Zsiráfborjú született a Nyíregyházi Állatparkban

Alig egy hete 7 fősre bővült a Rotschild-zsiráf család a Nyíregyházi Állatparkban.

Rothschlild-zsiráf született a Nyíregyházi Állatparkban, így már hét zsiráf látható a sóstógyógyfürdői látványosságban.

A 450 nap vemhességi idő után világra jött nőstény borjú testmérete, a megszokottakkal ellentétben gyakorlatilag a bikákéhoz hasonlít.

A 175 centiméter magas és 60 kilogrammos állat egy órával születése után már biztosan állt a lábán.

Az ellés a múlt hétvégén, a látogatók szeme láttára indult el - közölte Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark oktatási osztályvezetője csütörtökön az MTI-vel.

Alig egy hete 7 fősre bővült a Rotschild-zsiráf család a Nyíregyházi Állatparkban. Forrás: MTI/Balázs Attila

A parkban eddig négy felnőtt nőstény és két hím élt, köztük a hétéves, Vanesa névre keresztelt anyaállat Lengyelországból, és az Árpi névre hallgató, az Európai Fajmegőrzési Program keretében Csehországból érkezett kilencéves apa. A csapat legifjabb tagja az első három napban az anyjával élt egy belső istállóban, majd csatlakozott a külső kifutóban zebrákkal és ritka antilopfajokkal élő zsiráfcsaládhoz.

A zsiráfok kilenc alfaját különítik el mintázatuk és afrikai élőhelyük alapján, a Nyíregyházi Állatparkban Rothschild-zsiráfok élnek.

A hatnapos Rotschild-zsiráfborjú (Giraffa camelopardalis rothschildi) a Nyíregyházi Állatpark Afrika kifutójában 2019. Forrás: MTI/Balázs Attila

A faj a zoológusként is elismert híres bankár, Walter Rothschild (1868-1937) után kapta nevét.
Eredetileg Ugandában, Kenyában és Dél-Szudánban őshonosak, ezért Uganda-zsiráfnak is szokták nevezni. Veszélyeztetett patásnak számít,

a természetben kevesebb mint hétszáz egyed él belőlük,

a világ állatkertjeiben pedig nagyjából 450 Rothschild-zsiráfot tartanak számon.

A zsiráfok az egyik legkülönlegesebb testfelépítésű emlősök, és egyben a világ legmagasabb állatai, testmagasságuk akár 4,5-5,7 méter lehet. A teljes magasságuknak csaknem a felét kitevő hosszú nyakukkal a lombkorona tetejét is elérik.

Eltérő magassága miatt a hímek és nőstények a fák különböző szintjein legelnek,

amely lehetővé teszi a köztük a táplálékért folyó versengés elkerülését, nyújtózkodásukat hosszabb mellső lábaik segítik. A zsiráfok rendkívül hosszú nyakában, hasonlóan az emlősállatok többségéhez, csak hét nyakcsigolya van, emiatt csak kis mértékben tudják nyakukat görbíteni. Bár a hosszú nyak és lábak a táplálkozáskor nagy segítségére vannak, iváskor problémát jelentenek. A legtöbb zsiráf ilyenkor azt a módszert követi, hogy mellső lábait szétterpeszti, nyakát pedig a víz fölé hajtja. Ebben a testhelyzetben viszont nagyon sebezhetőek, mert nem tudnak rúgni vagy gyorsan elfutni.