A konferencia Gyermekvállalás: anyagi kérdés című részében Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, ha egy országban megfelelőek a feltételek, akkor a családok több gyermeket vállalnak. A polgári kormány már bizonyította, hogy a magyar emberek érdekeire, a családok megerősítésére, és a gazdaság fejlesztésére alapozza politikáját.
A kormány családpolitikájában a gyerek az első, segítik a fiatalokat abban, hogy annyi gyereket neveljenek, amennyit szeretnének, a gyereket nevelőktől pedig átvállalják az ezzel járó terhek egy részét
– sorolta a pénzügyminiszter.
Kitért arra, hogy csak egy jól fejődő gazdaságban lehet a családok és a gyermekvállalás területén előrelépni. Ezért is nevezte fontosnak, hogy a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, dinamikusan fejlődik: 2019 második negyedében 5,2 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, a munkában állók száma másfél éve meghaladja a 4,5 milliót. A nettó átlagkereset 10 százalék feletti mértékben növekedett, ezzel együtt 85 százalékkal nőtt 2010 óta, így a gazdasági háttér megfelelő alapot jelent ahhoz, hogy a gyerekvállalás ne legyen teher.
Beszámolt arról, hogy a családbarát adórendszerben a családok 1900 milliárd forint kedvezményt kaptak, ami egymillió családnak jelent segítséget 2010 óta. A családok megerősítését szolgáló források 2010-óta 935 milliárd forintról 2228 milliárd forintra emelkedtek, az egy családra jutó támogatás pedig 785 ezer forintról 2 millió 57 ezer forintra nőtt. Magyarország költségvetésében 2020-ban családtámogatásra 1293 milliárd forinttal jut több, mint az előző évben.
A családvédelmi akcióterv támogatásait több mint 36 ezren igényelték, a babaváró támogatást több mint 23 ezer pár kérte.
Magyarország népesedési folyamatainak alakulása gazdasági szempontból is kulcskérdés.
Phillip Blond, politikai filozófus, a ResPublica think tank igazgatója szerint nem a pénz a legfontosabb a családteremtéshez, ahhoz az értékek kellenek. A társadalmi státusz fontos, és a házasságkötés is orientálja a gyerekvállalást – mondta, hozzátéve: a születésszámot a vallásos meggyőződés is növeli.
Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi kérdés-e, azt mondta, nem döntő jelentőségű a pénz, az embereket a kulturális tényezők befolyásolják a gyerekvállaláskor.
A probléma, hogy a családi élethez negatív jelentés társult, a családot úgy ábrázolják, ahol a nő rabszolgájává válik a család elvárásainak.
Lehetetlen olyan filmet találni, ahol a családot boldog közösségnek mutatják be.
Spéder Zsolt demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a teljes termékenységi arányszám 2 körüli értékével biztosított a népesség reprodukciója, ez lecsökkent a régióban, alacsony szinten stagnál. 30 év alatt megkétszereződött a gyerek nélküli nők aránya. Megfigyelhető, hogy 30 évvel ezelőtt a nők 50 százalékának két gyereke volt, 14-15 százalékuknak egy gyereke, míg a gyermektelenek aránya 8-9 százalék körül alakult.
Mára átlagosan a gyermektelenség duplájára nőtt, 25 százalékra emelkedett az egygyermekesek aránya.
Csökken a házasságban élők részaránya, nő az egyedül élők aránya is, a gyerekvállalás nem csak anyagi kérdés.