Klímaváltozás van, de a zöld hisztéria felesleges

21 January 2020, Brandenburg, Jänschwalde-Dorf: High-voltage lines lead to the Jänschwalde lignite-fired power plant of Lausitz Energie Bergbau AG (LEAG). The Federal Government's timetable for the phase-out of lignite, with the deadlines for the Jänschwalde and Schwarze Pumpe power plants (both Spree-Neisse), has been received differently in the Brandenburg Lausitz region. According to plans, the Jänschwalde lignite-fired power plant is to be shut down between 2025 and 2028. Two blocks have already been shut down in the past two years. Around 850 people are employed there. The Schwarze Pumpe power plant, which employs around 330 people, is scheduled to be off the grid by the end of 2038. Photo: Patrick Pleul/dpa-Zentralbild/ZB

Klímaváltozás van, de a kérdés inkább az, hogy mennyi köze van hozzá az embereknek – véli Dr. Lóránt Károly mérnök-közgazdász, aki publikációiban évek óta, rendszeresen foglalkozik a klímavédelem, a klímaváltozás és a klímavita kérdésével, több évtizedig dolgozott kutatóintézetekben, valamint civil szervezetek képviselőjeként és szakértőként Brüsszelben. Az Origónak adott interjújában beszélt arról, hogy miért tartja politikai kérdésnek a klímavészhelyzetet, miért nem jó megoldás szerinte csupán szél- és naperőművekre alapozni az energiaellátást, valamint hogy miért veszélyesek a zöld mozgalmak, mint például Greta Thunbergé.

Az ötvenes években minden télen volt hó, természetes dolog volt, hogy mentünk szánkózni, vártuk a fehér karácsonyt, és csak ritkán fordult elő, hogy január elsején focizni lehetett. A nyarak viszont, akárcsak most, forróak voltak, mezítláb csak a füvön lehetett sétálni gyerekként. Így emlékszik vissza gyerekkorának időjárására Lóránt Károly, mérnök-közgazdász. Szerinte ezeket a példákat alapul véve

egy emberélet alatt is érzékelhető a klímaváltozás.

Leginkább a telek lettek melegebbek, egyre ritkábban esik a hó, és folyamatosan csökken a fagyos napok száma. Azt viszont, hogy egyértelműen az ember okozza a Föld klímájának változását, csupán élettapasztalat alapján nehéz megállapítani – vallja Lóránt Károly. A témában olvasott szakirodalmak alapján úgy gondolja, hogy

egyéb, környezeti hatásoknak sokkal nagyobb szerepe lehet, mint az emberi tevékenységnek.

Persze ezek között is vannak eltérések. Az Antarktisz jegéből vett minták például hosszú időre visszamenőleg megmutatják, hogyan változott az éghajlat.

Kiderült, korábban is voltak hidegebb és melegebb periódusok.

Egy magyar kutató, Miskolczi Ferenc pedig arra a megállapításra jutott, hogy az üvegházhatás tekintetében a vízgőznek van meghatározó, sőt szabályozó szerepe, nem a szén-dioxidnak. Tavaly októberben pedig több száz éghajlatkutató írta alá azt az ENSZ-nek küldött nyilatkozatot, miszerint

nincs klímavészhelyzet. A felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység.

Dr. Lóránt Károly Fotó: Polyák Attila - Origo

Politikai kérdés lett a klíma

Lóránt Károly szerint a klímaváltozásról szóló vita már a kezdetektől fogva egy nagyon erős politikai kérdéssé vált.

Ha valakitől megkérdezem, hogy milyen pártra szavazott, akkor meg tudom mondani, hogy klímakérdésben mi a véleménye.

Mi több, olyan szélsőséges vélemények is megjelentek, mint a grazi egyetem egyik zenetanáráé, aki szerint

ki kell végezni azokat, akik nem fogadják el, hogy az emberek okozzák a felmelegedést.

„Megbízható, tudományos anyagot, ami ne lenne elfogult a témában, szinte lehetetlen találni. Még ha igaz is lenne, akkor se az a megoldás, hogy lemegyünk nullára. Vannak szegény országok, amelyek nem tudnak mást csinálni, mint szenet égetni, nincs más. Ha tényleg elfogadom, hogy a szén-dioxid-kibocsátást korlátozni kell, akkor ha az ember utánaszámol alaposan, rájön, hogy nincs más, mint az atomenergia. A nap és szélenergiának olyan tárolási igénye van, ami a mai feltételek mellett nem biztosított.”

Lignittüzelésű erőmű Németországban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Pleul

Ez a téma marad még legalább tíz évig

„A koromnál fogva nagyon sok hisztériát átéltem már.” Elmondta, még emlékszik arra az időszakra, amikor az volt a vélemény, hogy a Föld lehűl. Azok a tanulmányok, amelyeket olvasott, arról szólnak, hogy

a Föld most két jégkorszak közti felmelegedési időszakban van.

„Nem olyan régen, 10-12 ezer évvel ezelőtt még jégkorszak volt, majdnem Magyarország határáig húzódott a jég, ez most olvadt el. Azt mondják, hogy a változást nem lehet előre jelezni.” A változásokra fel kell készülni, de ha valamit nem tudunk, akkor jó óvatosnak lenni – véli. Pozitív példaként említette, hogy Kínában egyre több város kis atomerőműveket épít, amelyekkel nemcsak villamos energiával, hanem meleg vízzel is ellátják a lakókat. Vagy az Afrikában, a Szaharáról délre, a Száhel-övezetben az Atlanti-óceán partjától egészen az Indiai-óceánig nyúlóan épülő, úgynevezett Nagy Zöld Falat, amely tulajdonképpen egy 8 ezer kilométeres erdősáv, és amelytől azt remélik, gátja lehet az elsivatagosodásnak, és jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez.

