A múlt hét második felében Karácsony Gergely a Facebook-oldalára kiposztolta Ekrem İmamoğlu isztambuli és Sadiq Khan londoni polgármester gratulációjára írt válaszleveleit.
Az ellenzéki főpolgármester – nem meglepő módon –
elhallgatta az iszlám vallású, pakisztáni migráns hátterű londoni városvezető botrányait, és ehelyett valósággal hízelgett a munkáspárti politikusnak.
Karácsony – a válaszlevele alapján – konkrétumok nélkül „a közös értékeik érvényesülése" érdekében kíván a jövőben együtt dolgozni Sadiq Khannal.
Ugyan mik lehetnek azok a „közös értékek" amelyek összekötik a két baloldali, bevándorláspárti, Brüsszelnek szolgai módon megfelelni kívánó politikust, akik hozzá nem értésüket „zöld" mázzal igyekeznek leplezni már évek óta?
Ezek nyilván nem egyebek, mint
a bűnözés tolerálása, a migráció támogatása, illetve az Európai Uniónak való feltétel nélküli megfelelési vágy, ami azt jelenti, hogy Brüsszel érdekeit gondolkodás nélkül a nemzeti érdekek fölé helyezik.
További közös pont, hogy mindketten azt képzelik, hogy ők a nemzetközi közösség vezető politikusai, akiknek a városuk menedzselése helyett folyton külpolitikai témákban kell megszólalniuk, noha teljesen nyilvánvaló, hogy a legkisebb mértékben sem értenek hozzá.
Igaz, a városvezetéshez sem.
Karácsony esetében persze eleve lehetetlen városvezetésről beszélni, mint az mára teljesen nyilvánvaló, Budapestet nem az egykori zuglói polgármester irányítja, hanem Gyurcsány és Bajnai emberei, így neki marad a fellengzős, tartalmatlan nemzetközi locsogás.
Karácsony „természetesen" ezúttal sem írt arról egy szót sem, hogy Sadiq Khan alatt London – minden túlzás nélkül – a bűn városává vált,
hiszen a pakisztáni származású politikus teljes mértékben szemet huny a főleg migránsokból álló bűnbandák tevékenysége fölött és a terrorizmusra úgy tekint, mint egy természetes dologra.
Ahogy arról az Origo beszámolt - a BBC és a 888.hu 34 londoni rendőrőrs adataira hivatkozó statisztikái alapján -
2019. január 1. és szeptember 30. között 110 gyilkossági ügyben folytattak nyomozást a brit fővárosban.
Az esetek kétharmadában késes támadásról beszélhetünk, ami főleg a migránsok körében gyakori.
A kimutatás szerint a késeléses bűnesetek száma Angliában és Walesben 2014 óta 81 százalékkal növekedett. A vádemelések aránya viszont 20 százalékkal csökkent. A legszomorúbb adat, hogy a halálos késelések száma a legmagasabb azóta, hogy erről statisztikát kezdtek vezetni még 1946-ban.
Londonra vonatkozóan,
2018-ban 132 emberölés történt, ami azt jelenti, hogy évtizedek óta Sadiq Khan polgármestersége produkálta a legrosszabb számokat.
A brit fővárosban uralkodó állapotokat jól mutatja, hogy
a késelések száma 52, a lövöldözések száma 30, míg az emberölések száma 24 százalékkal emelkedett 2016 óta, vagyis amióta Khan a városvezető.
A brit Evening Standard című lap kikért hatósági adatokra hivatkozva azt írta, hogy 2017-18-ban átlagban
naponta 40 késekhez köthető bűntényt követtek el a Londonban.
A rendőrségnek összesen 29 232 olyan ügyben kellett intézkednie, ahol kést használtak fegyverként.
Ebbe beletartoznak a halálos és nem halálos kimenetelű támadások is.
A számokból az is kiderült, hogy
négynaponta öltek meg késsel egy embert az említett időszakban, 9030 alkalommal pedig megsebesítettek valakit.
A legtöbb támadást London Southwark városrészében követték el, összesen 1594 késes támadás történt, de a gyilkosságok száma is itt a legnagyobb, 17 embert öltek meg. A legsúlyosabb, hogy a főváros 33 kerületéből mindössze egyben, Bexley-ben nem történt halálos késelés a kétéves időszakban.
A statisztikák annyira lesújtóak, hogy még a londoni rendőrfőkapitány, Cressida Dick sem kertelt, egyenesen kimondta, hogy
40 éve nem volt ilyen súlyos a helyzet Londonban.
A brit statisztikai hivatal ráadásul tavaly júniusban tett közzé néhány adatot. Ezek alapján az azt megelőző egy évben összesen 14 987 bejelentés érkezett a londoni rendőrséghez késes támadásról.
Érzékeltetésképpen, hogy hogyan is formálódik a pakisztáni származású Khan Londonja,
ez a közel 15 ezer bejelentés a 38 százaléka az összes hasonló bűnügynek Angliát és Walest is együttvéve.
Szintén az Evening Standard írta meg még február elején, hogy a késelések kétharmadát 25 éven aluliak követik el.
Az összes bűntény 73 százalékát, tehát
négy esetből hármat pedig migránsok vagy migrációs hátterű bűnözők követnek el, ugyanígy az áldozatok 53 százaléka is ebbe a csoportba tartozik.
2018 februárjáig egyébként a gyilkosságok száma terén New York vezette a negatív statisztikát globális szinten, azóta az első helyet átvette London.
Mindkét városnak körülbelül nyolcmillió lakosa van, ám
hatszor valószínűbb, hogy valakit a brit fővárosban kirabolnak, és háromszor több nemi erőszak történik Londonban, mint New Yorkban.
A 2016. szeptember 22-i New York-i robbantások után a muszlim főpolgármester azt mondta, hogy
a terrortámadások a nagyvárosok életének természetes részei, amivel együtt kell élni.
Arról persze nem beszélt, hogy olyan nagyvárosokban, ahol nem élnek nagy számban muszlim migránsok, miért nincsenek terrortámadások?
Ilyen települések például a japán, a dél-koreai, a kelet-európai vagy a latin-amerikai nagyvárosok.
Egyébként
csak 2017-ben négy olyan terrorcselekmény történt Londonban, amelyet muszlim bevándorlók követtek el az Iszlám Állam nevében.
Khan saját bevallása alapján kerüli az alkoholfogyasztást, és nagyon hiányzik neki ramadánkor a reggeli kávéja.
Még polgármesterré választása előtt meglátogatott egy olyan Palesztináról szóló rendezvényt, amelyen a női és a férfi vendégek elkülönített bejáratokon érkezhettek meg a helyszínre.
A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint London lakosságának csupán a 44,9 százaléka angol nemzetiségű, a többi bevándorló vagy migráns hátterű.
A demográfiai tendenciák változásával magyarázható a pakisztáni főpolgármester 2016-ban történt megválasztása, illetve a magas bűnözési ráta és a terrorizmus elterjedése.
Mivel égető szüksége van a migráns hátterűek szavazataira, Sadiq Khan ezért érdemben soha nem fog fellépni a bűnözés ellen, és a jövőbeli újraválasztása érdekében még a terrorizmust is hajlandó bagatellizálni.