A kerek évfordulót ünneplő 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitóját a hagyományoknak megfelelően a református és katolikus lelkipásztorok ünnepi gondolataival nyitották meg szerda délelőtt a Lőrincz Csaba sátorban. Ezt követően Popa Ilona, a tábor programfelelőse köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve a 270 szervező munkáját, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy mindenki találjon kedvére való kikapcsolódási lehetőséget a 28 programsátorban.
A továbbiakban Albert Tibor, a házigazda Tusnádfürdő polgármestere köszöntötte a résztvevőket a tőle megszokott humorral. Hasznos tanácsokkal látta el a táborozókat a medvékkel kapcsolatosan, amelyektől meglátása szerint nem kell félni, de nem is kell bántani őket. Több székely vicc elmesélése előtt azonban komolyra fordította a szót a városvezető, aki megemlékezett az elmúlt egy év kiemelkedő székelyföldi sportsikereiről, megemlítve a Sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK, az FK Csíkszereda, a Csíkszeredai Imperial Wet, a Sepsiszentgyörgyi Sepsi-SIC, és a Csíkszeredai Sportklub megvalósításait. Az idei rendezvény Egy a tábor! mottójával kapcsolatosan Albert Tibor úgy fogalmazott:
sok próbálkozás volt már arra vonatkozóan, hogy más táborokat szervezzenek, de mégis a Tusványos az igazi, akár sár van, akár eső.
Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszéde elején arra kérte a jelenlévőket, hogy tegye fel a kezét, aki a fesztivál mind a harminc kiadásán jelen volt. A közönségben több kéz is a magasba lendült, többek között egy idős férfié is, a jelenetet pedig hatalmas taps követte. Potápi elmondása szerint a harmincadik évforduló kiváló alkalom arra, hogy visszatekintsenek az elmúlt évekre, és újabb célokat tudjanak megfogalmazni.
„A tábor az elmúlt évtizedekben lehetőséget teremtett arra, hogy olyan gondolatok tudjanak itt megszületni, amelyek azóta a nemzetpolitika alappillérei lettek. Ilyen volt a státusztörvény, az alaptörvény és ennek az a sarkalatos meghatározása, hogy
Magyarország a határon túli magyarságért felelőséget visel, a kettős állampolgárság és számos egyéb gondolat, amelyek nélkül ma Magyarország, a magyar nemzet és nemzetpolitika elképzelhetetlen lenne
– húzta alá az államtitkár.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a tőle megszokott módon immár harmincadikszor üdvözölte a megnyitón „Tusványos szabad köztársaság szabad polgárait". Mint mondta, a kerek évforduló okozta öröm együtt jár a harmincéves örökség tapasztalatainak, eredményeinek és kudarcainak számbavételével is. „Az együttlétünk és a múltidézés mindig a jövőbelátás, jövőbemutatás, jövőépítés szándékával történik. Tusványos harmincéves története a Kárpát-medencei magyarság rendszerváltás utáni három évtizedének története is egyben. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy ami velünk az elmúlt harminc évben megtörtént, jó és rossz, azt itt a Bálványosi Nyári Szabadegyetem valamely fórumán valaki vagy már előre megmondta, vagy utólag kielemezte, megmagyarázta és felmutatta az igazságot. Azt mondhatjuk, hogy Tusványoson folyamatosan történelmet írunk. Egyrészt úgy, hogy megnézzük, mi történt velünk, és azt kielemezzük, ennek alapján pedig a jövőt próbáljuk alakítani" – emelte ki Toró T. Tibor, aki a folytatásban felidézte azokat a témákat, értékeket és célokat, amelyek jegyében elindították három évtizeddel ezelőtt a tábort, és amelyek ma is ugyanúgy időszerűek.
Végül Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szólt a jelenlévőkhöz, és megemlékezett azokról a Tusványos életében meghatározó szerepet betöltő személyekről, akik már nincsenek közöttünk. Azt is kiemelte, hogy egy egyedülálló műfajt alkottak az elmúlt harminc évben, de a szabadegyetem és a fesztivál egyesítésénél még fontosabb az, hogy egy nonprofit rendezvényről van szó. Németh ezt követően még négy harmincadik évfordulót említett meg a tábor mellett: beszélt a rendszerváltozásról, a magyar nemzetpolitikáról, a közép-európai építkezésről és az európai újraegyesítés folyamatáról. Utóbbi kapcsán kihangsúlyozta: Magyarország elkötelezett az európai egység gondolata mellett. „Van azonban egy de.
Mi a nemzetek Európájában gondolkodunk, és ez az európai vízió szembemegy azzal az agresszív utópiával, amelyik nagyon erősen lángra kapott Európa-szerte. Európaiak vagyunk, de másként.
Egy olyan módon, amit mi a nemzetek Európájának a fogalmával írunk le, és tisztában vagyunk azzal, hogy hosszú menetelésre kell felkészülnünk ezen az úton. Készen állunk erre, és amíg az erőnk engedi, illetve amíg a politikai felhatalmazásunk meglesz a magyar emberektől határon innen és túl, ezen az úton fogunk továbbhaladni" – szögezte le.
Szerző: Iszlai Katalin, szekelyhon.ro