Katasztrofális vereséget szenvedett Fekete-Győr román barátja, Dan Barna

Budapest, 2018. április 7. Fekete-Győr András, a Momentum elnöke a párt kampányzáró rendezvényén a fővárosi Remény Központban 2018. április 7-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A romániai államelnök-választás vasárnap megrendezett első fordulójának végeredménye alapján kijelenthetjük, hogy a liberális Momentum Mozgalom testvérpártjának, a centrista USR-PLUS pártszövetségnek a jelöltje - és társelnöke -, a súlyos korrupciós botrányba keveredett Dan Barna katasztrofális vereséget szenvedett, a szavazatoknak még a 15 százalékát sem szerezte meg. Barna pontosan nulla darab romániai megyében és fővárosi kerületben „győzött". A Momentum elnöke, Fekete-Győr András közben a közösségi oldalán mosakszik, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közel 6 millió euró uniós támogatás lenyúlásával gyanúsított román barátja nem jutott be a második fordulóba. „Természetesen" a Dan Barna elleni gyanúsítgatásokról ezúttal sem ír egy szót sem. A vereség miatt az USR-PLUS pártszövetség másik társelnöke, a szélsőjobboldali múltú, a 90-es években magyarellenes politikai szervezetekben is vezető szerepet vállaló Dacian Cioloș pellengérre állította Barnát.

A romániai elnökválasztás első fordulóját nagy többséggel, Klaus Iohannis eddig államfő, a nemzeti liberális PNL jelöltje nyerte meg, 37,79 százalékos eredménnyel. A második Viorica Dăncilă frissen megbuktatott szociáldemokrata (PSD) kormányfő lett, 22,32 százalékkal.

Ők ketten jutottak be a november 24-i második fordulóba.

A Központi Választási Iroda (BEC) szerint az adatok feldolgozottsága 98 százalékos. A hazai szavazatokat már teljes egészében feldolgozták, míg a diaszpórában a voksok feldolgozottsága 94 százalékon áll.

Az erdélyi magyarság jelöltje, az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor hatodik lett, 3,88 százalékkal. Ha ebből leszámítjuk a romániai diaszpórában leadott szavazatokat, akkor 4,14 százalék Kelemen eredménye.

Amióta külön tartják Romániában az államelnök-választást a parlamenti választásoktól - tehát 2009 óta -

ez a legjobb eredménye az RMDSZ-nek.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én. Forrás: MTI/Kiss Gábor

A választás legnagyobb vesztese egyértelműen a Momentum Mozgalom román testvérpártja, a centrista USR-PLUS pártszövetség,

amelynek jelöltje, Dan Barna a leadott szavazatok alig 14,95 százalékát szerezte meg.

Ezzel az „eredménnyel" Barna elvesztette azon lehetőségét, hogy bekerüljön a második fordulóba, igaz, nem is volt olyan közvélemény-kutatás, amely azt jelezte volna előre, hogy erre lett volna bármi esélye is a súlyos korrupciós botrányba keveredett politikusnak, aki ennek ellenére folyamatosan ezt sulykolta pártja szimpatizánsainak körében.

Ha leszámítjuk a diaszpóra voksait, akkor még siralmasabb a kép Barnára nézve,

Romániában ugyanis csak 14 százalékot kapott.

Barna a kampányban folyamatosan arról beszélt, hogy legalább a diaszpórában képes lesz nyerni, de ez sem jött össze neki. Ugyan jobban szerepelt a diaszpórában, mint Romániában, de ez is csak a szavazatok 27,64 százalékát jelente, míg Iohannis toronymagasan nyert a külföldön dolgozó romániaiak körében, 52,83 százalékkal.

A 2019. május 26-i európai parlamenti választáson az USR-PLUS 22,36 százalékot szerzett, ezzel a harmadik politikai erő lett, alig lemaradva a második helyezett PSD-től, amely akkor 22,5 százalékot kapott.

A visszaesés alig fél év leforgása alatt tehát több mint 7,5 százalékos!

