2019 első félévében az Európai Unióban Magyarországon és Romániában voltak a legolcsóbbak a lakossági földgázárak - derült ki a legfrissebb Eurostat-jelentésből.
Hazánkban 0,034 euróba kerül az a gázmennyiség, amiből egy kilowattórányi energiát lehet előállítani.
Ezzel szemben Svédországban 0,11 euróba kerül ugyanekkora gázmennyiség. Az elmúlt félévben 2018 hasonló időszakához képest a legnagyobb gázáremelés Bulgáriában (18,3 százalék), Lettországban (15,8 százalék) és Észtországban (14,2 százalék) volt. Ezzel szemben Dániában (1,7 százalék), Magyarországon (1,6 százalék) és Ausztriában (1,3 százalék) csökkentek az árak.
Az áramár tekintetében Magyarország a második legolcsóbb hely az Európai Unióban,
egyedül csak Bulgária van mögöttünk. Hazánkban 100 kilowattnyi elektromos áram 11,2 euróba került az idei első félévben, míg Bulgáriában 9,9 euróba. A legdrágább áramot Németországban vehetjük meg, ott 100 kilowattnyi energia 30,9 euróba került. A legnagyobb áramáremelés az idei első félévben Hollandiában volt, ahol több mint 20 százalékkal emelkedett az ár a lakosság számára.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Orbán-kormány 2012 végén fogott hozzá a rezsicsökkentéshez.A hat éve tartó rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar lakossági fogyasztók körében a korábbi elmaradások 46 százalékára csökkent a közműtartozások összege, a kikapcsolt lakossági fogyasztók száma pedig 57 százalékkal mérséklődött.
Mindez azt jelenti, hogy a családok 1446,4 milliárd forintot takarítottak meg a rezsiköltségeiken a legutóbbi ismert összesítés szerint.
A háztartásoknak 2019-ben sem kell többet fizetniük az energiafogyasztásért, a kormány az energiaárak mérséklésében elért eredményeket a villamos energia és gáz piaci árának emelkedése ellenére is fenntartja az idén. Ha a hatósági áremelés követte volna a tavalyi 2,8 százalékos inflációt, az a lakosságnak mintegy harmincmilliárd forintos többletköltséget jelentene.
A kormány intézkedései révén átlagosan 25 százalékkal csökkent a gáz, az áram és a távhő ára 2012 óta, vagyis a kormány a rezsipolitikájával mindenki számára érezhető módon segítette a számlák kifizetését.
A részletek kapcsán jó tudni, hogy a villamos energia lakossági szolgáltatásánál a nettó végfogyasztói árat a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal által megállapított rendszerhasználati díjak és a miniszter által megállapított egyetemes szolgáltatási árak összege adja. Az energiahivatal az általa alkalmazott módszertan alapján a rendszerhasználati díjakat átlagosan 4,9 százalékkal emelte 2019. január 1-jétől, míg a miniszter azonos mértékű csökkentésről döntött lakossági körben.
A földgáz végfogyasztói ára a teljes egyetemes szolgáltatói körben változatlan maradt ebben az évben.
A rezsicsökkentés kedvező hatásainak hosszabb távú érvényre jutása kapcsán érdemes megjegyezni: az európai uniós belső piaci irányelv ez év eleji tárgyalásakor sikerült elérni, hogy a magyar érdeknek megfelelő megállapodás szülessen. Ennek értelmében a tagállamok a háztartási fogyasztóknál időbeli korlátozás nélkül fenntarthatják a jövőben a hatósági árszabályozást a villamosenergia- és a földgázszolgáltatás területén.
Az alacsony áramár megőrzéséhez alapvető fontosságú, hogy felépüljön Paks2. Csak a két új reaktor üzembe helyezésével tudja Magyarország megőrizni a mostani nagyon alacsony lakossági áramárat, valamint teljesíteni az ország által vállalt 2030-es klímacélokat. Az utóbbi vállalás lényege, hogy 2030-re a hazai elektromos áram 90 százaléka mentes legyen a károsanyag-kibocsátástól.