Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.
"Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne" -
fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.
Itt, Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat - mondta Orbán Viktor. Közölte: Sopron különleges helyet foglal el a magyarok szívében, mindig is a hűség városa volt.
Ezt sosem felejtjük el, és minden magyar gyereknek tanítják az iskolában, hogy a soproniak Magyarország feldarabolásakor, a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat.
Azt sem felejtjük el, hogy 30 éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést, az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette - emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.
A magyarok a németekhez fűződő kapcsolatukat mindig is különleges viszonynak látták. "Régi dolog ez", régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink - fűzte hozzá a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette:
mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének, mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi "azzal a lendülettel" és az egyesített Németország támogatásával "bemasírozhatunk" a NATO-ba és az EU-ba.
Így lett Helmut Kohl egykori német kancellár a magyarok hősévé, ezért övezi itt személyét kultusz a mai napig - tette hozzá.
A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta - mondta Orbán Viktor.
Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát elűzték és kitelepítették, ami olyan fájdalom, amely sosem múlik el, legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött. A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 30 éve újra szabad Magyarország polgárainak megtiszteltetés, hogy ezen a napon idelátogatott a német kancellár. O
rbán Viktor a magyar emberek, a nemzet nagyrabecsülését fejezte ki Angela Merkelnek, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának 14 éve a vezetője.
A német kancellár saját hazáján túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért és egész Európa újraegyesítéséért - közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta,
Európa alapját a független és szabad nemezetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.
Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon "a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat". Azt kívánta, a kancellár munkáját kísérjék további sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése.
Angela Merkel német kancellár arról beszélt Sopronban, hogy a Páneurópai Piknik célja az volt, hogy megünnepeljék az európai békét. Azon a nyáron a magyar kempingekben rengeteg keletnémet állampolgár nyaralt. Hamar értesültek ők is a rendezvényről, és százával indultak el Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba. A német kancellár elmondta, hogy a piknikből a legnagyobb keletnémet menekültáradat lett, és egy világraszóló esemény.
Merkel szerint mindenki emlékezett arra, hogyan tiporták el a szabadságot a szovjet érában 1989 előtt.
Ám a magyar határőrök nem lőttek, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amivel a szolgálati szabályzat fölé helyezték az emberséget.
Merkel elmondta, hogy később leomlott a berlini fal és Európa megosztottsága véget ért.
A német kancellár arról is beszélt, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni. Mi németek mindig nagy hálával és köszönettel tartozunk a magyaroknak az akkori tettekért. Merkel köszönetet mondott a magyaroknak, és Magyarországnak a német egység megteremtésében játszott szerepéért. A német kancellár elmondta,
hálával tartoznak azoknak is, akik Lengyelországban, Csehszlovákiában és az NDK-ban küzdöttek a diktatúra ellen.
Sopron a példája annak, hogy mi mindent el tudunk érni, ha kiállunk az értékeink mellett – mondta Merkel. Sopron a szimbóluma a humánus Európának – tette hozzá. Egy nemzet jóléte mindig függ a teljes Európa jólététől, Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire a vitás kérdésekben tudunk kompromisszumot kötni - mondta a német kancellár.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy világszerte továbbra is harcolni kell a menekülést és az üldözést okozó dolgok ellen.
Ma Magyarország és Németország közösen alakítja a jövőt egy egységes Európában -
tette hozzá. Menjünk tovább a szabadság és az egység útján, ebben nekem is erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre - hangsúlyozta a német kormányfő. Ma sokat jelent számomra, hogy itt lehetek, azon a helyen, ahol 30 évvel ezelőtt világtörténelmet írtak – zárta beszédét Merkel.
Erdő Péter, esztergomi bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek arról beszélt az ökumenikus istentiszteleten, hogy Magyarországon az egyház évszázadok óta ünnepli az államalapítás ünnepét augusztus 20-án. A magyar közösség azonban már korábban is létezett, és erről több forrás is megmaradt – tette hozzá.
Harminc éve kezdődött meg a vasfüggöny lebontása és később leomlott a berlini fal, így pedig létrejött az európai népek szabad találkozása –
mondta Erdő Péter. A bíboros szólt arról is, István a kereszténység szilárd alapjára építette fel az országot.
István király nemcsak a saját, hanem a többi nép értékeit is elismerte, és szem előtt tartott azt a bibliai alapszabályt, miszerint amit magadnak nem akarsz, azt másnak se kívánd –
mondta Erdő Péter. Emlékeztetett arra, hogy István korábban rengeteg nép eltűnt a történelem színpadáról, de a magyarok erős királyságot tudtak építeni, és ma is léteznek. Az esztergom-budapesti érsek arról is beszélt, hogy a keresztény hit teszi lehetővé, hogy tiszteljük saját és más nemzeteket is.
Amikor 30 évvel ezelőtt megkezdődött a változás, akkor örültünk a nagyobb szabadságnak, és bíztunk benne, hogy Európában a keresztény örökség is elismerésre talál majd –
mondta Erdő Péter.
Balog Zoltán, református lelkész arról beszél, hogy fontos kérdés, hogyan bántunk a szabadsággal az elmúlt 30 évben, és hogyan sikerült ezzel élnünk. Az Emmi volt vezetője szerint elsősorban Istennek kell hálát adni azért, hogy 30 évvel ezelőtt visszaszerezte a térség a szabadságát, és leomlott a vasfüggöny.
Tóth Károly, a Soproni Evangélikus Gyülekezet lelkésze arról beszélt az ökumenikus istentiszteleten, hogy Sopron sok szálon kapcsolódott az elmúlt évszázadokban Németországhoz, így többek között a lutheri reformáció a városban jelent meg először a 16. század elején Magyarországon.
Gyülekezetünk évszázadok óta kétnyelvű, és ezért számukra különösen tragikus volt a magyarországi németek 1946-os elűzése.
A 30 évvel ezelőtti határnyitás a soproni evangélikusok számukra is fontos esemény volt – tette hozzá.