A Fekete-Győr András által győzelemre esélyesnek állított Dan Barna

a negyvenegy megyéből pontosan nullában „nyert", míg Kelemen Hunor kettőben,

nem meglepő módon a két magyar többségűben, azaz Hargita és Kovászna megyékben.

Dan Barna Forrás: Wikimedia/Dan.chent

Az USR-PLUS jelöltje a főváros hat kerülete közül egyikben sem tudott győzelmet aratni, mindegyikben Iohannis diadalmaskodott.

Az összesített bukaresti eredmények alapján Barna 24,7 százalékkal a második lett, ami jelentős visszaesésnek számít, hiszen a mögötte álló pártszövetség a májusi európai parlamenti választásokat megnyerte Bukarestben, 41,1 százalékkal.

A Szeben megyei születésű Dan Barna a saját megyéjében is katasztrofálisan szerepelt,

mindössze 11,06 százalékot szerzett, szemben a szintén szebeni származású Iohannisszal, aki 66,74 százalékot kapott korábbi lakóhelyén.

A jelentős magyar lakosságú megyékben megsemmisítő vereséget szenvedett Dan Barna – Fekete-Győr a Facebookon mosakszik román barátja bukását látva

Hiába kampányolt a momentumos Fekete-Győr András november 3-án, Kolozsváron, az uniós támogatások lenyúlásával és haveri körökben való szétosztásával meggyanúsított román barátja, Dan Barna mellett, az első forduló eredménye után úgy tűnik, hogy

az erdélyi magyarok nem kértek belőle.

• A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján, a 84,61 százalékban magyarok lakta Hargita megyében csupán 3,75 százalékot szerzett Barna, míg Kelemen 77,73 százalékot.
• A 73,81 százalékban magyarok lakta Kovászna megyében sem remekelt Barna, alig 5,95 százalékot kapott, szemben Kelemennel, aki elvitte a voksok 61,39 százalékát.
• A szintén jelentő, 39,26 százalékos magyar lakossággal rendelkező Maros megyében is elbukott Barna, mindössze 11,1 százalékot kapott, Kelemen pedig 26,29 százalékot. Az RMDSZ jelöltje második lett, míg Barna csak a negyedik.
• A 35,22 százalékban magyarok lakta Szatmár megyében Barna 9,07 százalékot szerzett (negyedik helyezés), míg Kelemen 26,22 százalékot kapott, így ő lett a második.
• A 25,92 százalékos magyar lakossággal rendelkező Bihar megyében is alulmaradt Barna, 11,4 százalékkal (Biharban is negyedik lett), Kelemen itt 15,39 százalékot kapott, és a harmadik helyen végzett.
• Erdélyben a magyarok aránya még Szilágy megyében haladja meg a 20 százalékot, ott a magyarság aránya 23,07 százalékos. A Szilágyságban 15,44 százalékos eredményt szerzett Barna, ami ugyan kicsivel felülmúlja az országos 14 százalékát, de ez a megyében csupán a negyedik hely megszerzésére volt elég. A második természetesen Kelemen Hunor lett, 17,82 százalékkal.

A végeredmények alapján úgy tűnik, hogy ahol a magyarság nem az RMDSZ jelöltjére adta a voksát, ott a német nemzetiségű Iohannist részesítette előnyben, tehát nem a román Barnát.

2014-ben az államelnök-választás második fordulójában az erdélyi magyarok több mint 82 százaléka szavazott Iohannisra, ez várhatóan idén sem fog változni.

Mindeközben Fekete-Győr András Dan Barna katasztrofális eredménye tudatában a közösségi oldalán mosakszik.

A Momentum elnöke 180 fokos kommunikációs fordulatot véve, gratulált Kelemen Hunornak, noha ezelőtt két héttel még ellene kampányolt, felrúgva a magyar nemzetpolitikának azt az eddig meglévő konszenzusát, hogy - a Demokratikus Koalíciót (DK) leszámítva - minden magyarországi párt a külhoni magyar pártokat, ebben az esetben az RMDSZ-t támogatja a többségi nemzet politikai tömörülései, vagyis jelen esetben a román pártokkal szemben.

