Soros álciviljei miatt kerülhetnek szabadlábra veszélyes bűnözök

Az elmúlt időszakban több, a magyar bíróságok által hozott botrányos ítélet rázta meg a hazai közvéleményt, ugyanis a bíróságok érthetetlen okoknál fogva engedélyezték, hogy feltételesen szabadlábra kerüljenek olyan közveszélyes bűnözők, aki később visszaesőkké váltak. A bírói gyakorlat kapcsán felmerült annak a gyanúja, hogy külföldről finanszírozott, a magyar igazságszolgáltatás szereplőinek érzékenyítő képzéseket tartó szervezetek jelentős szerepet játszottak a botrányos ítéletekben. A külföldről finanszírozott NGO-k közül kiemelkedik a Soros György finanszírozta Magyar Helsinki Bizottság. Az Origo a téma kapcsán megkereste ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, aki elmondta: örvendetes, hogy az OBH előző elnöke, Handó Tünde a bíróságok tekintetében megszüntette ezeket a képzéseket. Ugyanakkor az ügyvédeknek a Helsinki Bizottság még mindig tart ilyen jellegű, érzékenyítő tréningeket.

Ahogy arról az Origo már több alkalommal is beszámolt, a Magyar Helsinki Bizottság a hazai igazságszolgáltatás szereplőinek tartott érzékenyítő jellegű képzéseket, amelyeken két fő szempontot tartottak szem előtt, egyrészt

a bűnözők védelmét helyezték az áldozatok érdekei elé, másrészt a migránsokat próbálták meg pozitív színben feltüntetni.

A Helsinki Bizottság logója Forrás: Facebook

A Soros György által is pénzelt Helsinki Bizottság több száz bírónak, ügyvédnek és ügyésznek tartott érzékenyítő tréningeket, abból a célból, hogy a bűnözők jogait minél inkább kihangsúlyozzák, miközben az áldozatok védelmével nem sokat törődtek. Ennek az lett az eredménye, hogy

a hazai bíróságok számos bűnözőt helyeztek feltételesen szabadlábra, akik így a büntetésüknek csak a töredékét kellett letöltsék.

Számos esetben ezek a kiengedett bűnözők visszaesőkké váltak, jó példa erre a győri családirtó, aki a büntetése felét sem kellett letöltse, ráadásul annak ellenére engedték ki, hogy a büntetés-végrehajtás ezzel nem értett egyet, nem mellesleg a börtönben is volt fegyelmi ügye és új pszichológiai szakvélemény sem készült róla.

Megjegyzendő, hogy

a későbbi családirtót az a Szombathelyi Törvényszék helyezte feltételesen szabadlábra, amely engedélyezte Marian Cozma kézilabdázó egyik gyilkosának, Sztojka Ivánnak a szabadulását is,

4 és fél évvel azelőtt, hogy letelt volna a 13 éves büntetése.

Sztojka Iván a Cozma-per tárgyalásán. Igen, ő is jó magaviselet miatt szabadult korábban

Sztojka Iván is visszaesővé vált, ugyanis novemberben újra letartóztatták őt egy nő prostitúcióra kényszerítése miatt.

Egy másik nagyon fontos ügy, amiben

a Helsinki Bizottság érzékenyítette a magyar igazságszolgáltatás alkalmazottait, a migráció volt.

Ráadásul arra is volt példa, hogy a Helsinki Bizottság jogászai – főképp migránsok ügyében - bírósági képviseletet is elláttak, azaz előfordulhat, hogy az érzékenyítő kiképző szembekerül az érzékenyített bíróval a tárgyalóteremben.

Ennek részben az vetett véget, amikor

2019 májusában az Országos Bírói Hivatal egyértelművé tette, hogy nem támogatja a bírák részvételét a Helsinki érzékenyítő képzésein.