Elképesztő káros lehet, ha a tudományt nélkülözve, érzelemből hoznak döntést.

Fotó: Polyák Attila - Origo

„Sokkal egzaktabb tudományban is vannak viták. Vegyük példának a forint árfolyamát. Nézzük meg, mekkora viták vannak erről, pedig hogy egy árfolyamváltozásnak mi a következménye, az ezerszer bekövetkezett már a történelemben, és annak vannak kiszámítható hatásai.

Amiről most mi beszélünk, a klímaváltozás, az is bekövetkezett már sokszor, de olyan formában még nem, hogy megpróbáltuk megállítani. Arra semmilyen bizonyíték nincs, hogy az ember, kézi vezérléssel tudja irányítani.”

Üzletté vált a zöld mozgalom

Egyre inkább elfajult és egyre inkább üzletté vált a zöld mozgalom – mondja Lóránt Károly. Saját tapasztalatai is vannak a civil szervezetek működéséről, amelyek alapján úgy látja, hogy

a politikájukat erősen befolyásolja, hogy mi az, amivel pénzt és támogatókat lehet szerezni.

„Egy civil szervezetet akkor támogatják, ha csinál valamit, ezért állandó mozgásban kell lennie.” Ha a politika kielégíti a zöldek korábbi követelését, akkor rögtön többet akarnak – véli. Szerinte a nyugati politikusokat a hangulatáramlások befolyásolják.

A politikus olyan, mint egy rodeós, meg akar ülni a lovon, és bármerre ficánkol a ló, aszerint kell mozogni, hogy megmaradjon rajta.

Úgy látja, Nyugat-Európában rendkívül erős – ahogy nevezi – a klímahisztériának a médiatámogatottsága. „Aki ellene szólna, azt nem is engedik szóhoz jutni.

Még csak el sem ítélem azokat az embereket, akik őszintén elhiszik, mert maguk nem tudják ellenőrizni az erről szóló hírek valóságtartamát. Senki nem tudja ellenőrizni, és annyit hallják az emberek, hogy a végén elhiszik.

Annyit tudok tenni, amit csinálok is, hogy megvizsgálom, a vitából mi az, ami bizonyítható, és mindenki elfogadja, és mi az, ami nem bizonyítható, és nem fogadják el. Vannak, akik óvatosabban, mások határozottabban elhatárolódnak attól, hogy a legfőbb hatással az ember van a szén-dioxid-kibocsátásra.”

A demográfiai folyamatokat legalább annyira fontosnak tartja, mint a klímakérdést. Szerinte nem lehet megfeledkezni a tényről, hogy az 1950-es évekhez képest háromszor, majdnem négyszer többen élnek a Földön.

Az afrikai kontinens gondjait nem lehet naperőművekkel megoldani.

„Szerintem arra kellene koncentrálni, hogy azokban az országokban, ahol ma népességrobbanás zajlik, ott kellene ezt a folyamatot megállítani, amennyire lehet visszafordítani és élhető körülményeket teremteni. Ebbe kellene a pénzt fektetni." Ezek az emberek ugyanis Európa felé fognak indulni.

Rengeteg a manipuláció Greta Thunberg mozgalmában

„Valószínűleg nem Gretának jutott eszébe, hogy odamenjen az iskola elé. Ez egy megrendezett dolog. Azért is megrendezett, mert ekkora médiafelhajtást kapott.” – ez a véleménye a svéd tinilány, Greta Thunberg klímaakciójáról Lóránt Károlynak. „Ezt a szegény kislányt manipulálják. Abból, hogy a média ennyire felkapta, látszik, hogy ez a hisztéria része.

Én nem ítélem el azokat az embereket, akik elhiszik, én azokat ítélem el, akik ezt az egészet manipulálják,

mert úgy érzem, hogy ebben rengeteg a manipuláció.”

Greta Thunberg svéd klímaaktivista az ENSZ New York-i klímacsúcsán, 2019. szeptember 23-án Forrás: AFP/Spencer Platt

Úgy gondolja, nehéz átlátni, hogy a zöld hisztéria kinek az érdeke, mert szerinte a német iparnak biztosan nem, különösen nem az autóiparnak. „Azt érzem, hogy Németországban a zöld mozgalom, az egy olyan politikai szelep, amellyel az ifjúság lázadását le lehet engedni.”

Környezetbarát-e az, amit annak mondanak?

„Ezt úgy fogalmaztam meg negyven évvel ezelőtt, hogy életciklus-tervezés. Vagyis, az előállítástól a megsemmisülésig, meg kell vizsgálni a terméket.” Az szerinte egyértelműen látszik, hogy

óriási a műanyagszennyezés mértéke.

Műanyag hulladékok válogatása egy debreceni telepen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

„Minden műanyag, ez annak idején nem így volt. Az ember vitte a tejeskannát és beleöntötték a tejet.” A műanyag palackok kiváltására megoldásként az alumínium palackokat említette, mert könnyen újra lehet hasznosítani. „Szerintem halva született ötletek az adóztatás, a CO2-kvóta és ilyenek. Ezekkel nem lehet megoldani a problémát. Meg kell vizsgálni a termék útját az előállítástól egészen addig, hogy a fogyasztó kidobja a szemétbe, hogyan lehet elérni, hogy ne keletkezzen annyi hulladék, például a csomagolóanyagok miatt. A műanyagot is el lehet égetni természetesen, de utána keletkezik egy rakás kén és szén-dioxid. Ez megint csak egy nem járható út.”

Fotó: Polyák Attila - Origo

A fő problémát abban látja, hogy

a gazdagabb országok olyan technológiákat akarnak rákényszeríteni kevésbé fejlett országokra, amelyeket azok nem tudnak finanszírozni.