A zuglói önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága tavaly december 14-i ülésén a kerület költségvetési rendeletének megalkotása szerepelt napirendi pontként, aminek előterjesztője Karácsony Gergely, Zugló alkalmatlan botránypolgármestere volt.
Az ülésen többek között szóba került, hogy vajon mennyi kintlévősége van a XIV. kerületnek. Szegvári Etelka gazdasági osztályvezető ekkor rávilágított, hogy a ZVK Zrt-nek, tehát a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltatónak helyiségbérleti díjak címén 800 millió forintos kintlévősége van, ehhez hozzájön még a lakás- és közüzemi tartozásokból fennmaradt 900 millió forint, illetve a közterület-használati díjakból elmaradt 180 millió forint.
Ezeknek a kétmilliárdos követeléseknek a behajtására viszont gyakorlatilag esély sincs, ugyanis az érintett cégek nagy része már vagy megszűnt, vagy éppen felszámolás alatt áll.
Papp Imre jegyző, aki korábban két Gyurcsány-kormányban is államtitkárként vitt hivatalt, vagyis egyáltalán nem mondható, hogy ellenséges lenne Karácsony Gergellyel és a zuglói baloldali vezetéssel (ezt az is bizonyítja, hogy főszerepet játszott abban, hogy a botrányos szerződéseket nem mondták fel) drámai, sokatmondó megállapításokat tett.
Elmondta például, hogy több mint száz olyan döntés született, aminek "a költségvetésben nem volt lába" - vagyis nem létező pénzt osztottak szét. Zugló konkrétan egy folyószámlahitelből élt.
Zugló valójában hitelből él és a 2 milliárd forint a védőpajzs, ami a költségvetést hónapról hónapra életben tartja.
A drámai vallomás után Papp Imre azt is elmondta, hogy
Az ingatlanértékesítés a költségvetés puffere, de abból nem biztos, hogy pénz lesz.
Vagyis Karácsonyék az önkormányzati vagyon kiárusításából akartak túlélni, de már nem nagyon volt mit eladni. A jegyző az augusztusi hivatalba lépésekor talált állapotokat a jegyzőkönyv szerint így jellemezte:
Augusztusban került a hivatalba, akkor már ellepte az ár az Önkormányzatot, mert a kötelezettségvállalások bőven meghaladták azt a forrást, ami bevételi oldalon rendelkezésre állt.
Ez a szofisztikált, jogi-közgazdasági körülírása annak, hogy
Zugló gyakorlatilag csődbe ment.
A költségvetés abszurditását azzal jellemezte, hogy
Amikor arról beszélnek, hogy például 30 milliárd forintos a költségvetés, az effektív nem jelentkezik bevételként, csak számvitelileg 30 milliárd forint.
A gazdasági osztályvezető megpróbálta védeni a költségvetést, amire a jegyző kemény szavakkal válaszolt:
Zugló egyensúlyát az teremtette meg, hogy nem fejlődött, működésre költötte el a költségvetését. 2018-ban, amikor beruházások történtek, működés és fejlesztés együtt, ilyen bevételi kondíciók mellett tarthatatlanná vált.
Végül mindenkit leforrázva azt mondta a jegyző:
Az csoda, hogy a zuglói költségvetés még működőképes.
Háhn-Zágon Zsuzsanna, a bizottság tagja meg is kérdezte, hogy miért is jó az, hogy miután a zuglói parkolás 2018-ban 200 millió forintos veszteséget termelt, 2019-re már 100 millióval nagyobbat, tehát 300 millió forintot bukhat rajta a Karácsony Gergely vezette kerület.
Amikor a bizottsági tagok azt hitték, ennél rosszabb már nem jöhet, a jegyző ezt mondta a jegyzőkönyv szerint:
Zugló mindenről és mindenkitől lemaradt. Alföldi középvárosokban különb az egészségügy, különb az óvoda és a bölcsőde. Tényszerűen megállapítható, hogy Zugló iszonyatosan le van maradva.
Az "alföldi" jelzőben természetesen tetten érhető a baloldali értelmiség nagyképűsége is, amivel lenézik a vidéki Magyarországot, itt azonban a "középváros" kitétel az igazán fontos. Zuglónak ugyanis nagyjából annyi lakosa van, mint Győrnek, vagyis önálló településként nagyváros lenne.
Végül a jegyző hozzátette, hogy
a költségvetésből 3,5 milliárd forint plusz ÁFA hiányzik.
Vagyis ennyivel tervezték túl a bevételeket.
Végül a zuglói önkormányzat Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága egy ellenszavazattal és 5 tartózkodással nem támogatta a 2019-es költségvetési rendeletet.
Az alkalmatlan Karácsony Gergely polgármestersége alatt sínylődő XIV. kerület pedig tovább masírozik a szakadék felé.