Magyarország továbbra is határozottan elutasítja a migránsok szétosztását

Ausztriai belépésre várnak bevándorlók Szlovénia és Ausztria határán, az osztrák oldalon lévő Spielfeldnél 2015. október 27-én.

Magyarország továbbra is az illegális migráció megállítását, nem pedig a menedzselését, továbbá a külső határok védelmét tartja a legfontosabb megoldandó feladatnak - emlékeztetett rá Pintér Sándor belügyminiszter a Bel- és Igazságügyi Tanács (BIUT) brüsszeli ülésén.

A Belügyminisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében idézte a tárcavezető előző napi felszólalását.

Azt írták, hogy

a belügyi tanácson ismét napirendre került a kötelező kvóta, amelyet Magyarország határozottan elutasít.

Migránsok Szlovénia és Ausztria határán, az osztrák oldalon lévő Spielfeldnél 2015. október 27-én Forrás: MTI/EPA/APA/Erwin Scheriau

Felhívták a figyelmet arra:

az illegális bevándorlókat nem behozni és szétosztani kell Európában, hanem kivinni innen őket.

Az Európát sújtó migráció nem csökken az olasz kikötők megnyitását követően, és a balkáni migrációs útvonalon egyre súlyosabb a helyzet,

a magyar határon újra nő a migrációs nyomás.

A migráció egész Európa biztonságát veszélyezteti, ezért nem szabad újabb meghívókat adni az afrikai és kelet-ázsiai bevándorlóknak.

Az EU migrációs és menekültügyi politikájának jövőjéről szóló vita során Magyarország képviselője ráirányította a figyelmet arra, hogy

az új jogalkotási ciklusban az uniós migrációs és menekültpolitika kialakításakor célként kell kitűzni az illegális migráció megállítását, az illegális határátlépők és a menekültügyi rendszerekkel visszaélők visszaküldését, valamint a harmadik országokkal való hatékony együttműködést.

A magyar kormány közölte, hogy a migrációs válság kirobbanása óta uniós szinten nem biztosították a megfelelő jogi és eljárási kereteket.

Magyarország továbbra is elutasít mindenfajta kötelező kvótára vonatkozó kezdeményezést és hangsúlyozza, hogy a legális migráció a tagállamok nemzeti kompetenciájába tartozik

- olvasható a közleményben.

Az EU belső biztonságának jövőjéről szóló vita során a magyar delegátus egyetértett azzal, hogy az informatika és a technológia rohamos fejlődése következtében a rendészeti szerveknek is új eszközökre, módszerekre van szükségük.

A rendészeti szerveknek már a kezdeti szakaszban részt kell venniük a technológiai fejlesztések folyamatában, és ebben az uniós ügynökségeknek kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie.

A tanácskozáson a miniszterek áttekintették a rendészeti, a határőrizeti és a menekültügyi szervek információs rendszerekhez való hatékony hozzáférését biztosító úgynevezett uniós interoperabilitási csomagot.

Magyarország az első tagállamok között kezdte meg a szükséges jogalkotást és fejlesztést

- írták a közleményben.

Kitértek arra is, hogy az uniós külső határok hatékonyabb védelmét biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2019. december 4-én lép hatályba.

Magyarország a kezdetektől ösztönzi, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) biztosítson támogatást a tagállamoknak és a harmadik országoknak az EU felé irányuló illegális migráció elleni fellépés során, ugyanakkor

a Frontex mandátumának megerősítésével nem sérülhet a tagállamok szuverenitása, és az ügynökség megerősítése nem veszélyeztetheti a tagállamok határvédelmi feladatainak ellátását

- tették hozzá.