Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program

 

Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program című, 2019. július 16. napján megjelent cikkünkben megsértettük Szilágyi Emőke Rita, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, tudományos titkára jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a cikkben valótlanul állítottuk, hogy „nemzetközileg nulla teljesítményt felmutató kutató", „egyetlen cikke sem jelent meg nemzetközileg jegyzett folyóiratokban", „előzetes vállalását sem teljesítette", „az MTA bizottsága ugyanarra a kutatásra ítélt oda számára újból 30 millió forintot" és valótlanul állítottuk azt is, hogy „az MTA politikai szolgálataiért cserébe tüntette ki"

A valóság ezzel szemben az, hogy Szilágyi Emőke Rita az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa nemzetközileg elismert kutató, aki a magyar kora újkor jelentős humanistája Oláh Miklós esztergomi érsek (1513 – 1533) életművét, tudóstársaival pl. Rotterdami Erasmussal folytatott latin nyelvű levelezését dolgozza fel; ennek első kötete ösztöndíj program keretében készült el, amiért Szilágyi Emőke Ritát az MTA Kiss József díj elismerésben részesítette, és a második kötet elkészítése érdekében nyerte el ismét az MTA Prémium Posztdoktori Program ösztöndíját. A cikkben írt valótlanságok miatt az érintettől elnézést kérünk.

Újabb botrány az MTA háza táján. Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program. Nemzetközileg nulla teljesítményt felmutató kutatók is megkapták az ország egyik legrangosabb, havi 600 ezer forinttal járó ösztöndíját, melyet éppen a nemzetközileg is versenyképes fiatal kutatók támogatására írtak ki.

Súlyos visszaélések gyanúja merül fel az MTA Prémium Posztdoktori Program napokban kihirdetett nyerteseinek listáját böngészve.

Az MTA 2016-ban indította el a programot, mely célja a „nemzetközi szinten is jelentős önálló eredményekkel és kimagasló színvonalú kutatási programmal rendelkező fiatal kutatók” támogatása. Az arra érdemes fiatal kutatók havi bruttó 600.000 forint támogatásban, valamint dologi kiadásokra fordítható, évi legfeljebb bruttó 2,4 millió forintban részesülnek.

A kimagasló fizetés célja elméletileg az, hogy a tehetséges, külföldön is versenyképes kutatók ne hagyják el az országot, hanem itthon építsenek karriert.

A program másik célja, hogy „felkészülési lehetőséget nyújtson más kiválósági programokban való sikeres részvételre”, köztük az ERC-programban. Magyarán, hogy a kezdőlöket után a kutató európai uniós kutatási pénzeket is haza tudjon vonzani.

Nagy siker, nulla nemzetközi teljesítménnyel

Megdöbbentő tehát, hogy

idén számos nemzetközileg nulla teljesítménnyel rendelkező „kutató” is megkapta.

Egyikük Szilágyi Emőke Rita, az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, tudományos titkára, aki „Oláh Miklós levelezése. Kritikai kiadás II.” című pályázatával nyerte el az ország legrangosabb és legtöbb pénzzel járó tudományos ösztöndíját. A döntés különösen érthetetlen, mivel a Tudományos Művek tárát böngészve kiderül, hogy Szilágyi Emőkének egyetlenegy cikke sem jelent meg nemzetközileg jegyzett folyóiratokban.

Ennek oka alighanem az, hogy

Szilágyi Emőke idejének nagy részét akadémiai titkári teendőire és Facebook-kommentelésre fordítja. Az elmúlt év során a virtuális térben ádáz harcokat vívott az MTA „autonómiájának” és a „tudomány szabadságának” védelmében, és aktív kommentelője az Akadémiai Dolgozók Fóruma Facebook-csoportjának.

Nehéz tehát nem úgy értékelni a helyzetet, hogy az MTA politikai szolgálataiért cserébe tüntette ki a nemzetközi tudományos eredményekkel nem rendelkező Szilágyi Emőkét.

Összesen két darab nemzetközi cikke van

Szilágyi Emőke persze nincs egyedül rejtélyes okokból nyert például a szintén MTA-s Koltai Júlia Anna, akinek összesen két darab nemzetközi cikke van, melyek közül mindkettő sokszerzős (miközben a pályázat kifejezetten önálló nemzetközi teljesítményről beszél), és melyekre összesen két darab hivatkozás érkezett az évek során. Érdekes jelenség még a szintén MTA-s Csató László, aki a kutatását övező totális érdektelenséget úgy próbálja kompenzálni, hogy cikkeiben folyamatosan önmagára hivatkozik. A Google Scholar szerint Csató hivatkozásainak közel száz százalékát magának köszönheti.

Vannak bizonyított tudósok

Pedig az Origo birtokába jutott lista szerint a több mint százötven támogatásra nem méltónak ítélt pályázó között bőven akadtak bizonyított tudósok.

Van köztük a világ egyik legrangosabb egyetemén, az amerikai MIT-n doktori fokozatot szerzett, tekintélyes publikációs listával rendelkező matematikus.

De van C1-es minősítésű (világ legrangosabb egy százalékba tartozó) folyóiratban publikáló matematikus, akinek cikkeire 150 hivatkozás érkezett egy év alatt.

De méltatlannak bizonyult az ösztöndíjra egy quantum algoritmusokkal foglalkozó, Szingapúri Nemzeti Egyetemen végzett tudós is. Noha a természettudósokat nem lehet összehasonlítani a bölcsészekkel, a sikertelenül pályázó bölcsészek és társadalomtudósok között is akadnak tekintélyes publikációs listával rendelkező, Európa legrangosabb egyetemeit (Cambridge, Oxford) is megjárt fiatal kutatók.

Az már csak külön érdekesség, hogy Szilágyi Emőke nem először, hanem már második alkalommal kapta meg a prémium posztdoktori ösztöndíjat. 2016-ban „Oláh Miklós levelei. Kritikai kiadás” című projektjével pályázott.

Szilágyi Emőke még előzetes vállalását sem teljesítette

Az MTA bizottsága tehát gyakorlatilag ugyanarra a kutatásra (pontosabban annak kipofozott változatára) ítélt oda újból harmincmillió forintot úgy, hogy

Szilágyi Emőke még az előző vállalását sem teljesítette, hiszen három év alatt egyetlen nemzetközi publikációt sem sikerült felmutatnia.

Persze magyar vonatkozású témával is fontos foglalkozni, de erre számos egyéb ösztöndíj-lehetőség van, és egy kifejezetten nemzetközi pályázat esetében erősen visszaélésgyanús Szilágyi Emőke pályázatának sikere. Nehéz hát nem úgy értékelni a helyzetet, hogy az MTA politikai szolgálataiért cserébe tüntette ki immár másodjára Szilágyi Emőkét a magyar adófizetők pénzén, akiknek közel hatvanmillió forintjába kerül Oláh Miklós levelezésének feltárása.