Szabad Györgyre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

Budapest, 2020. február 5. Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Szabad Györgyre, a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnökére emlékeztek szerda reggel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

A megemlékezésen

Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke megkoszorúzta a Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékét.

Orbán Viktor miniszterelnök koszorúz a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én. MTI/Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere néhai politikustársát méltatva hangsúlyozta, hogy Szabad György, aki okkal sorolható a nemzet nagyjai közé, történészként a képviseleti demokráciával foglalkozott, közéleti szereplőként pedig annak megvalósítására törekedett.

A képviseleti demokrácia az, amelynek keretében a nemzeti érdek a legnagyobb eséllyel érvényesíthető

- idézte Kónya Imre Szabad Györgyöt, akinek nevét szerdán veszi fel az Országgyűlés Hivatalának új, Kossuth téri épülete.

Személyes emlékeit is felidéző beszédében Kónya Imre arról is beszélt, hogy Szabad György a Magyar Demokrata Fórumban

olyan mozgalmat keresett, amely azonos súllyal képviseli a nemzetet és a demokráciát, és amely képes biztonságot nyújtani a nemzet minden egyes tagjának.

Kónya Imre méltatása szerint Antall József későbbi miniszterelnök megjelenéséig Szabad György volt az Ellenzéki Kerekasztal vezéregyénisége,

majd 1989 szeptemberében közösen írták alá a szabad országgyűlési választások megtartáshoz szükséges törvényeket szentesítő politikai megállapodást.

Kiemelte, Antall József tevékenységének történelmi jelentőségét ma már hajdani politikai ellenfelei is elismerik,

Szabad György személye azonban méltatlanul homályban maradt.

Ránk vár a feladat, hogy a rendszerváltozás kiemelkedő személyiségének gazdag életművét széles körben megismertessük - hangoztatta Kónya Imre, aki szerint a legfontosabb, hogy átadják Szabad György mélyen átélt legfőbb üzenetét, a nemzet és demokrácia iránti elkötelezettségét.

Az eseményen az egykori házelnök özvegye, Szabadné Suján Andrea és leánya, Szabad Júlia is elhelyezte az emlékezés virágait.

Koszorúk a rendszerváltozás utáni első szabadon választott Országgyűlés elnöke, Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus síremlékénél a Fiumei úti sírkertben 2020. február 5-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A megemlékezésen részt vett mások mellett

• Boross Péter egykori miniszterelnök,
• Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter,
• Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője,
• Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője és
• Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter.

Szabad György Aradon született 1924-ben, családja 1932-ben Kolozsvárról Budapestre települt át. A történész 1982-től volt az MTA levelező, 1998-tól pedig rendes tagja, kutatási területe a magyar polgári átalakulás kora volt. Számos szakkönyv és ismeretterjesztő munka, tudományos közlemény szerzője.
1956-ban két forradalmi bizottság is tagjai közé választotta. 1987-ben az MDF alapító, 1989-1994-ben elnökségi tagja volt, majd átlépett a Magyar Demokrata Néppártba. Az 1990-es szabad országgyűlési választások nyomán Szabad György az Országgyűlés első alelnöke lett, majd 1990. augusztus 3. és 1994 júniusa között az Országgyűlés elnöke volt.