbeszéd nem tudja támogatni a többi ellenzéki párt (DK, Momentum, Jobbik, LMP és MSZP) által tető alá hozott megállapodást. Emiatt több vezető ellenzéki politikus megalakította a Leghűségesebb Városért elnevezésű csoportot, amely elindul az őszi önkormányzati választáson. "A többi ellenzéki párt összefogását a Párbeszéd jelenlegi szervezete nem tudja támogatni" - fogalmazott Jakál Adrienn, a Párbeszéd megyei elnöke sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a korábbi választások eddig azt bizonyították, az üres összefogások nem vezetnek sikerre, nem elég pártlogókat egymás mellé sorakoztatni, hanem tartalommal kell feltölteni azokat.