Orbán Viktor miniszterelnök szerda délután fogadta a Karmelita kolostorban az orosz államfőt, miután nem sokkal 3 óra után landolt a gépe.
A tárgyalások végeztével tartott sajtótájékoztatóról az Origo percről percre tudósított.
Összesen nyolc megállapodást kötött a két kormány, ezek közül
Az aláírásokat követően Orbán Viktor kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés minél inkább javuljon.
Ha Európa nyugati és keleti fele, ha a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok jók, akkor azzal Magyarország is nyer
- tette hozzá. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy hosszú évekre visszanyúlik az a gyakorlat, amely szerint minden évben tartanak magyar-orosz magas szintű találkozót. A cél az volt, hogy minden évben lépjünk egyet előre. Visszatekintve azt lehet mondani, hogy voltak sikeres és kevésbé sikeres évek. Tavaly nagyot sikerült előre lépni - mondta a kormányfő.
Az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetése óta 2018 volt az első év, amikor a magyar-orosz kereskedelmi forgalom ismét nőtt, és meghaladta a 7 milliárd dollárt.
Az őszinteség a két ország közötti kapcsolat alapja - mondta Orbán Viktor.
Magyarország szándéka, hogy oroszországi beruházásokról, tőkebefektetésekről egyezzen meg a két ország, valamint hogy legyenek olyan exportképes magyar termékek, amelyeket az orosz piac befogad - közölte, megjegyezve, hogy Magyarországnak már vannak húsipari, állategészségügyi, gyógyászati és gyógyszeripari beruházásai Oroszországban.
Orbán Viktor az energetikai kérdésekről azt mondta, hogy "mi a szuverenitásra vagyunk fixálva". Mindez az energiára is igaz, és minden beszerzési forrás érdekel minket, szeretnénk, ha Oroszországon kívül máshonnan is be tudnánk szerezni. Másrészt nem akarunk függeni egyetlen tranzitországtól sem - tette hozzá. Minél több útvonalon érkezzen gáz Oroszországból - mondta. Ezért a Török Áramlat egy preferencia, minél hamarabb tudunk hozzá csatlakozni, annál jobb - mondta.
A magyar-orosz politikai együttműködésre is kitért Orbán Viktor, úgy fogalmazva: egyetlen ország sem tudja megváltoztatni a "házszámát", márpedig Magyarország egy Moszkva-Berlin-Isztambul háromszögben éli az életét, a magyar politika célja pedig az, hogy minden nagyhatalom érdekelt legyen a sikerében, különösen azok, amelyek regionális szempontból döntő befolyást gyakorolnak az életére. Ebbe illeszkedik a magyar-orosz együttműködés is, mert noha Magyarország természetesen a NATO-nak és az EU-nak is tagja, és az is marad, ez nem zárja ki bizonyos kérdésekben a politikai együttműködést Oroszországgal - közölte.
A migráció tekintetében is van együttműködés a felek között
- mondta Orbán Viktor.
A Közel-Kelet stabilitása terén is együttműködés van a két ország között, mivel ott is vannak magyar érdekek, ha az a térség destabilizálódik, akkor migránsok indulhatnak el Európa felé
- hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Érdekünk a katonai és politikai stabilitás Szíriában - tette hozzá. Megemlítette, hogy az együttműködés az Irakban élő kurdokra is kiterjed, mert az erbíli kurd kormányzatot Magyarország kiképzéssel, katonákkal és pénzügyileg is támogatja.
A migrációval kapcsolatban kifejtette, hogy a balkáni útvonalon, Törökország és Magyarország között ma is 96 ezer migráns tartózkodik, akik észak felé mozognak, ez pedig aggodalommal tölti el és határvédelemre kényszeríti Magyarországot.
A két ország közti politikai együttműködés egyik eleme a keresztény közösségek védelme is. Ez magyar részről a Szent István-i hagyományok része - mutatott rá.
Az Origo kérdésére elmondta, hogy a keresztények segítésében sokkal nagyobb Oroszország lehetősége. Magyarországnak ezzel szemben olyan tapasztalata van, hogy
a magyarok csak addig tudnak fennmaradni, amíg meg tudnak maradni a keresztény kultúrában, és kötelessége segíteni a bajba jutott keresztény közösségeket.
Ennek igyekszünk megfelelni. Konkrét segítségről fogunk tárgyalni - tette hozzá.