Egyébként arra még a Gyurcsány-féle nemzetellenes DK sem vetemedett, hogy román vagy szlovák pártokat támogasson, csupán közölték, hogy őket nem érdekli ez az egész, és senkit sem támogatnak a külhoni területeken.

A Momentum azonban túllépett a DK-n és az egykori SZDSZ-en a nemzetellenességben,

hiszen egyértelműen egy román párt (USR-PLUS) mellett állt ki, majd később ugyanezt tette felvidéki viszonylatban is a liberális Progresszív Szlovákia-Együtt pártszövetséget támogatva.

Fekete-Győr – bejegyzése folytatásában - persze csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a román barátja nem jutott be a második fordulóba, majd azt hazudta, hogy az USR-PLUS-ban több tucat magyar politikus vállal szerepet.

Nyilvánvalóan arról továbbra sem írt egy szót sem, hogy - a RISE Project oknyomozó portál által feltárt ügyek alapján - Dan Barna ellen vizsgálódik a Visszaélések Feltárására Szakosodott Csalásellenes Hivatal (DLAF), illetve a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), mert a gyanú szerint,

Fekete-Győr barátja közel 6 millió eurónyi uniós támogatást nyúlt le és osztott szét családi, illetve baráti körében.

A pénzt eredetileg szegény és fogyatékkal élő román állampolgárok felzárkóztatására hívták le, ők azonban semmit sem láttak belőle.

Fekete-Győr egyébként pénteken, a Mandinernek adott interjújában azt állította, hogy „a Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztály megerősítette, hogy Dan Barnának nincs köze ehhez az ügyhöz, politikai támadás alanya."

Fekete-Győr András Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Ezzel kapcsolatban csak az a probléma, hogy - információink alapján -

a Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztály nem létezik.

Több korrupcióellenes hatóság működik Romániában, mint például a DNA (Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség), a DLAF (Visszaélések Feltárására Szakosodott Csalásellenes Hivatal), a DGA (Országos Korrupcióellenes Igazgatóság), az ANI (Országos Feddhetetlenségi Ügynökség), illetve a DIICOT (Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság), de egyik magyar fordítása sem felel meg a fiktív Romániai Nemzeti Antikorrupciós Osztálynak.

A DNA és a DLAF pedig közölték, hogy vizsgálják Barna ügyét,

melyben konkrétan arra kíváncsiak, hogy a RISE Project oknyomozó újságírói által feltárt ügyekben megállja-e a helyét Barna gyanúsítása.

Az október 17-én kezdődött vizsgálat pedig még nem ért véget.

Pellengérre állította Cioloș Barnát

A vereség miatt az USR-PLUS pártszövetségen belül a PLUS elnöke, Dacian Cioloș, a szélsőjobboldali múltú, a 90-es években magyarellenes politikai szervezetekben is vezető szerepet vállaló, bukott román miniszterelnök máris

pellengérre állította Dan Barnát.

Kettejük mai közös sajtótájékoztatója egyébként nagyon feszült hangulatú volt, Cioloș 12:40-től félbe is szakította Barnát.

A G4Media román hírportál értesülései alapján Cioloș megpróbálhatja kiszorítani Barnát a pártszövetség vezetéséből.

Az USR-PLUS amúgy is úgy tervezte, hogy a jövő évi romániai parlamenti választáson Cioloș lesz a miniszterelnök-jelöltjük,

de felmerültek már olyan hangok, hogy őt kellett volna indítani az államelnök-választáson is, mivel Barna nem eléggé ismert, és még kezdő politikusnak számít, hiszen csak három és fél éve van a politikában.

A legtöbb román újság Barna bukását a tapasztalatlanságával, a markáns karakter hiányával, és természetesen az ellene felmerülő korrupciós gyanúsítgatásokkal magyarázza.