A kutatás szerint az amerikai milliárdoshoz, Soros Györgyhöz köthető álcivil szervezetek közreműködésével indult eljárásokat elítélik a magyar választók: a megkérdezettek több mint háromnegyede (78 százalék) nem osztja az említett szervezetek álláspontját a kártérítések jogosságáról, és mindössze a 14 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A véleménnyel nem rendelkezők aránya e kérdésben 8 százalék.
A felmérés rávilágít, hogy
a jobboldali szavazók 86 százaléka és a középen állók közel háromnegyede (73 százalék) elutasítja a jogvédő szervezetek által preferált kártérítési gyakorlatot,
az eltérően vélekedők aránya itt 7 és 19 százalék, a véleménnyel nem rendelkezőké 7, illetve 8 százalék. Hasonló arányokat láthatunk a baloldali szavazók körében is: több mint kétharmaduk (69 százalék) ellenzi a kártérítések kifizetését, ezzel szemben a 23 százalékuk jogosnak véli, 8 százalékuk pedig nem alkotott véleményt ebben a kérdésben.
A Magyar Helsinki Bizottság korábban, 2014 októberében és 2015 januárjában beadvánnyal fordult a túlzsúfoltsággal kapcsolatban az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához is, amely az EJEB ítéleteinek végrehajtását felügyeli. Beadványában a Magyar Helsinki Bizottság hangsúlyozta, hogy a magyar kormány által a korábbi elmarasztaló ítéletek nyomán foganatosított, illetve tervezett intézkedések nem elégségesek, nem nyújtanak tényleges megoldást a túlzsúfoltság rendszerszintű problémájára, és így ajánlásokat is fűzött a miniszteri bizottsághoz benyújtott észrevételeihez, arra kérve a testületet, hogy szólítsa fel a magyar kormányt azok megfontolására."
Egy másik ügyben a Magyarországot képviselő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
6500 euró kártérítés megfizetését vállalta annak a Helsinki Bizottság által képviselt környezetvédőnek a számára, akit a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő módon tartottak fogva.