Magyarország Oroszországgal közösen egyházi épületeket állít helyre, és olyan gyárakat épít, amelyek hozzájárulhatnak a helybéliek élelmezéséhez. Magyarország ezen kívül iskolákat, kórházakat épít, falvakat állít helyre, ahová az elmenekült emberek visszatérhetnek
- mondta.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország nem enged a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelméből.
A fő kérdés, hogy mit lehet kezdeni azzal, hogy a kárpátaljai magyarok jogi diszkriminációt szenvednek el és fizikai veszélyben vannak.
Azt szeretnénk, hogy az ukránok elkötelezzék magukat a Velencei Bizottság által javasolt indítványok mellett a kárpátaljai magyarokat illetően - mondta Orbán Viktor.
A magyar-ukrán viszonyt a magyar-ukrán kontextusban kell értelmezni, míg az orosz-ukrán viszonyt a normandiai négyek tekintetében kell nézni.
Nem szabad a két értelmezést összekeverni - hangsúlyozta a kormányfő. A korábbi ukrán kormány nyíltan magyarellenes politikát folytatott, most pedig arra törekszünk, hogy tisztázzuk a nehéz kérdéseket.
Reményét fejezte ki egyúttal, hogy a kárpátaljai magyarok helyzete javulni fog az új ukrán vezetéssel, amellyel törekszik egy mielőbbi érdemi tárgyalásra. Azt is nyomatékosította: amikor Magyarország megfogalmazza az Ukrajnával kapcsolatos álláspontját, nem Oroszország miatt, vagy Oroszországra tekintettel teszi ezt, hanem a magyar nemzeti érdekekből kiindulva.
Az orosz államfő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az elmúlt évek együttműködése sikeres volt a gazdasági kapcsolatok területén.
Nagyon komoly dokumentumcsomagot írtunk alá, mindez pedig tovább mélyíti a magyar-orosz kapcsolatokat
- tette hozzá. Az orosz államfő örömtelinek nevezte, hogy tovább nőtt a két ország közötti áruforgalom. Az egyik most aláírt egyezmény lehetővé teszi az orosz energetikai export növelését - fűzte hozzá.
Mint mondta, Oroszország fontos partnernek tekinti Magyarországot az Európába irányuló gázszállításban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akadálymentes a két ország közötti energetikai együttműködés.
Az új megállapodás alapján 2025-ig szóló megállapodás született az olaj- és gázszállítások tekintetében
- mondta Putyin. Az orosz államfő a paksi bővítésről azt mondta, hogy a jelenlegi 40-ről 80 százalékra nő majd az erőmű magyar áramtermelésben betöltött aránya. Más közös ipari projektekről is szó volt a tárgyaláson - közölte, megemlítve a magyar folyami hajózást és a budapesti metró modernizációját.
Arról is beszélt, hogy a kulturális és oktatási területen is erős az együttműködés a felek között. Az orosz államfő szerint fontos normalizálni az EU és Oroszország kapcsolatát. Az ukrán válság megoldása is szóba került - tette hozzá. A szíriai konfliktusról azt mondta, hogy az országban halad az alkotmányos reform.
Az orosz elnök köszönetet mondott Orbán Viktornak, amiért kezdeményezte, hogy közel-keleti egyházi vezetőkkel is egyeztessenek Budapesten. Kiemelte:
Oroszország kész együttműködni a keresztények támogatásában Magyarországgal a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
Az Origo kérdésére azt mondta, hogy kötelességük segíteni az üldözött keresztényeken. A fő cél, hogy segítsünk a városok és falvak helyreállításában, a Közel-Kelet ugyanis a kereszténység bölcsője. A keresztények folyamatos üldöztetésnek és kizsákmányolásnak vannak kitéve - tette hozzá. Szorosan együttműködünk az adott országok vezetőivel. Vlagyimir Putyin azt is elmondta, hogy Oroszország Szíriában a keresztényeken kívül a muzulmán és zsidó lakosságnak is ad segítséget.
Az orosz államfő szerint hazánk érdekelt a Török Áramlathoz való csatlakozásban. Bízik benne, hogy az év végéig a Török Áramlat elkészül, és a bolgár és a szerb partnerekkel befejezik a munkát. Jövő év elejére elkészülhet a 15 kilométeres magyar szakasz is - tette hozzá.
A sajtótájékoztató után Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a két külügyminiszter jelenlétében egyházi vezetőkkel tárgyalt a Karmelita kolostorban. Ahogy azt közölték, konkrét segítséget fog nyújtani a két ország a közel-keleti üldözött keresztényeknek.