Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
MagyarországPongrácz BencePásztor FlóraAndrásfi TiborFucsovics MártonMarozsán FábiánHámori LucaMagyarország
Várhelyi Olivér nagykövetet, a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét jelöli Magyarország uniós biztosának Orbán Viktor miniszterelnök, aki ezt hétfő este Budapesten jelentette be. Előzőleg az EP jogi bizottsága nem támogatta az eredeti magyar jelölt, Trócsányi László biztosi kinevezését.
„Nem utasítottam el az elnök asszony kérését, de abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül a magyar nép helyett” – közölte a magyar kormányfő, aki ezért – mondta – egy technokratát jelölt a posztra, nem pedig egy politikai delegáltat. Megjegyezte, a portfólióban nem történt változás.
A miniszterelnök Várhelyi Olivért az EU működésének ismert szakembereként jellemezte.
Ursula von der Leyen szóvivője még korábban elárulta: az elnök asszony hétfő délután beszélt Orbán Viktorral telefonon, és új bizottsági tag jelölését kérte a miniszterelnöktől. Jens Flosdorff szerint az Európai Bizottság elnöke azt is a kormányfő figyelmébe ajánlotta, hogy a jelenleg már zajló biztosi meghallgatások miatt minél gyorsabban elő kell állni egy új névvel.
Várhelyi először a dániai Aalborg Egyetemen végzett európai jogtanulmányok mesterszakot, emellett a Szegedi Egyetemen is szerzett jogi diplomát, és már 1995 óta az európai uniós csatlakozással kapcsolatos munkát végez: először az ipari, majd a külügyminisztériumban dolgozott a magyar csatlakozást előkészítő jogi osztályokon.
2001-ben ment először Brüsszelbe az EU-hoz rendelt állandó képviseletre,
majd 2003 és 2006 között már Magyarország az EU-hoz rendelt állandó képviselete jogi állományának vezetője volt.
Ezután hazatért, az igazságügyi minisztériumban 2006 és 2008 között felelt az uniós közösségi jogi osztályért. 2008 és 2011 között dolgozott az Európai Bizottságnak, majd 2011-ben nevezték ki az állandó képviselet nagykövethelyettesének. Innen 2015-ben jutott el a képviselet vezetéséig.
A Magyar Nemzet 2017-ben ugyan arról írt, hogy a neve felmerült esélyesként a külügyminiszteri posztra a 2018-as választást követően, ez a forgatókönyv nem valósult meg. Várhelyi saját magára sem politikusként, inkább karrierdiplomataként tekint. Várhelyi egyébként Twitter-oldalán végig támogatólag állt ki Trócsányi jelölése mellett, miután múlt csütörtökön a volt igazságügyi miniszter jelölését visszadobta az EP JURI-szakbizottsága, Twitterére annyit írt: a
jogállamiságnak győznie kell a politikai hisztéria fölött.
Várhelyi Olivér neve az után került elő, hogy hétfőn a jogi szakbizottság (JURI) fenntartotta véleményét, és ismét összeférhetetlenségről döntött Trócsányi László magyar biztosjelölt, illetve a román Rovana Plumb érdekeltségei miatt. A volt igazságügyi minisztert zárt ajtók mögött zajló ülésen, tizenkettő szavazat és kilenc ellenszavazat mellett bélyegezték alkalmatlannak a biztosi tisztségre. Ugyanez a voksolás gyakorlatilag már a múlt csütörtökön is lezajlott: akkor maga Trócsányi László is megjelent a testület előtt, hogy válaszoljon a JURI kérdéseire.
A hétfői ülésre az egykori miniszter új információkkal szolgált
- sőt a napokban a Nagy és Trócsányi-iroda is részletes magyarázattal állt elő -, ám a jogi bizottság második alkalommal is hajthatatlan volt, és leszavazta hazánk jelöltjét.
A teljes képhez tartozik, hogy a folyamat hemzsegett a jogértelmezési problémáktól,
Trócsányi és Plumb pedig elsőkként estek áldozatul az etikai vizsgálatnak.
Ez egy durva és gyáva akció volt a bizottság baloldali tagjainak a részéről – mondta Szájer József fideszes EP-képviselő, aki szerint
a szakbizottság által az ülés eredményeként kiállított levélnek gyakorlatilag minden pontja cáfolható.
Politikai lincselést folytattak Trócsányi László ellen, mert megvédte a magyar polgárokat a tömeges illegális migrációtól, és mert igazságügyi miniszterként ő volt a jogi határvédelem létrehozója – értelmezte a történteket a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja. A képviselőcsoport közleményében kijelentette,
újabb durva és gyáva politikai akciót hajtottak végre a bevándorláspárti erők, amikor az Európai Parlament jogi bizottságának hétfői ülésén úgy döntöttek, továbbra is megtorpedózzák Trócsányi László magyar biztosjelölt kinevezését.
„A bevándorláspárti politikusok sunyi módon egy összeférhetetlenségi eljárás mögé bújtak, ráadásul egy érdemi vita nélküli, zárt ülésen, egyértelműen hazug állításokat megfogalmazva döntöttek Trócsányi László jelöltségéről" – írták.
A diplomáciai és akadémiai körökben is elismert Trócsányi közleményében úgy fogalmazott: a történtek nemcsak a jogászt és gondolkodót sértik durván, hanem az egyént, magát az embert is.
A hivatkozott döntés valójában hazugságok, kontextusból helytelenül kiemelt és tendenciózusan talált tények összetákolt gyűjteménye
– írta, hozzátéve: amikor a jogászt sérelem éri, nincs más választása, minthogy megfontolja, hogy az igazát az illetékes bíróság előtt védje meg.
Olyan vádpontokban találták bűnösnek Trócsányi László uniós biztosjelöltet és a román jelöltet is, amelyek a saját országukban jogszerűnek számítanak, ebből is látszik, hogy politikai boszorkányper zajlott Brüsszelben - erről már Szabó Dávid József külpolitikai elemző beszélt. A szakértő emlékeztetett: Trócsányi László egykori igazságügyi miniszter már korábban felfüggesztette ügyvédi tevékenységét, sőt nemrégiben el is adta részesedését a saját nevével fémjelzett ügyvédi irodából.
Attól, hogy egy ügyvédi irodán rajta van az egykori alapító partner neve, az nem azt jelenti, hogy bármilyen anyagi haszna származik belőle – mondta. Szabó Dávid József szerint
a döntéssel kirajzolódik a bevándorláspárti és a bevándorlást ellenző erők közötti európai határ, és elkezdődött egy hadjárat az illegális migrációt nem támogatók ellen.
Ez két fronton zajlik: a kötelező kvóta ismételt felvetése az egyik, a másik pedig a jogállamisági kérdések emlegetése - jelentette ki.
