Böröcz László elsőként azt a kérdést vetette fel, hogy hogy kerültek a ma már tapasztalt politikusnak számító, fent említett fiatalok a Fidelitasba?
Dömötör Csaba parlamenti államtitkár válaszában elmondta, hogy a 2002-es választás óta vesz részt aktívan a közéletben, azóta minden kampányban szerepet vállalt.
Közölte, hogy
hozzá hasonlóan a Kossuth téri nagygyűlést követően sok ezer fiatal csatlakozott a Fideszhez, őket ezért Kossuth téri generációnak is lehetne nevezni.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott 1994-ben csatlakozott a Fideszhez, mert akkor még nem igazán értette, hogy a volt kommunisták hogy tértek vissza.
1998-tól önkormányzati képviselő lett, a Fidelitasba szintén '98-ban lépett be, és megalapította annak az egri tagozatát.
Ez lett az első vidéki Fidelitas-szervezet.
Ágh Péter úgy került kapcsolatba a jobboldallal, hogy 1998-ban meghallgatta Orbán Viktor miniszterelnök beszédét, és lényegében ez inspirálta később a politikai pályafutás felé.
Nem csak a pozíciókért csináljuk a Fidelitast
– tette hozzá,
a Fidelitasban jó és maradandó dolgokat akarunk alkotni.
Ovádi Péter még szülővárosában, Veszprémben találkozott először a Fidelitasszal. A szervezet keretén belül a munkát kampánnyal kezdte.
Gyopáros Alpár Csornán csatlakozott a Fideszhez, majd később a Fidelitashoz is, amely szerinte
Európa legerősebb ifjúsági szervezetének számít.
Böröcz László kiemelte, hogy 2016-ban volt 20 éves a Fidelitas, van egy fejlődési pályája az ifjúsági közösségnek, most már egy alumni szervezetet is létrehoztak.
Majd így folytatta:
Hogy láttátok 2010 előtt az ellenzékben politizáló Fideszt és Fidelitast, a 23 millió románozást, a gazdasági csődöt, a gyurcsányizmus időszakát, amikor állandóan harcolni kellett? Továbbá, mi változott 2010 után?
Dömötör véleménye alapján
a jobboldal sikereit az tette lehetővé az elmúlt években, hogy van erős vezetője, világos terve azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne előrelendíteni az ország ügyeit, emellett erős a társadalmi beágyazottsága.
Ez utóbbi alapjait az ellenzéki időszakban sikerült megteremteni szívós munkával – fűzte hozzá.
Nyitrai szerint kormányon lenni sokkal jobb, mint ellenzékben, ugyanakkor ez sokkal nagyobb felelősséget kíván, nem csak rangot jelent. Ellenzékben nehezebb lenni, akkor a kormányzásra való felkészülésre kell helyezni a hangsúlyt – mondta.
A miniszterelnöki megbízott véleménye alapján, a Fideszen és a Fidelitason belüli építkezés évei után, 2010-ben az volt a kérdés, hogy kivezessük az országot a csődből.
Nyitrai emlékeztetett rá, hogy
2002 körül, ha valaki magyar zászlót tűzött ki a lakására, akkor fasisztának nevezték, ez ma már szerencsére nincs így, most őszintén el lehet mondani egy sportversenyen, hogy hajrá magyarok, sőt, a magyar zászló használata is szabad.
A politikus kijelentette, hogy a 2003-as gesztenyéskerti nyilatkozattal vált a Fidesz igazi szövetséggé, aminek része a Fidelitas.
A Fidelitas mindig megmondta, hogy miről szólt a nemzet, például Medgyessy Péter volt miniszterelnök ellen is tüntetést szervezett – nyomatékosította álláspontját.
A miniszterelnöki megbízott szerint
a 2008-as, „háromigenes népszavazás” után lett biztos, hogy 2010-ben nyer a jobboldal. A kampányból természetesen a Fidelitas is kivette a részét,
elsősorban a tandíj kérdésében.
2010-ben világos felhatalmazással elküldtük a szocikat, oda, ahová valók, és ebben a Fidelitasnak is volt szerepe, ezt pedig azóta is folytatjuk
– fűzte hozzá Nyitrai.
A politikus hangsúlyozta, hogy
a Fidelitas a leghazafiasabb és a legbátrabb fiatalok köre.
Orbán Viktort idézve elmondta, hogy a 68-asok és 90-esek a lázadók két kategóriája, a 68-asok tették tönkre Európát, és a 90-esek vívták ki a szabadságunkat, az utóbbi generációnak az örököse a Fidelitas.
Hiába vagyunk kormányon, mégis mi vagyunk a lázadók, mert ki merjük mondani, hogy konzervatívok vagyunk
– hangsúlyozta Nyitrai.
Böröcz László hozzátette, hogy
a Fidelitas tagjai tenni akarnak az országért, a közösségért, nem csak a pozíció kell nekik.
A Fidelitas elnöke ezt követően a nemrég indult Magyar Falu Programról kérdezte Gyopáros Alpárt, aki a program kormánybiztosa.
Gyopáros közölte, hogy csökkent a falvak népességaránya a városokhoz képest, a rendszerváltás után „menekültek” a fiatalok a falvakból, de
mostanra megfordult ez a tendencia, mert a fiatalok vágynak vissza vidékre, már 100 ezer fölött van azon fiatalok száma, akik igényeltek családi otthonteremtési támogatást, és harmaduk falvakban él.
Szerinte a kisközösségek még léteznek a falvakban, és ezeknek a fennmaradása egy fontos dolog.
„Ez nyilván a fiatalokon múlik” – tette hozzá.
A kormánybiztos kiemelte, hogy
a rendszerváltás óta soha nem támogatták úgy a falvakat, mint most.
Böröcz László az ellenzék világlátását szemléltetve elmondta, a Fidesz közel 3 millió szavazóját lepatkányozó, a határon túli magyarok ellen plakátokkal uszító, az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő hozzáállását a kormány egyik családpolitikai vívmánya, a nagyszülői gyed iránt.
Bangóné szerint „a nagyszülői gyed felháborító, mert a Fidesz el akarja venni a nagyszülők pihenési lehetőségét...”
„Ilyenkor nincs mit magyarázni” – fűzte hozzá Böröcz.
Ovádi Péter véleménye alapján a siker kulcsa, hogy fiatalokkal kell dolgozni, az ő csapatában szinte csak fiatalok voltak és vannak.
Az egykori fidelitasos képviselő egyébként a 2018-as országgyűlési választásokon az álfüggetlen Kész Zoltántól szerezte vissza
a Fidesz számára a veszprémi mandátumot.
A beszélgetés végén elhangzott néhány kérdés a közönség részéről.
Többek között azt kérdezték Dömötör Csabától, hogy mi a véleménye a budapesti, ellenzéki előválasztás győzteséről, Karácsony Gergely zuglói polgármesterről.
A budapesti főpolgármester-választás kapcsán Dömötör elmondta,
Karácsony Gergely sokféle megközelítésben is alkalmatlan, elég megnézni, hogy Zuglóban hogyan menekül a felelősség elől
– zárta a kerekasztal-beszélgetést a parlamenti államtitkár.