Miért volt szüksége Magyarországnak egy kikötőhelyet vásárolnia Triesztben?
A magyar gazdaság egy exportorientált gazdaság. Az ország teljesítményét nagyban meghatározza, hogy a hazai cégek milyen mértékben tudják a termékeiket eljuttatni a külpiacokra. A magyar termékek versenyképességét több tényező is befolyásolja, az egyik legfontosabb pedig a logisztikai lehetőségek. Viszont amikor exportról beszélünk, akkor egy nagyon komoly logisztikai kihívás is felmerül. Elengedhetetlenül fontos a szállítás megbízhatósága és gyorsasága. Azok a magyarországi vállalatok, amelyek tengeren exportálnak, mindezidáig versenyhátrányban voltak azon országok vállalataival szemben, amelyek rendelkeznek tengerparttal.
A magyar kikötő a magyarországi vállalatok számára megbízhatóságot és kiszámíthatóságot jelent majd, ami üzleti megtérülést garantál a magyar cégeknek.
Trieszt az egyik legközelebb fekvő tengeri kikötő Magyarországhoz képest. Úton és vasúton is elérhető 24 óra alatt. A kikötő kapacitása elég ahhoz, hogy a magyar exportáló vállalatok igényeit ki tudjuk elégíteni.
A magyar gazdaság mennyit profitálhat a beruházásból?
A magyar kikötővel Magyarország erősödik, hiszen a gazdaságnak és a vállalkozásoknak alapvető érdeke, hogy legyen egy magyar kijárat a tengerre. A megtérülés pedig már most nyilvánvaló a kikötőt övező érdeklődés alapján. A magyar és nemzetközi cégek a raktározásért, logisztikáért, szállítmányozási szolgáltatásért jelentős összegeket fognak fizetni, ami egyértelműen jó a magyar nemzetgazdaságnak.
Miért pont Triesztre esett a választás? A projekt bírálói szerint lett volna más lehetőség is.
Tárgyaltunk a szlovénekkel Koperről is. Kiderült, hogy az együttműködés nem lehetséges, mivel a többpárti kisebbségi kormány egyes pártjai a külföldi befektetések kritikus infrastruktúra vonatkozásában nem akartak ilyen megállapodást.
Emellett
Trieszt forgalma az elmúlt években rendkívül dinamikusan nőtt, és a Magyarországhoz közel eső kikötők közül a legjobb szárazföldi szállítmányozási infrastruktúrával és fejlődési potenciállal rendelkezik.
Minden szempontból a legjobb megoldás volt.
Van-e előzetes becslés arra vonatkozóan, hogy mekkora áruforgalom-növekedés lehetséges a jövőben?
Az elmúlt években négyszeresére nőtt Trieszt és Magyarország között az áruforgalom. Ma már eljutottunk oda, hogy legalább naponta konténervonat közlekedik Trieszt és Magyarország között. A jövőben ennek a megduplázódását várjuk a kikötő üzembe helyezésétől.
Mikor indulnak meg a fejlesztések a kikötőben, és mikortól fogadhat hajókat?
Az adásvételi szerződést megkötöttük, ami majd az olasz hatóságokkal az ősz folyamán megkötendő megállapodással együtt lép életbe.
2016-ban a trieszti kikötő egy egymilliárd eurós fejlesztést indított el, és az olasz hatóságokkal megkötendő megállapodás rögzíti majd többek között, hogy a magyar terület fejlesztése hogyan kapcsolódik a kikötő teljes fejlesztéséhez.
A magyar kikötőrész fejlesztésére később létrejön egy magyar vállalat, ami felügyeli a 100 milliós fejlesztést is. Konzultálunk a másik három visegrádi országgal is, hogy bevonjuk őket a tervekbe is. Három év alatt el kell készülnie a kikötőnek.
A bírálók szerint a kikötő nem lesz képes elég nagyméretű hajókat fogadni, így pedig semmi értelme a beruházásnak.
Ezzel szemben a tény az, hogy a trieszti kikötőt azok a közepesnél nagyobb hajók tudják használni, amik a magyarországi vállalatok számára fontosak. A legnagyobb hajók a bevett gyakorlat szerint Rotterdamba vagy Pireuszba hajóznak be, ott kisebb hajókra pakolják az árut, ami így jut el többek között Triesztbe. A folyamat pedig visszafelé is így működik. Vagyis a hazai vállalkozások számára minden lehetőség adva lesz Triesztben.
Mennyiben segítheti ez a megállapodás a magyar-olasz gazdasági kapcsolatok további erősödését?
Világosan mutatta az olasz kormány hozzáállását a kérdéshez, hogy Matteo Salvini személyesen volt jelen a bejelentésen.
Mára Olaszország a negyedik legfontosabb kereskedelmi partnerünk.
A jövőben tovább fog erősödni a két ország kapcsolata.
Ismét terítékre kerül az ENSZ migrációs paktuma. Jelenleg, hogyan zajlik ennek a végrehajtása?
Amikor tavaly megkezdődött erről a vita, akkor Magyarország már a folyamat elején jelezte, hogy teljes mértékben elutasítja azt a törekvést, ami legalizálná az illegális migrációt. Azzal próbáltak elaltatni minket még a folyamat elején, hogy ez a migrációs csomag nem lesz kötelező. Ez hasonló film volt, mint amit a brüsszeli kötelező kvóták esetében már láttunk.
Érthetetlen, hogy miért kell végrehajtási tervet készíteni egy olyan dokumentum mellé, amiről azt állítják, hogy ez nem kötelező, másrészt minden ilyen dokumentum hivatkozási alap lesz, beépül a nemzetközi jogalkotásba és a bírói gyakorlatba, tehát harcolni kell ellene.
Most újra a migrációs csomag végrehajtásáról volt szavazás az ENSZ-ben, és Magyarország ugyanúgy nemet mondott, mint a tavaly decemberi szavazáskor. A végrehajtási rendeletről szóló voksoláson az USA, Izrael, Lengyelország, Észtország és Magyarország szavazott nemmel, és egy visegrádi ország sem szavazta meg. Összességében világosan látszik, hogy az ENSZ-ben és Brüsszelben a bevándorlásparti erők egymást támogatva továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a bevándorláspárti javaslatokat áterőltessék.
A magyar alaptörvény mennyiben szabhat gátat a nemzetközi bevándorlási standardoknak?
A kormány minden eszközökkel harcol az illegális bevándorlás legalizálását célzó tervek ellen. Nem vagyunk egyedül, vannak szövetségeseink, de résen kell lennünk, mivel több esetben kellett már felemelnünk a szavunkat olyan brüsszeli dokumentumokkal kapcsolatban, amelyekben hivatkoznak az ENSZ Migrációs Csomagjára.
A lengyel és az észt külügyminiszterrel megállapodtam abban, hogyha bármelyikünk érzékel ilyen törekvést Brüsszel részéről, akkor azonnal jelezzük azt egymásnak.
Így lényegesen hatékonyabban tudjuk majd érvényesíteni az érdekeinket.