Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Annak ellenére, hogy az Európai Néppárt nyerte meg a májusi európai parlamenti választást, mégis a balliberális brüsszeli körök Frans Timmermanst vették elő, mint bizottsági elnökjelöltet.
Ez egy furcsa, de nem meglepő húzás volt azok részéről, akik nem tudták elfogadni az EP-választás eredményét. Ezzel az antidemokratikus döntéssel szálltak szembe a visegrádi négyek
– minderről Boros Bánk Levente beszélt az Origónak.
A Médianéző Központ igazgatója szerint a vasárnap óta zajló uniós csúcs teljes mértékben bebizonyította, hogy
a visegrádi négyek vezetői képesek felülkerekedni a pártérdekeiken, és egységesen kiálltak és kiállnak a közép-európai érdekek mellett.
A politológus szerint az elmúlt napokban teljesen egyértelművé vált, hogy a visegrádi országok egyszer és mindenkorra megkerülhetetlen tényezők lettek az Európai Unióban.
Boros Bánk szerint az unió keleti bővítése óta ez volt a mostani legnagyobb siker a közép-európai országok számára. Világosan kiderült, hogy nem vezet eredményre a visegrádi országok körében az a hozzáállás, hogy a saját útjukat járják, mivel a régi és nagy tagországok nagyon könnyen semmibe tudták venni az ő érdekeiket.
Boros Bánk úgy látja, míg a korábbi évtizedekben a V4-ek körében a verseny volt a domináns, de pont Orbán Viktor miniszterelnök ismerte fel azt, hogy csak egy szoros együttműködés hozhat sikert az uniós színtéren.
Orbán Viktor volt az, aki hosszú évek óta a visegrádiak körében arra helyezi a hangsúlyt, hogy miben tudnak az érintett államok együttműködni, és nem azokat a kérdéseket helyezi előtérbe, amiben adott esetben nincsen egyetértés
- tette hozzá.
Boros Bánk Levente arról is beszélt, hogy az elmúlt napokban világossá vált az is, hogy csak olyan személyek kerülhetnek az uniós vezetői posztokra, akik összekötik a régi és az újonnan csatlakozott tagállamokat. A tárgyalások megmutatták, hogy
megváltoztak az erőviszonyok az EU-n belül, mivel a visegrádiak azt is el tudták érni, hogy a múlt hétvégén, a nagy tagállamok között született oszakai megállapodást megakadályozzák.
Mindez persze kényelmetlen az eddig stabil pozícióban lévő nyugati országok számára, de ezt a mostani politikai helyzetben el kell fogadniuk.
Mint arról korábban beszámoltunk, Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. A visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust, ha arra kerül sor a vasárnap kezdődött, eredetileg egynaposra tervezett rendkívüli uniós csúcstalálkozó harmadik napján.
