Szombaton sorsdöntő kongresszust tartottak a Jobbikban, hiszen az alapszervezetek delegáltjai többek között az új elnök személyéről, az elnökség tagjairól, és ezáltal a további politikai stratégiáról döntöttek.
A nagy tét érthető módon ismét felszínre hozta az ellentéteket, amelyek elsősorban az ellenzéki összefogás mikéntjével és a szervezet önállóságával voltak kapcsolatosak. Ezek mentén két erőcsoport alakult ki a párton belül: az egyik az ideológiamentességet hangsúlyozó Jakab Péter frakcióvezető, a másik a csak feltételes ellenzéki működést támogató Szávay István volt parlamenti képviselő körül. Jakab régóta a baloldallal való szoros kapcsolat híve, ő volt az első vezető jobbikos politikus, aki hajlandó volt Gyurcsány Ferenccel mutatkozni. Éppen ezért leegyszerűsítve a következő volt a tétje a tisztújításnak: sikerül-e a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének az eddiginél is nagyobb befolyást szereznie a párton belül?
A "veszély" megmozgatta a párt radikálisabb szárnyát: ugyan képtelenek voltak elnökjelöltet kiállítani, abban bíztak, sikerül többséget szerezniük az új elnökségben, kontroll alatt tartva Jakabot. Összesen tizennégyen érték el az induláshoz szükséges 10 százalékos jelölési küszöböt, közülük többen a párt belső ellenzékét képviselték, nem szerepeltek Jakab alelnökjelöltjei között. Ez utóbbi csoportosuláshoz tartoztak Bencsik János, Stummer János, Gyüre Csaba és Varga-Damm Andrea parlamenti képviselők is, akik összehangoltan a párt nemzeti karakterének megőrzésének üzenetével kampányoltak a tisztújítás előtt.
Szombaton a küldöttek kimondták a végítéletet: miután Jakabot elnökké választották, kizárólag a hozzá köthető jelölteknek szavaztak bizalmat. Így a párt elnökségébe került Ander Balázs, Dudás Róbert, Lukács László György, Potocskáné Kőrösi Anita, Szilágyi György és Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országos elnöksége egyébként a korábbihoz képest egy fővel bővült, a korábbi öt helyett hat alelnök került be. Mint ismert, Ander volt az, aki az elsők között tette egyértelművé a Jobbikban, hogy szövetkezne Gyurcsányékkal. Jakab tehát totális győzelmet aratott, hiszen a párt belső ellenzékét teljesen kiszorította az új vezetésből: a Szávay-szárnyból senki nem került be a testületbe.
Az új elnök így komolyabb belső ellenállás nélkül irányíthatja a pártot, és határozhatja meg a stratégiáját. Ebben segítségére lesz az ismét elnökhelyettesnek választott Gyöngyösi Márton, akire egyes pletykák szerint jóval nagyobb feladat fog hárulni, mint Sneider idején: Jakabnak túl nagy falatot jelent egy párt irányítása, így a háttérből feltehetően ő fogja mozgatni a szálakat. A Jakab-Gyöngyösi páros megválasztásával a Jobbik balratolódásának folyamata befejeződött:
Gyurcsány Ferenc az eddiginél is komolyabb befolyást szerzett a pártban.
Az elnök, az elnökhelyettes és a hat alelnök mellett - az Országos Választmány elnökeként - bekerült az elnökségbe Szabó Gábor is, aki éppen a tisztújítás előtt mondott le furcsa körülmények között a pártigazgatói posztról. Korábban Vona Gábor volt elnökkel ketten vezették a pártot, sokan úgy tartották, hogy Szabónak még nála is nagyobb befolyása volt a jobbikos ügyekben. Szabó nem tartozik Jakab bizalmasi köréhez, így nem zárható ki a konfliktus közöttük. Ezt vetíti előre, hogy Szotyori-Lázár Zoltán, korábbi jobbikos önkormányzati képviselő, Vona Gábor keresztfia facebookos kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Szabó az elmúlt években tanúsított, "finoman szólva is ellentmondásos tevékenysége külön bejegyzést érdemelne".
Nemcsak a "Gyurcsány-befolyás" miatt volt nagy jelentősége a szombati kongresszusnak, hanem a 2022-es listás helyek és egyéni körzetek miatt is. A párt alapszabályának értelmében ezekről az elnökség dönt, így ez tovább emelte a tétet. Mint ismert,
a tavalyi uniós választáson a Jobbik megroppant:
2022 után nyilvánvalóan jóval kevesebb képviselői hellyel kell beérniük. A küldöttek ebben is döntöttek: a Jakab-kör fogja meghatározni, kik lesznek rajta a '22-es listán, és kik indulhatnak el az egyéni körzetekben. A pártban uralkodó állapotokat elnézve Jakabék ezeket jó eséllyel maguk között fogják elosztani, kiszorítva a jól fizető pozíciókból a többieket. Értelemszerűen ez újabb komoly konfliktusokat generálhat az egymással nem túl jó viszonyban lévő felek között.
Azt, hogy mi várható a Jobbiktól, arra Jakab Péter adta meg a választ megválasztását követő első sajtótájékoztatóján. Az új elnök ugyan először arról beszélt, hogy Gyurcsánnyal "képtelen közösséget vállalni", mivel a bukott kormányfő rendszerét "az emberek nagyon egyértelműen leszavazták". Csakhogy pár perccel később újságírói kérdésre már azt mondta, hogy a Fidesz leváltása érdekében hajlandó a DK-val együttműködni. A balliberális párt elnökét Gyurcsány Ferencnek hívják.