A magyar büntetés-végrehajtási szervezet, az Országos Rendőr-főkapitányság és az akkori Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal még 2017 októberében felbontotta megállapodását a Helsinki Bizottsággal.

Ugyanakkor az érzékenyített bírók akár továbbra is használhatják a Helsinkitől kapott irányelveket,

a magyar ügyvédeknek a sorosista szervezet pedig még gond nélkül rendezhet képzéseknek álcázott érzékenyítőket, továbbá folyamatosan toboroz migránsokat védő ügyvédeket.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a Helsinki Bizottság nemcsak a hazai porondon, hanem a nemzetközi színtéren is elszenvedett egy nagyon súlyos vereséget.

2019 novemberében ugyanis a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államnak adott igazat a menedékkérő migránsok tranzitzónában tartásával kapcsolatban, és kimondta, hogy

a röszkei tranzitzónában való tartózkodás nem számított jogellenes fogva tartásnak.

Ifj. Lomnici Zoltán szerint is problémás a Helsinki Bizottság gyakorlata

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origo megkeresésére általánosságban véve elmondta, hogy

a baloldali és liberális büntetőpolitika megengedőbb, mint a konzervatív, amely az eltérő ideológiai felfogásra vezethető vissza.

Ifj. Lomnici Zoltán Fotó: Polyak Attila - Origo

Arra is utalt, hogy a hazai jogvédőnek álcázott szervezetek rendre előbbit kérik számon az aktuális kormányzatokon. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a jobboldali kurzusok rendpártisága növelheti érdemben a polgárok biztonságérzetét.

Az alkotmányjogász szerint sokak számára megütközést keltő volt, hogy a külföldről finanszírozott szervezetek, mint például a Magyar Helsinki Bizottság érzékenyítő tréningeket tartottak magyar bírák számára, hiszen rendkívül fontos, hogy a bíróságok intaktsága a független működés szempontjából megkérdőjelezhetetlen legyen, ezért is üdvözlendő, hogy

az Országos Bírósági Hivatal (OBH) előző elnöke, Handó Tünde megszüntette ezeket a képzéseket

– fűzte hozzá Lomnici.

Az alkotmányjogász megjegyezte, hogy abban az esetben, ha olyan civil szervezetek, mint például a Helsinki Bizottság ügyében dönt egy olyan bírói tanács, amelynek tagját korábban az adott szervezet érzékenyítési képzésben részesítette, akkor összeférhetetlenségi aggályok merülhetnek fel az adott eljárás tekintetében.

Azt pedig határozottan vissza kell utasítani, hogy a külföldről finanszírozott civilek és a velük kötelében mozgó sajtóorgánumok úgy befolyásolják az ítélkezési gyakorlatot, hogy a számukra nem tetsző, általuk enyhének, vagy épp ellenkezőleg, túl szigorúnak ítélt döntés bíráját kipellengérezve nyomás alá helyezzék az igazságszolgáltatást

– hangsúlyozta Lomnici.

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy az ügyvédekre is nyomást gyakoroltak korábban egyes balliberális médiumok,

a HVG például egy ügyvédlistát tett közzé olyan ügyvédekről, akiket kormányközelinek minősítettek,

ez az akció azonban megfelelő és arányos következmények nélkül maradt.

Vissza kell szorítani tehát azt a jelenlegi ellenzéki gyakorlatot, hogy jogvédői vagy újságírói köntösbe öltöztetik az igazságszolgáltatás - számukra nem megfelelően működő - szereplőinek megbélyegzését.

Lomnici Zoltán szerint a fentiek alapján konklúzióként kijelenthető, hogy

bár a magyar igazságszolgáltatást a rendszerváltásig részben külső kontroll alatt tartották, kiemelten fontos, hogy ez a sérelmes gyakorlat soha ne térhessen vissza hazánkba.

Ezért is nemzetbiztonsági kérdés a külföldről pénzelt NGO-k munkájának folyamatos figyelemmel kísérése.