Jakab korábban kemény feltételeket szabott azért, hogy elvállalja a megroppant párt vezetését. Elnökjelölti szándéknyilatkozatában leszögezte, hogy csak akkor hajlandó elvállalni a tisztséget, ha
A Jobbik közleményéből azonban kiderült, az Országos Választmány nem támogatta a politikus utóbbi feltételét.
A Jobbik keddi országos választmányi ülésén a küldöttek nem támogatták az újonnan megválasztandó Országos Elnökség mandátumának két és fél évre hosszabbítását, hogy az a 2022-es országgyűlési választások után járjon le
- írták.
Emiatt a testület "jelentős többséggel" felkérte az elnökséget, vonja vissza a tisztújító kongresszus kiírását, és töltse ki az eredeti, 2020 májusáig szóló mandátumát. Az elnökség ennek eleget tett, így a párt jövő év tavaszán tartja meg rendes tisztújító kongresszusát.
Elfogadom a Jobbik országos választmányának döntését, nem leszek a párt elnöke
- közösségi oldalán így kommentálta Jakab, hogy a párt vezető testülete megfúrta elképzeléseit.
Csakhogy a történet nem ér itt véget, hiszen több kérdés is felmerül a mai belháborúra utaló történésekkel kapcsolatban. Ahogy mi is beszámoltunk róla, többen is pályáztak az elnöki székre, Jakab mellett Varga-Damm Andrea, a párt parlamenti képviselője, és Lokody Levente erdélyi politikus is ringbe szállt volna. Nehezen érthető: attól, hogy Jakab visszalépett a küzdelemből, miért nem lehetett megtartani a tisztújítást a maradék két politikus között? Ez a lépés így meglehetősen antidemokratikusnak tűnik, de nemcsak ez az egyetlen probléma. Sneider Tamás pártelnök a napokban bejelentette, nem kívánja tovább vezetni a Jobbikot, nem tervezi, hogy újra vezető tisztséget vállaljon. Ehhez képest a demotivált politikus újabb fél évet kapott a nyakába, ami további csapás a gyenge lábakon álló pártnak.
Tegnap megírtuk azt is, hogy Vona Gábor, a párt alapítója, volt elnöke bejelentette, kilép a Jobbikból.